Hirdetés
Forrás: Európai Parlamenti Szemle
"Három összegről született megegyezés, mégpedig: öt, ötven és hetvenöt milliárd euróról", mondta az EU soros elnökségét vivő Cseh Köztársaság miniszterelnöke, Mirek Topolanek a múlt hét végén (március 19-20.) tartott, tavaszi EU-csúcs végén rendezett sajtókonferencián.
Az eurózónán kívüli országok számára elérhető pénzügyi alap kapcsán a cseh kormányfő a következőket mondta: „Ötven milliárd euróról egyeztünk meg, ez az eddig rendelkezésre álló összeg kétszerese. Ha pedig további igény merülne fel a válság által súlyosan érintett országok részéről, újabb 75 milliárd eurót helyezünk el az IMF-nél, hogy az gyorsabban tudjon reagálni a válsággal kapcsolatban," tette hozzá a kormányfő.
Az ötven milliárd eurós összeg először kikerült a péntek reggeli határozattervezetből, azonban a végső szövegben az EU vezetői üdvözölték a Bizottság szándékát, miszerint javaslatot tesz a keretösszeg megkettőzésére. A pénzalap célja, hogy a tagállamok képesek legyenek egyensúlyban tartani fizetési mérlegeiket. Az állam- és kormányfők eleinte megosztottak voltak a kérdésben, hogy említsenek-e a konkrét összeget.
A csúcstalálkozón arról is döntés született, hogy az európai országok 75 milliárd euróval járulnának hozzá az IMF források emeléséhez. A tagállamok elképzelései szerint a jelenleg 250 milliárd dolláros alapot meg kellene duplázni, ami 75 és 100 milliárd dollár közötti hozzájárulást igényelne a fejlett államoktól (EurActiv.hu 2009.03.20.)
Lettország és Magyarország már igénybe vette mind az IMF, mind az EU alapokat. Ez utóbbi most tizenöt milliárd eurót foglal magában. Románia jelenleg is tárgyal egy körülbelül húsz milliárd eurós EU-IMF kölcsönről, amelynek nagyobb részét a Nemzetközi Valutaalap állná. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso szerint Románián kívül egyelőre nincs új jelentkező az alapban lévő összegekre, ám az Unió e lépéssel jelezni kívánta, hogy készen áll az újabb megkeresésekre.
A megegyezés annak volt köszönhető, hogy Németország -némi engedményért cserébe- puhított az álláspontján. Angela Merkel német kancellár nem vétózta meg a Nabucco nevesítését (EurActiv.hu 2009.03.23.), és beleegyezett a fenti alapemelésbe. A záródokumentumban viszont két éves határidőt szabnak a finanszírozásnak, amely után minden el nem költött pénzt vissza kell juttatni a tagállamokhoz.
Paradox módon, a legkisebb összeg, a főként energiaprojektekre költendő öt milliárd euró okozta a legnagyobb harcot a tagállamok között. Bár eredetileg a tervek között szerepelt a kelet-európai tagországok védelmének fokozása Oroszország újabb potenciális gázmegvonásaival szemben, azonban a projekt lista csupán 310 millió eurót juttat a teljes összegből, azaz 1,5 milliárd euróból, ezen országok számára.
A Nabucco csővezeték, amely a Kaszpi-térségből szállítana majd gázt Közép-Európába Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián keresztül, 200 millió euróra számíthat.
