Hirdetés
„Az Európai Bizottság küldöttsége, szoros együttműködésben a Nemzetközi Valutaalappal munkatársaival, lefolytatta az Európai Unió Magyarország számára nyújtott pénzügyi segítségnyújtás ötödik felülvizsgálatát július 6-a és 17-e között. A küldöttség üdvözölte az új kormány elkötelezettségét a 2010-es, a GDP 3,8%-át kitevő költségvetési hiánycél elérése iránt és nyugtázta, hogy számos intézkedés történt az idei évben az ezt meghaladó hiányt eredményező folyamatok ellensúlyozása érdekében.”
Így kezdődik az Európai Bizottság által szombaton, a tárgyalások megszakadása után közzétett közlemény. Az uniós intézmények a szokásos visszafogottsággal értékelték az esetet, ugyanakkor a küldöttség diplomatikusan megállapította, „hogy számos kérdésben a kormánynak több időre van szüksége, hogy további pontosítással szolgáljon.”
A felülvizsgálat lezárását pedig „elhalasztották”, hogy majd egy későbbi időpontban folytassák azokat.
IMF: nincs több hitel
A helyzet itthon azonban korántsem ilyen nyugodt. A felülvizsgálati procedúra bukását követően Magyarország nem hívhat le több Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) származó hitelt.
Christoph Rosenberg, az IMF delegáció vezetője a tárgyalások felfüggesztését követően elmondta, hogy nem tettek említést annak lehetőségéről, hogy hazánk 2011-2012 között újabb hitelhez jut. Az IMF a következő évi költségvetésről is több információt szeretne tudni. Rosenberg szerint a levegőben lévő kérdések főleg a tervezett költségvetési intézkedések fenntarthatóságának problémáiról szólnak.
Matthew Newman, a Bizottság szóvivője szerint Brüsszel 3,8 százalékos deficitet vár erre az évre, és reményei szerint jövőre ez 3 százalék alá csökken.
A szóvivő elmondta, hogy nem állapodtak meg arról, hogy mikor folytatják a tárgyalásokat, de hozzátette, hogy „folyamatos párbeszédre lenne szükség a magyar hatóságokkal a túlzott deficit eljárásról és az Európa 2020 céljairól.”
Németh Dávid, az ING Bank elemzője a HVG-nek azonban úgy nyilatkozott, hogy az országnak nincs is szüksége újabb hitelre. A szakértő szerint az ország államkötvények és kincstárjegyek révén tudja finanszírozni magát, és emlékeztetett, hogy a korábbi IMF és uniós hiteleknek köszönhetően devizatartalékokkal is rendelkezünk. A kulcskérdés az, hogy a kormány milyen kommunikációt folyatat majd, és hogyan viselkedik a következő napokban, tette hozzá Németh.
Az MTI is szakértőket kérdezett meg arról, hogy a tárgyalások berekesztésének milyen lehetséges kimenetele lehet. A szakértők elmondták, hogy a fejlemény rossz hír a piac számára, és oda vezethet, hogy a forint gyengül, és a kamatláb emelkedik.
Az MTI információi szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, a CNBC amerikai pénzügyi csatornának azt nyilatkozta, hogy „az IMF és az EU küldöttségei szeptemberben térnek vissza Magyarországra, és a tárgyalások végül eredménnyel zárulnak majd.”
Orbán Viktor tegnap (július 19.) az Országgyűlésben csak annyit felelt az újságírók kérdéseire, hogy az ügyben Matolcsyt kell kérdezni, mert ő az illetékes. Az origo információi szerint pedig később a kormányülésen Orbán Viktor nyugodtnak látszott és úgy ítélte, hogy csak átmeneti a nemzetközi intézmények ellenkezése, és a csütörötöki szavazás után megszűnik majd a nemzetközi nyomás.
Bankok vs. Viktor
Bár a kudarc okáról egyik fél sem nyilatkozik, annyi bizonyos, hogy a legnagyobb problémát a bankadó (EurActiv.hu 2010.07.12), illetve Simor András jegybankelnök fizetésének kormányzati befolyásolása okozza.
Az Európai Központi Bank (EKB) több esetben is nyomatékosan elutasította, hogy a mindenkori jegybankelnök fizetésének meghatározására a kormány bármiféle behatással bírjon, mivel az szerinte sérti a jegybank függetlenségét. A frankfurti intézmény érveit a magyarországi delegáció is elismételte, mikor „sürgette a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a központi bank, illetve annak működésének teljes függetlenségét”.
A bankadó sem maradt szó nélkül. Brüsszel úgy véli, hogy a tervezett különadó ugyan „hozzájárulhat a rövidtávú költségvetési kötelezettség-vállalások teljesítéséhez”, de a jelenlegi formában mégis „a befektetési kedv és a gazdasági növekedés érdemi visszaesését eredményezheti”. A küldöttség emiatt sürgette a kormányt, hogy gondolja át ennek az adónak néhány jellemzőjét.
