Hirdetés
Az új jogszabály szerint minden tagállam köteles lesz emelni a megújuló energiaforrások részarányát az ún. „energia-mixben”, vagyis az energiaellátást biztosító források összetételében. A cél, hogy 2020-ra 20 százalékra emelkedjen az uniós átlag. A múlt héten megállapodás született arról is, hogy a szállításban használt megújuló források részesedését 10 százalékra emelik az összes üzemanyaghoz képest, de csak azzal a feltétellel, hogy közben szem előtt tartják a közvetett földhasználat negatív hatásait és más fenntarthatósági kritériumokat (EurActiv.hu 2008.12.08.).
A tárgyalások utolsó fázisában Olaszország – Ausztria hallgatólagos támogatásával - azt követelte, hogy csatoljanak a szöveghez egy „felülvizsgálati záradékot”, amely 2014-re irányozná elő az irányelv újratárgyalását. Ez azonban azt is jelentette volna, hogy ekkor újra megnyitják a vitát az irányelvről, vagyis a nagy iparral rendelkező tagállamok újabb esélyt kapnak, hogy csökkentsék a 20 százalékos uniós célt, vagy az egyes nemzeti célszámokat.
Róma javaslatát azonban a Parlament és több tagállam is igen hidegen fogadta. Úgy vélték, hogy a célértékek bizonytalanná válása a befektetőket is elriaszthatja, kudarcba taszítva az egész stratégiát. Olaszország végül meghátrált és megelégedett a Bizottság ígéretével, hogy a testület 2014-ben elkészíti az irányelv megvalósításának „előrehaladási jelentését”, és elfogadta, hogy a nemzeti célarányokról nem nyitnak újabb vitát.
A felülvizsgálati záradék ügyében elért áttörést és a megújulókról kötött kompromisszumot a francia elnökség jelentette tegnap (december 8.) az EU energiaügyi minisztereinek tanácsülése után Brüsszelben.
Turmes győzedelmeskedett
A jogszabályban lefektetett intézkedések javarészt megegyeznek a luxemburgi zöld EP-képviselő, Claude Turmes által kidolgozott iránnyal. Turmes volt a jogszabálytervezet jelentéstevője az Európai Parlamentben.
A képviselő módosítási indítványát szeptemberben támogatta a Parlament (EurActiv.hu 2008.09.12.), majd a képviselők őt bízták meg azzal, hogy képviselje a Parlament véleményét a trialógusban (A Parlament, a Bizottság és a Tanács egyeztetése) a gyakran vonakodó tagállamokkal szemben
Turmes több engedményre is rákényszerült a tárgyalások során, de a leginkább azt fájlalta, hogy a Tanács lesöpörte az asztalról az időközi célok nem-teljesítéséért kiszabható büntetések ügyét. Turmes azt szerette volna, ha a hosszú távú cél mellett (2020-ra elérni a megújulók 20 százalékos részarányát), részcélokat is meghatároznak az egyes tagállamok számára, sőt ezek betartását szankciókkal ösztönzik.
A kompromisszum jelenlegi formája szerint a tagországok 2010-ig „a követendő irányra” alapozott, részletes nemzeti akciótervet (NAP) kell kidolgozzanak, melyet kétévente előrehaladási jelentések követnek.
A szabályok betartását a szokásos eljárás alapján ellenőrzik majd - elmaradnak a Turmes-féle felelősségre vonás szigorú kritériumai - vagyis a jogi lépések megindítása a Bizottság körültekintésétől fog függeni. Brüsszelnek már most tartalékolni kell az erőit, hogy legyen kapacitása a kötelezettségszegési eljárások megindítására, hiszen az első időkben biztosra vehető, hogy a legtöbb tagállam nem fogja tudni teljesíteni a kitűzött célokat.
Az irányelv a megújuló elektromos áramtermelők számára preferenciális hozzáférést biztosít az EU elektromos hálózatához, és további kezdeményezéseket tartalmaz a tagállami bürokrácia leépítésére, ami nagyban gátolja a megújulók arányának növekedését.
Rugalmasság
A tagállamok számára lehetővé válik, hogy a nemzeti támogatási kereteiket már uniós tagállamok forrásaival összekössék, valamint – bizonyos feltételek mellett – harmadik országokból is importálhatnak „fizikai” megújuló energiaforrásokat, például az észak-afrikai óriási napenergiafarmokról. A „virtuális” importot, melyek a harmadik országokban eszközölt megújuló energia befektetéseken alapulnak, nem lehet a nemzeti célértékekbe beszámítani.
A villamosenergia-piac kereskedői és a nagy áramszolgáltatók mindent megtettek, hogy a Megújuló Energia Bizonyítványokat nyíltan lehessen a tagállamok között adni-venni. Ez lekerült a napirendről, és helyette egy olyan rendszer kerül majd bevezetésre, ahol a tagállamok a statisztikai értékük alapján más tagállamoknak eladhatják, vagy kereskedhetnek a felesleges megújuló „kvótáikkal”.
A „statisztikai transzfereknek” elkeresztelt módszert egy tagállam csak akkor léptetheti életbe, ha már teljesítette a nemzeti célját. A megállapodás úgy szól, hogy akkor is igénybe lehet venni, ha a tagállamok a célok megvalósítása érdekében együttműködnek.
A most megszületett kompromisszumot a december 11-12-i brüsszeli Európai Tanács ülése fogja szentesíteni.
Vélemények:
Calude Turmes, luxemburgi zöld képviselő szerint a megállapodás együttműködésre „buzdít egy olyan hét elején, amikor az EU vezetői arról fognak dönteni, hogy megtartja-e az Unió a jelenlegi pozícióját és hitelességét a globális klímafolyamatokban”. A képviselő beismerte, hogy „vegyes érzelmekkel” fogadta a bioüzemanyagokra vonatkozó kompromisszumot.
A megállapodást mind az ipar, mind a környezetvédők pozitívan fogadták.
Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) úgy vélte, hogy a megállapodást alátámasztja, hogy Európa „vezeti a világban szükségessé vált energiaforradalmat”.
A bioteanol gyártók bíznak abban, hogy „csak azok a bioüzemanyagok maradhatnak versenyben, amelyek megfelelnek a példátlanul szigorú és környezetvédelmi és szociális fenntarthatósági kritériumoknak,” nyilatkozta Ramón de Miguel, az Európai Bioüzemanyag Szövetsség (eBio) elnöke. „Azok, akik ezt egy rossz jogszabálynak ítélik, nem komoly versenyzők, így diszkvalifikálják magukat,” mondta.
A Greenpeace nem volt tökéletesen elégedett. Sajnálatát fejezte ki, amiért az EU „tízből csak nyolc esetben” állt ki az eredeti elképzelése mellett, hogy biztosítsa a kompromisszumot.
