Hirdetés
Az Európai Tanács múlt hét végi ülésén tárgyalt az olajárak emelkedésének az EU-ra gyakorolt hatásairól, és igyekezett a problémára közös megoldást találni. Az állam és-kormányfők azonban nem tudtak megegyezni.
Németország elutasította a francia áfa-csökkentési tervet
Nicolas Sarkozy francia elnök tervének központi eleme az üzemanyagok áfa-csökkentése. A francia elnök ezzel az elmúlt hetek tüntetéseire is válaszolni kívánt. Sarkozy szerint az áfa-csökkentés megkönnyíti az üzemanyag árától nagymértékben függő szakmák (tehergépjármű-sofőrök, gazdák és halászok) helyzetét.
A csúcs után Sarkozy elmondta, szerette volna az áfa-csökkentés tervét európai szintre emelni, mivel szerinte ez azt jelentené, hogy „amikor az olaj hordónkénti ára eléri a 150 dollárt például, az áfát továbbra is 130 dolláros hordónkénti árral számolnánk”. A francia javaslatot támogatta Alfred Gusenbauer osztrák kancellár, sőt egy spekulációs adó bevezetését is javasolta a termék-árak megfékezése érdekében.
Németország és Svédország azonban elutasította Sarkozy javaslatát. A két ország vezetői leszögezték, minden olyan tervet elleneznek, amely torzítja a piaci feltételeket, és csak késlelteti a hosszú-távú megoldásokat. A német és a svéd álláspont szerint a fosszilis energiahordozók a jövőben már nem lesznek olcsóbbak, ezért a probléma tüneti kezelés helyett, a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodást igényel.
„Módszeres vitát folytattunk az eszközökről, különösen a fiskális eszközökről. Ez utóbbiak a nap végére megakadályozták, hogy meghozzuk a szükséges intézkedéseket, amelyek lehetővé tennék, hogy a változó piaci feltételekhez alkalmazkodjunk. Álláspontunk szerint, ezeket az eszközöket el kell kerülni,” mondta Angela Merkel német kancellár.
Fredrik Reinfeld svéd miniszterelnök egyetértett, és úgy nyilatkozott, hogy az új támogatások, vagy az adók csökkentése azt a rossz üzenetet közvetítené, hogy „tovább fogyaszthatjuk a fosszilis energiahordozókat, sőt növelhetjük fogyasztását”.
A miniszterelnök a csúcson elmondta, Svédország a lakosságot több munkára akarja ösztönözni, hogy így ki tudja fizetni a magasabb energia költségeket, főleg a jövedéki adóból. „Az üzemanyag árak növekedésének mértéke a túlórákkal kifizethető […] A termelés és a termelékenység növelése sokat segítene,” mondta Reinfeld.
José Manuel Barroso a Bizottság elnöke és Andris Piebalgs energiaügyi biztos nyitottabbnak tűntek a tagállamok azon javaslataira, amelyek az egyes embereket segítenék energiaszámláiknak kifizetésében. Az uniós tisztségviselők rámutattak, hogy Belgiumban és az Egyesült Királyságban például, már alkalmaznak ilyen segélyeket. Piebalgs követendőnek találta a június 18-án elfogadott olasz példát, amely az olajcégek nyereségadóit növeli és ezeket a legszegényebb rétegek között, segélyek formájában osztja el.
Végső kompromisszumként az EU vezetői arra kérték a Bizottságot, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt a francia adójavaslatról, és az olajárak megfékezésére adott egyéb ötletekről. Erre a jelentésre alapozva, az év második felében a soros elnökséget betöltő Franciaország további konkrét javaslatokat fog benyújtani.
A Bizottság rendkívüli segélyekre vonatkozó csomagja
A Bizottság saját részről egy rendkívüli segélyekre vonatkozó javaslatot tervez, amely azokat az EU állampolgárokat és vállalatokat célozza, akiket az emelkedő élelmiszer- és olajárak a legjobban sújtanak, modta el Barroso június 19-én.
A szegényebb háztartások megsegítésre fenntartott költségvetési címeket 300 millió euróról 500 millió euróra növelik évente. Barroso javasolta, hogy a halászati szektor számára is növeljék meg az EU közvetlen kifizetéseit, azzal a feltétellel, hogy ezzel párhuzamosan csökkentsék a halászati kapacitást (EurActiv.com 18/06/08). A csomagot a halászatért felelős miniszterek holnapi ülésén mutatják be.
Barroso azt is bejelentette, hogy a fejlődő országok számára mezőgazdasági alap létrehozását tervezik. Az árak emelkedése „globális probléma, és Európa sem tudja egymaga megoldani. A kormányok szabadon vezethetnek be rendkívüli eszközöket a társadalom legelesettebb rétegeinek megsegítésére,” mondta.
Nemzetközi energia-párbeszéd
A Bizottság a legnagyobb termelőkkel is párbeszédet kezdeményez. Ebben Oroszország, Norvégia és az OPEC a legfontosabb tárgyalási partner. Cél, hogy „a beruházások és a termelés fejlesztésének új lehetőségeit tárják fel,” mondta a Bizottság. A partnerség elindításának alkalmas helyszínt adott a június 22-én, a szaud-arábiai Jeddahban tartott nemzetközi találkozó, melynek témáját szintén az energia és az élelmiszerek árának emelkedése adja.
Gordon Brown brit miniszterelnök, aki szintén részt vett a találkozón, előzőleg a brit Daily Telegraph-nak úgy nyilatkozott, hogy az olajban gazdag országok a termelés növeléséért és az árak csökkentéséért cserébe, mind több nyugati céget kívánnak majd felvásárolni.
Az EU számára megoldást jelentene, ha nyitottabbak lennének az olajban gazdag országok állami befektetési alapjainak (angolul: sovereign wealth funds) beruházásai felé. Ezt főleg Franciaország és Németország utasítja vissza, mivel attól tartanak, hogy az így betelepülő tőke politikai befolyást kíván szerezni az olyan stratégiai ágazatokban, mint az energia és a védelem.
A legutóbbi, márciusi EU csúcson az állam- és kormányfők egy olyan nemzetközi megállapodás létrehozását sürgették, amely szabályozná az állami befektetési alapok „használatának” szabályait. Ez a megállapodás szándékuk szerint megengedné, hogy az érintett országok blokkolhatnák a külföldi beruházásokat „ha szükséges” (EurActiv.com 14/03/08).
Brown arról is kívánt tárgyalni az OPEC tagjaival, hogy a nemzetközi vállalatok számára megkönnyítsék az olaj- és gázlelőhelyekbe történő beruházást, ezzel is növelve a termelést és csökkentve az árakat.
Fenyegetések
Miközben az Európai vezetők nem tudtak áttörést felmutatni a probléma kezelésében, Hugo Chavez venezuelai elnök azzal fenyegetett, hogy nem exportál Európába és kipenderíti az országból az európai cégeket, amennyiben az EU a bevándorlókra vonatkozó visszafordítási-irányelvet hatályba lépteti. (EurActiv.hu 2008.06.19.)
Következő lépések:
- 2008. október 15-16: A francia elnökség által vezetett EU-csúcs. Témája a Lisszaboni Szerződés jövője és az emelkedő energia- és élelmiszerárak.
