Hirdetés
„Felszólítjuk az Európai Uniót, hogy aktívan vegyen részt egy preemptív intézkedéseket - köztük a pénzügyi segítséget is – tartalmazó csomag kialakításában, hogy biztosíthassuk az Ukrajnán keresztül vezető energiaforrásokat.” - mondta pénteken Vlagyimir Csizov, az Orosz Föderáció Európai Unióhoz delegált nagykövete.
A kezdeményezés hátterében Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök múlt heti bejelentése áll, miszerint országa elzárja a gázcsapokat, ha Ukrajna az exportvezetékeket kezdi dézsmálni.
„Ha a partnereink fizetnek a belföldi gázfogyasztásukért, akkor megkapják a gázt. Ha nem fizetnek, nem kapják meg. Ha nem kapják meg, akkor a legvalószínűbb az, hogy az exportot biztosító gázvezetékből veszik majd el azt. Amint ezt megkezdik, csökkenteni fogjuk a szállítandó gáz mértékét.” - mondta Putyin újságírói kérdésekre válaszolva szerdán (november 11.).
Az utalás egyértelmű: az aggodalom középpontjában Ukrajna áll. Az Európai Unió ugyanis ezen az országon keresztül kapja az Oroszországból importált gázt, amely összes gázszükségletének 40 százalékát jelenti.
Még drámaibb számokat kapunk azonban, ha az import legfőbb célországait, az Unió kelet-európai tagállamait nézzük. A tíz közép-kelet-európai új EU tagország közül öt energiafogyasztásának több mint felét importból fedezi. A Constellation Energy Institute (CEI) szakértő intézet adatai szerint Szlovákia 65, Magyarország 63, Litvánia 59, Lettország 59 és Szlovénia 52 százalékban használ importenergiát. A CEI szerint ugyanakkor a földgáz tekintetében merülnek fel a legnagyobb ellátásbiztonsági kockázatok a régióban, mivel nyolc olyan közép-kelet-európai ország van, amelyik földgáz fogyasztásának több mint 80%-át importálja.
Ukrajna tranzitszerepe, a kelet-európai gázinfrastruktúra hiányosságai és az energia-mix egyoldalúsága 2009 elején okoztak súlyos válságot Európában (EurActiv.hu 2009.01.06.). Több, nyugat-balkáni ország mellett két EU-tagállam, Szlovákia és Bulgária is súlyos gázhiányban szenvedett, olyannyira, hogy felmerült a csatlakozási szerződésben vállalt nukleáris leépítések visszafordítása is (EurActiv.hu 2009.01.12.).
Hogy a pánikot keltő események ne ismétlődjenek meg, az orosz nagykövet preemtív[1] intézkedéseket javasolt, melyeket azonban nem konkretizált. Annyit azonban leszögezett, Ukrajnának akár pénzügyi támogatásra is szüksége lehet. Moszkva úgy véli, Kijev nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy kielégítse a belföldi gázigényeit, és megakadályozza a szállítási zavarokat. Kijev ezt tagadja, ám a közelgő ukrán elnökválasztások miatt az elemzők egy része politikai indokokat sejt a háttérben.
Jól időzített a budapesti konferencia
Az Európai Unió részéről egyelőre nem érkezett hivatalos reakció az orosz nagykövet felvetésére, ennek kialakulásában azonban szerepet kaphat a ma (november 17.) kezdődő budapesti energia-konferencia, melyen nemzetközi szakértők, energiacégek vezetői és EP-képviselők mellett az európai politika meghatározó szereplői is részt vesznek.
Budapestre érkezett többek között Reinhard Mitschek a Nabucco gázvezeték konzorcium igazgatója és Alexey Gromov az orosz Nemzeti Energiastratégiai Intézet alelnöke, de részt vesz az eseményen Mirek Topolánek volt cseh kormányfő is, akinek vezetésével az EU soros elnökségét éppen betöltő Csehország a gázválságot kezelte.
A magyar CEI és a varsói Keleti Intézet (Instytut Wschodni) által immár másodszor is Budapesten tartott IV. Energia Fórum elnevezésű regionális konferencia előtt Orbán Anita, a CEI igazgatója elmondta, azt szeretné, ha a problémák elemzése mellett a konferencia a régió összefogását is erősítené, mivel szerinte ezzel hatékonyabban lehetne kezelni egy esetleges válságot, de meg is lehetne előzni azt. „A januári gázválság után úgy tűnt, hogy a régió országai nyitnak egymás felé és egy szorosabb együttműködés alakul ki. A kezdeti lendület azonban hamar megtorpant” – mondta Orbán Anita.
A CEI szerint a kelet-európai régió országai úgy alakítják ki nemzeti energia stratégiájukat, hogy nem vizsgálják szomszédiak lépéseit, holott ilyenkor „szükségszerűen olyan döntéseket hoznak, amik közvetve kihatnak szomszédjaik energetikai helyzetére”.
Ami a megelőzést, és az alternatív útvonalak kiépítését illeti, az összefogással az európai uniós források is jobban kihasználhatóak lennének, véli a CEI.
„Az egyes országok piacainak mérete miatt nem biztos, hogy elérhető a kritikus tömeg a nagyobb beruházást igénylő stratégiai és hosszú távú projektek esetén és a pénzforrások valamint a közös politikai akarat hiánya miatt számos régiós projekt megvalósulási valószínűsége drámaian csökkent” – teszi hozzá Orbán Anita. A CEI igazgatója hangsúlyozza, Kelet-Európa sokkal nagyobb forrásokat kaphatott volna az év elején megnyíló 3,5 milliárd eurós, energia-beruházásokat támogató összegből, ha az országok közös tervekre, interkonnektivitást ösztönző projektekre igényeltek volna pénzt.
„A régió országai nem fogtak össze, és egy nagy, közös pályázat helyett saját, egyedi projektjeikkel jelentkeztek a szétosztásra váró pénzre. Így történhetett meg, hogy az együtt pályázó belgák és franciák az országaikat összekötő fél tucat csővezeték mellé egy újabb megépítéséhez is támogatást kaptak, míg a közép-európai régióban több ország között továbbra is mindössze egy összekötő vezeték van.” - állítja a CEI.
[1] Ezek abban különböznek a preventív jellegű, vagyis szaknyelvben „megakadályozónak” nevezett lépésektől, hogy a nem csak akadályozni kívánják a probléma kialakulását, hanem aktív cselekménnyel meg akarják azt előzni.