Az IMF szerint az eszköz gátolná a növekedést és a kölcsönöket.
A Fidesz európai szinten is unikumnak számító győzelme óta (EurActiv.hu 2010.04.26.) ez a második nemzetközi botrány. Június elején Kósa Lajos felelőtlen kijelentése miatt zuhant nagyot a forint. A politikus akkor egy konferencián azt mondta, hogy Magyarország a csőd szélén áll, megijesztve ezzel a külföldi befektetőket.
A nevük elhallgatását kérő Fideszes képviselő azonban a már említett origo cikk szerint azt mondták, a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a valutaalap tárgyalói úgy viselkedtek, mintha a bankok érdekvédelmi szervezetétől jöttek volna.
Hat hazánkban működő nemzetközi bank – a KBC, az Intesa Sanpaolo, a Bayern LB, az UniCredit, a Raiffeisen International és az Erste Bank – a hónap elején kifogással fordult az IMF-hez a bankadóval kapcsolatban (EurActiv.hu 2010.07.06.).
Matolcsy elmondta, hogy a kormány ragaszkodik a bankadó bevezetéséhez, mert ez az egyetlen módja annak, hogy megszüntessék az olyan újabb megszorító intézkedéseket, amelyeket az elmúlt 4-5 évben vezettek be hazánkban. Az ilyen intézkedések, a növekedés és a versenyképesség feláldozása mellett nem fenntarthatók, tette hozzá a miniszter.
„A Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val folytatott tárgyalások nem megszakadtak, helyesebb a tárgyalási forduló eredménytelen lezárásáról beszélni.” – mondta Matolcsy.
Matolcsy hangsúlyozta, hogy Magyarország megkezdte a szerkezeti reformokat és folytatni is fogja őket. "Először a politikai osztályt operálta meg", utalva ezzel az országgyűlési és önkormányzati képviselők számának csökkentésére (EurActiv.com 12/05/10).
A Bizottság szerint „a kormány által tervezett törvény bevezetése értékelhető piactorzításnak, és (…) megsértheti az uniós szabályokat.”
A nemzetgazdasági miniszternek úgy látszik más véleménye van a tárgyalások kimeneteléről, szerinte az IMF és az Unió delegációi helyeselték a bankadót. Matolcsy azt is hozzátette, hogy az Unió szigorúbban tárgyalt, mint az IMF. "Családon belül mindig szigorúbbak egymással.” - mondta a miniszter.
Megfigyelők szerint az IMF még mindig próbálja áthidalni a véleménykülönbségeket, a Bizottság egy későbbi időpontban szeretné folytatni a tárgyalásokat.
Orbán újra persona non grata lehet Washingtonban?
Közben a nemzetközi sajtó keményen ostorozza a magyar kormányt. A Wall Street Journal, a Financial Times és az Economist is hírül adta a tárgyalások megszakadását.
A legkeményebben azonban a The Washington Post fogalmazott, ahol a szerkesztőségi cikk az előző Orbán-kormány időszakára emlékeztet, amikor is a George W. Bush adminisztrációnak nem tetszett, hogy a Fidesz vezetője a szélsőjobbra támaszkodva politizál, ezért nem kívánatos személynek mindősítette Washingtonban.
A szerző azt is meglebbenti, hogy ez ismét megtörténhet, ha a választáson szerzett példátlan hatalmát a gazdasági reformok helyett „a demokrácia meggyengítésére használja”.
Adjátok meg nekik, amit akarnak!
Az MSZP arra ösztönözte Orbán Viktort, hogy ne veszélyeztesse hazánk stabilitását, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hazai és nemzetközi színtéren is stabilizálja az ország hitelességét és pénzügyeit.
Mesterházy Attila szerint, ha az ország nem nyugtatja meg a befektetőket, a magyar cégek és az állampolgárok komoly következményekkel néznek szembe.
A szocialisták azt is szorgalmazták, hogy az IMF-el és az Unióval folytatott tárgyalásokat nyilvánosan tartsák meg, hogy világos legyen, mi okozta sikertelenséget. Továbbá az ellenzéki párt sürgeti a kormányt, hogy azonnal tűzzek ki a tárgyalások folytatásának időpontját.
A Jobbik szerint a külföldi delegáció hirtelen visszalépése és kommunikációja nyilvánvalóan felveti a nyomásgyakorlás szándékát. Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető- helyettese az eseményt a Pál utcai fiúk című regénnyel hasonlította össze.
„Vagy odaadjuk önként a Nemzetközi Valutaalapnak és az Uniónak azt, amit kérnek, vagy „jól megvernek” minket és – szándékuk szerint – úgy kényszerítik ki tőlünk.” – mondta Hegedűs.
