Hirdetés
Az amerikai elnök, Barack Obama nem méltatta figyelemmel a résztvevők elképzelései között fennálló különbségeket és világgazdasági „fordulópontnak” nevezte a tegnapi eseményeket.
„Egy sor példa nélküli lépésről egyeztünk meg, hogy visszaállítsuk a növekedést és megelőzzük a mostanihoz hasonló válságok újabb kitörését.” – mondta Obama a sajtótájékoztatón.
„Visszautasítottuk a protekcionizmust is, ami csak tovább mélyíti a válságot.”
Elemzők szerint a G20 döntései messzebbre nyúlnak, mint amire számítani lehetett. Minden fél legalább részben megkapta azt, amit szeretett volna, és üdvözölte „az új világrend” megszületését.
A fejlődő országok 1100 milliárd dollár plusz forráshoz juthatnak a jövőben, melyet az IMF-en és más világgazdasági intézményeken keresztül érhetnek el.
Németország és Franciaország a megerősített szabályozást és felügyeletet ünnepelhette, sőt a két európai hatalom elérte azt is, hogy az ellenőrzés intézményesüljön: felállításra került a Pénzügyi Stabilitási Testület (Financial Stability Board).
Az Egyesült Államok a banktitok korszakának végét üdvözölte, és külön örömét fejezte ki amiatt, hogy a világ vezető gazdaságai felvették a harcot a nem-együttműködő belső szabályozásokkal, köztük az adóparadicsomokkal is.
A döntés nagy hatással volt a tőzsdepiacokra: az értékpapírok szárnyaltak. Az európai részvények 5 százalékkal emelkedtek, a Wall Streeten pedig 3,3 százalékot nőtt a Dow Jones. A közgazdászok azonban óva intettek az eufóriától, hiszen ezen a héten újabb válságadatok bemutatására kerül még sor.
„A mai megállapodás az első csapás a pénzügypiacok cowboyaira, akik tönkretették a világ piacait.” – mondta az ausztrál miniszterelnök, Kevin Rudd.
A csúcstalálkozó házigazdája, Gordon Brown brit kormányfő elmondta, hogy a kormányok ebben és a következő évben összesen 5 ezer milliárd dollárnak megfelelő értékben hajtanak végre gazdaságélénkítést, függetlenül a londoni csúcs keretében vállalt extra kötelezettségektől.
A brit miniszterelnök arról nem beszélt, hogyan egyeztethető össze ez az összeg az egy nappal ezelőtti kijelentéseivel, ami a most említett érték feléig ért fel.
A fejlődő országok megsegítése
A világgazdaság megmentését célzó 1100 milliárd dollárból 250 milliárd az IMF tartalékaiból kerülne bele a keringésbe. Ezeket az egységeket más néven SDR-nek, vagyis Különleges Lehívási Jogoknak (Special Drowing Rights) nevezik, és az IMF kvázipénzeként funkcionálnak.
Az IMF forrásait ráadásul az európai vezetők által javasolt duplázás helyett, amerikai javaslatra megtriplázzák, így 500 milliárd dollár új forrás keletkezik, melyből 40 milliárdot csak Kína adna. Az összeg nagy része a válsággal küszködő szegényebb országokba folyna, különösen kelet-európába.
A csúcstalálkozón megállapodtak továbbá egy 250 milliárd dollár értékű kereskedelemfinanszírozási garanciakeretről, mivel a nemzetközi kereskedelem a hitelválság hatásai miatt radikálisan lecsökkent. A garanciakeret lökést adhata világ legnagyobb exportőreinek.
A pénzügyi szabályozás szigorítása
A pénzügyi szektor nagy hiányosságai miatt szükség volt a szabályozói és a felügyeleti rendszer nagygeneráljára. A G20-ak megállapodtak a Pénzügyi Stabilitási Testület létrehozásában, ami a Pénzügyi Stabilitási fórumot váltja fel. Bár a testület „megerősített mandátummal” rendelkezik a globális pénzügyi rendszer ellenőrzésére, nem lesz különleges kontrol-hatásköre az egyes pénzintézetekre vagy pénzügyi vállalatokra.
Kiszélesedik a globális rendszerben fontos szerepet játszó pénzintézetek feletti szabályozás és felügyelet, köztük a spekulatív befektetési alapokra vonatkozó kontroll-mechanizmusok is.
A bankok tőkekövetelményeire és a hitelminősítő intézetekre vonatkozó új szabályokat a válság után foglalják írásba.
Szó esett az adóparadicsomok és más együttműködésre nem hajlandó területek elleni „akcióról” is, köztük az esetleges szankciókról. A Gazdasági és Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közreadott egy listát azokról az országokról, akik nem működnek együtt a nemzetközi közösséggel. A vétkesek feketelistáján szerepel Costa Rica, Malajzia, a Fülöp Szigetek és Uruguay is.
A G20 folytatódik
A G20 vezetői megállapodtak, hogy az év vége előtt újabb csúcstalálkozó keretében értékelik a most elfogadott akcióterv előrehaladását.
Egyes állam- és kormányfők bejelentették, hogy a következő találkozóra Japánban kerül sor az ősz folyamán, de a francia államfő, Nicolas Sarkozy hasonló bizonyossággal beszélt egy new yorki találkozóról szeptemberben.
Ha a következő csúcs New Yorkban lesz, az egybe eshet az ENSZ Közgyűlésének nyitó ülésével, vagyis a világ szinte összes vezetője egy városban gyűlne össze.
(EurActiv hírügynökségekkel.) 
