Hirdetés
Forrás: EUvonal/EurActiv
A krízis szedi az áldozatait az EU munkaerőpiacán, és javarészt visszafordította a 2000 óta elért a foglalkoztatásnövekedést, írja a munkaerőpiaci jelentés (Employment in Europe Report). A foglalkoztatás szűkülésének terhét leginkább a férfiak, a fiatalok, az alacsony képzettségűek és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak viselik.
Magyarországon is hasonlóak a tendenciák. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat októberi munkaerőpiaci helyzetképe szerint itthon is megfigyelhető a munkaerő-kereslet jelentős szűkülése. Ennek következtében a nem támogatott állás-kínálat hónapról hónapra lényegesen elmarad az előző év azonos időszakában mértektől, ráadásul ismét emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, igaz "csak" 0,6 százalékkal. Jelenleg 569 700 fő keres Magyarországon (hivatalosan) állást.
A Bizottság szerint a hatást valamennyivel csillapította a rövidített munkaidő és más módszerek alkalmazása.
Bármilyen fontosak is, ezek a rövid távú intézkedések önmagukban nem elegendők a sikeres kilábaláshoz: a foglalkoztatásra irányuló szakpolitikáknak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átmenetre kell fókuszálniuk. A jelentés rámutat: az európai munkaerőpiacok jelentős dinamikát mutattak ez elmúlt években, hiszen évente az európai munkavállalók mintegy 22 százaléka munkahelyet vált. Ez szemlátomást a ’90-es évek vége óta zajló tartósabb emelkedés – az inaktivitásból és a munkanélküliségből a foglalkoztatásba történő átmenet – részét képezi, ami arra enged következtetni, hogy alapvető szerkezeti javulás történik a munkaerőpiacokon.
A pozitív tendenciából azonban nem minden munkavállaló részesül egyenlően. A ’90-es évek óta ugyan csökkent a tartós munkanélküliek száma, a probléma azonban továbbra is komoly kihívást jelent. Az utóbbi években az EU-ban az összes munkanélküli időszak közel 45%-a egy évnél hosszabb ideig tartott; ez az adat az Egyesült Államokban csupán 10%.
A jelentés szerint az EU-nak a versenyképes alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába tett lépései fontos hajtóerőt jelentenek a munkaerőpiac szempontjából. Elképzelhető ugyan, hogy a teljes nettó munkahelyteremtés nem lesz hatalmas – hiszen az új „zöld” munkahelyek létrejötte és a meglévő munkahelyek „kizöldítése” részben más munkahelyek megszűnésével is járhat –, az ennek alapját képező szerkezeti változások azonban a munkavállalók gazdasági ágazatokon és készségtípusokon átívelő átrendeződését fogják magukkal vonni.
Az éghajlatváltozás és a hozzá kapcsolódó szakpolitikai intézkedések a Bizottság szerint jelentősen befolyásolni fogják a készségek iránti jövőbeni keresletet. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság által igényelt új kompetenciák – legalábbis kezdetben – a magasan képzett munkaerőnek fognak kedvezni Később azonban az új technológiák piaci megjelenésével az alacsonyabban képzett munkavállalók is képesek lesznek betölteni a munkahelyeket, amennyiben megfelelő képzésben részesülnek.
