Hirdetés
Az EU mezőgazdasági miniszterei maratoni ülése még kedden (november 18.) kezdődött, és a tegnapi zárás helyett csak ma reggel ért véget. A fáradozásoknak azonban volt foganatja: megállapodás született.
„Majdnem egyhangú megállapodásra jutottunk,” mondta az AFP-nek a soros elnökséget vivő Franciaország mezőgazdasági minisztere, Michel Barnier. Mariann Fischer Boel, uniós mezőgazdasági biztos szerint a döntés versenyképességet és megfelelő rugalmasságot biztosít az EU agrárpiacának.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter korábban több ízben adott hangot nemtetszésének az EU-s reformtervezet kapcsán. A miniszter szerint az „állapotfelmérésnek” elkeresztelt KAP-reformra azért van szükség, mert a bővítés miatt az agrártermékek piaci helyzete igencsak megváltozott. Gráf az EU agrárminiszterinek szeptemberi találkozóján azt is elmondta, hogy mivel az új tagállamok jóval kevesebb támogatást kapnak a régebbi tagállamoknál, minden olyan intézkedés hátrányosan érintené a magyar gazdaságot, mely a közvetlen kifizetések csökkentésére vonatkozik (EurActiv.hu 2008.10.01.).
Mezőgazdasági támogatások csökkentése
A ma reggel lezárult találkozón hozott döntés szerint azonban mégis csökkennek majd a támogatások, igaz nem akkora mértékben, ahogyan azt az Európai Bizottság eredetileg javasolta. A biztosi testület eredetileg 13 százalékot javasolt és ezt Nagy-Britannia és Dánia is támogatta, a miniszterek végül 10 százalék mellett tették le a voksukat, főleg Franciaország, Olaszország és Németország nyomására.
A csökkentés azokra a gazdaságokra vonatkozik, melyek több mint 5000 euró támogatásban részesülnek.
A „csökkentés” valójában a pénzek átcsoportosítását jelenti. Azok az összegek, amelyek eddig közvetlenül a gazdákhoz jutottak el, mostantól kezdve bekerülnek a nemzeti szinten osztható vidékfejlesztési támogatások közé. A tagállamok a felszabadult pénzeket a következő célok elérése érdekében futó agrárprogramok támogatására használhatják fel:
- klímaváltozás elleni küzdelem,
- megújuló energiaforrások növelése,
- vízmenedzsment javítása,
- biológiai sokféleség ösztönzése,
- a fenti célok területén végzett innováció ösztönzése.
A csökkentést öt év alatt fogják végrehajtani, minden évben egy százalékkal csökkentve a közvetlen támogatásokat.
A mezőgazdasági támogatások | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |
% | 5+2=7% | 7+1=8% | 8+1=9% | 9+1=10% |
SPS
Nem csúszott le azonban Magyarország az összevont gazdaságtámogatási rendszerre (SPS) való 2009-es átállásról. Bár az átállás határideje 2011 volt, Magyarország szeretne már jövő év elején belépni. A miniszterek úgy döntöttek ugyan, hogy 2013-ig meghosszabbítják a SAPS, vagyis a hazánkban jelenleg hatályban lévő egységes területalapú támogatási rendszer érvényességét, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) álláspontja szerint már jövőre át kellene lépni az SPS-be. Igaz, a MAGOSZ és a Fidesz ezt ellenzi.
A Tanács és a Bizottság egyetért abban, hogy a termelést a támogatástól el kell választani, és így döntöttek ma a miniszterek is. A gazdáknak nyújtott támogatás többé nem lesz termeléshez kötve és így kerül majd be az SPS rendszerbe. Az FVM szerint a rendszer lényege, hogy a korábban az ágazathoz kötött támogatások a termeléstől független jövedelemtámogatássá alakulnak, így az SPS-rendszer bevezetését követően, mint vagyonértékű jog, adható és vehető lesz.
Tejfolyó és vajhegyek: megszűnik a tejkvóta
Brüsszel a tejkvóták fokozatos megszüntetése mellett is döntött, mivel Kína és India egyre növekvő keresletet támaszt az európai tej iránt. 2009-ben 5 százalékkal emelik majd a kvótákat és ezután 2013-ig minden évben 1 százalékkal emelik azt. A kvóták túllépését azonban továbbra is büntetik, sőt szigorúbban, mint eddig. Azok a gazdák, akik 6 százalékkal meghaladják a számukra meghatározott kvótát, 50 százalékkal nagyobb büntetést kell majd fizessenek, mint eddig.
A rászorult területek támogatása
A találkozó eredménye továbbá, hogy a tagállamok a jövőben nagyobb mértékben támogathatják az igazán rászorult régiókat. Gráf József és lengyel kollégája még a szeptemberi Miniszterek Tanácsán kérvényezte, hogy az Unió nyújtson támogatást – ez hektáronként 2-3 eurót jelentene – a problémás területeknek.
A Tanács a következő megoldás mellett döntött: A tagállamok a közvetlen kifizetések nemzeti költségvetési plafonjának 10 százalékát megtarthatják és bármely szektorban felhasználhatják a tej, a marha-, kecske- és juh-hús, illetve a rizs termelésének támogatására, a hátrányos helyzetű régiókban.
Magyarország számára azonban csavart jelent, hogy ezt a támogatást csak a SAPS rendszert alkalmazó tagállamok vehetik igénybe, vagyis ha Magyarország januárban átáll az SPS-re, akkor elesik ettől a támogatási lehetőségtől.
Az EP is közbeszól
Nem sokkal azután, hogy a Tanács meghozta döntését, az Európai Parlament közös állásfoglalást fogadott el a KAP állapotfelméréséről. A képviselők támogatták a támogatások kisebb mértékű csökkentését, a tejkvóták növelését és a hátrányos helyzetű területek támogatását.
Az EP azonban nem értett egyet azzal, hogy a támogatási rendszer túlságosan a vidékfejlesztésben csoportosítsa át a közvetlen támogatásként eddig nyújtott pénzeket. A képviselők az intervenciós mechanizmusok megtartására szólították fel a minsiztereket.
Tabajdi Csaba (szocialista) a plenáris vitában azt mondta, „az intervenciós mechanizmus teljes eltörlése nagyon veszélyes Európa és az európai élelmiszerbiztonság számára”.
