Hirdetés
Az EU soros elnökségét vivő Svédország magyarországi nagykövetségének támogatásával tartott rendezvényen olyan világhírű külföldi professzorok, mint Dennis Meadows (Egyesült Államok), Anders Wijkman (Svédország), valamint Stefan Rahmstorf (Németország) többféle szempontból elemezték a koppenhágai csúcs készületeit, illetve Magyarország erőfeszítéseit. A zárszó azonban mindhármuknál a téma jelentőségének aláhúzása, a megoldás szükségességének kiemelése volt.
Magyarország sokat fejlődött, de van még mit tenni a környezetvédelem terén
Meadows professzor úgy vélte, országunk nem takarózhat azzal, hogy kicsi ország, és így cselekvőképtelen. Elsősorban azért, mivel Magyarország élén olyan államfő áll, aki a globális szintű szereplők közt is tenni akar a környezetvédelem eredményességéért, és erre kollégái figyelmét is felhívja. Másodsorban a magyar tudomány világszínvonalú teljesítményével vezető szerephez juthat a kérdés megoldásában és képes lehet pragmatikus lépések megtételére.
Wijkman szerint Magyarország hatalmas lehetőséggel bír a környezetbarát technológiákba való befektetések tekintetében. Így nemcsak pénzt tudnánk megtakarítani, de a kibocsátásokat még tovább tudnánk csökkenteni. A legfontosabb azonban talán az, hogy az energiabiztonság alternatív energiaforrásokkal való megteremtése csökkenthetné energiafüggésünket Oroszországtól.
Elmarasztalta azonban Magyarországot, hogy maguk az épületek, például háztartások, egyetemek, stb. rengeteg káros anyagot bocsátanak ki. Ezen a területen még jelentős befektetésekre van szükség, amelyek – a közhiedelemmel ellentétben – hamar megtérülnének.
A szakértő érthetetlennek nevezte továbbá, hogy a kormány a magyar vasút leépítését szorgalmazza annak tudatában, hogy pár évtizeden belül csakis ez lesz a járható út a kőolaj- és földgáz-készletek kimerülése miatt. Mindezek ellenére mégis úgy gondolja, hogy Magyarország nagyban hozzájárul az Unió eredményeihez, bár hogy milyen téren, azt nem fejtette ki bővebben. Németh Tamás, az MTA főtitkára pontosítása szerint például azzal, hogy a 2011-es magyar elnökség idején a víz központi téma lesz.
Készülődés Koppenhágára
A vendégek mindegyike felhívta a figyelmet arra, hogy hatékony cselekvésre van szükség, mégpedig sürgősen. Ambiciózus elköteleződés, hatékony cselekvés szükségeltetik már ahhoz is, a jelenlegi célt - 2 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést – tartani tudjuk, ami Stefan Rahmstof szerint már így is túl sok. Ennek ellenére a nemzetközi tárgyalások nagyon lassan haladnak. Pedig ez év decemberében, Koppenhágában az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által 2007-ben közzétett tudományos, a klímaváltozással foglalkozó, 4. Értékelő Jelentésére adekvát válasznak kellene születnie – szögezte le az Energia Klub éghajlatvédelmi szakértője, Kardos Péter a sajtónak tartott előadásában a héten.
Az Unió előkészületeit tekintve fontos kiemelni, hogy milyen szerepet játszik az Európai Unió a klímaváltozás elleni harcban. A közösségen belül a 20-20-20-as szabály érvényesül, miszerint 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátásokat. Mivel azonban az EU vezető szerepet mondhat magáénak, mint húzóerő, a többiek kompromisszumkészsége és törekvése esetén hajlandó lenne ezt 30 százalékos csökkentésre fokozni, amihez azonban egy másik stratégia szükséges.
Dr. Hans Bruyninckx, a Leuveni Egyetem professzora múlt héten tartott előadása során elmondta, nem véletlen az EU elsősége. A Rajk László Szakkollégium meghívására Budapestre érkező szakértő úgy véli, a környezet megóvására való törekvés ugyanis több szinten – zöld pártok, kormányok, civilek - van jelen az Unión belül, továbbá a Közösségen belül példaszerű multilaterális együttműködés zajlik.
A törekvő svédek
Nem véletlen azonban az sem, hogy éppen a svéd elnökség alatt gyorsultak fel és váltak ennyire eredményessé tárgyalások az Unió részéről a koppenhágai csúcs eredményességének elősegítésére. Svédország ugyanis globális és uniós szinten is élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben. A svédek vezették be először a szén-dioxid kibocsátás megadóztatását 1991-ben, aminek eredményeképpen ma már a szén, kőolaj, illetve a gáz helyett a biomasszát használják például fűtésre, emellett egyre elterjedtebbek az úgynevezett „passzív házak”. A parlament 16 pontból álló stratégiát fogadott el 1999-ben, amivel a környezet minőségének megóvását célozták meg annak érdekében, hogy a következő generációra ne maradjon megoldatlan probléma.
2009 júliusától a svédek tehát belevettették magukat az uniós szintű egyeztetésekbe annak érdekében, hogy sikerüljön tető alá hozni egy „ütős” álláspontot a decemberben tartandó koppenhágai klímacsúcsra. A svédek a COREPER (Állandó Képviselők Bizottsága) szintjén kezdték meg a tárgyalásokat, és folytatták azokat a miniszterekkel – a Tanács különböző formációinak keretében, közölte Dr. Barad Andrea, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium EU-koordinációs osztályának vezetője a sajtó munkatársaival kedden (november 3.). Így jöhetett létre rövid időn belül a múlt héten elfogadott egységes álláspont, mely bár még nem teljesen világos minden téren, mégis jelentős előrehaladás.
Kompromisszumos EU álláspont
Lengyelország és Magyarország – több kelet-közép-európai állammal együtt – blokkolni kívánta a megegyezést (EurActiv.hu 2009.10.30.), amennyiben az rájuk elfogadhatatlan kötelezettségeket rótt volna. Bár csak az elvek születtek meg, és számszerűen még a támogatások mértéke is csak körvonalakban létezik (EurActiv.hu 2009.11.02.), a minisztériumi osztályvezető szerint több ponton is sikerült számunkra előnyös kedvezményeket kiharcolni. Eszerint a fejlődő országoknak nyújtandó előfinanszírozás Unión belüli tehermegosztását tekintve elértük, hogy az országok ne a kibocsátás arányában, hanem – egy bizonyos kiigazítási mechanizmust beiktatva – gazdasági teljesítőképességük alapján fizessenek.
Emellett a Tanács elfogadta, hogy a válság által sújtott országok önkéntesen járuljanak hozzá az előzetes, 2010-től folyósítandó kifizetésekhez. Szintén elnyerte a Tanács támogatását az a gondolat, amihez több – különösen kelet-európai – környezetvédelmi miniszter ragaszkodott: a hosszú távú ambíciók esetleges elfogadtatása Kínával és az Egyesült Államokkal semmiképpen sem szoríthatja háttérbe a 2020-ig teljesítendő vállalásokat, hiszen azok végrehajtására a szakértők szerint égető szükség van.
Utolsóként a fel nem használt kvóták kérdése merült fel, szintén térségünk országainak javaslatára: bár jogilag engedélyezett az AAU kibocsátási kvóták átvitele a kiotói egyezmény lejárta utáni időszakra, az EU eddig ezt mélyen elítélte, mivel annak több káros következménye lehet a környezetre. Végül azonban, mivel ez – többek közt Magyarországnak is – gazdasági érdeke, hogy fel nem használt szén-dioxid kvótáit eladva többletjövedelemhez jusson, az Unió álláspontja annyit változott, hogy már nem ítéli el mélyen az átmentés lehetőségét. Ennek cserébe viszont felállították azt a követelményt, hogy a kvóták eladásából származó többletbevételt a fenntartható fejlődés előmozdítására kell fordítani – tudtuk meg Dr. Barad Andreától.
Mit várhatunk az USA-tól?
Bár a héten tartott EU-USA csúcs során a klímaváltozás kérdése is előkerült (EurActiv.hu 2009.11.03.), és Obama ígéretet tett a kérdés megoldására való törekvésre, ezt sokan keveslik (EurActiv.hu 2009.11.05.).
Az Egyesült Államok koppenhágai képviselője kongresszusi mandátumban részesül, ami nem jelent majd komolyabb elkötelezettséget az ügy irányában – erősítették meg a szakértők. Az USA még nem kész tényleges elköteleződésre – többek közt mivel a törvényhozás számára jelenleg sokkal égetőbb kérdés az egészségbiztosítási rendszer megoldása . Mindazonáltal jelentősebb elköteleződést várnak az USA-tól, hiszen a Bush-adminisztráció alatt egyáltalán nem történt előrehaladás – értett egyet a kérdésben Meadows és Wijkman professzor.
A konferencia vendégei szerint a svéd elnökség, illetve az egész Unió által óhajtott egyezmény nem fog megszületni. Azonban Wijkman úgy véli ez nem probléma, amennyiben egy esetlegesen megszülető politikai megállapodás egy közeljövőben létrejövő erős, hatékony, életképes, és megfelelő megoldásnak készítené elő a terepet. Ezt erősítette meg Dr. Hans Bruyninckx, leuveni professzor is, hozzátéve, hogy egy kötelező erejű nemzetközi szintű egyezmény megszületésének igen kis esélyét látja.
