Hirdetés
Magyarország 6,5 milliárd eurós, EU-s támogatását, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 12,5 milliárd eurós támogatásával kapcsolják össze, amit az ország gazdaságának stabilizálására szavaztak meg. A Világbank további 1 milliárdos támogatást ad.
Az EU végrehajtó szervének szerdai (október 29.) nyilatkozatából megtudható, hogy „az Európai Bizottság kész Magyarországnak egy 6,5 milliárd eurós kölcsönt adni. Az eljárás módjáról a magyar hatóságokkal közösen egyeztetnek.”
A tervek szerint nem az EU költségvetéséből folyósítják az összeget. A Bizottság EU-s részvények útján „kölcsönöz” a pénzügyi piacról. Az intézkedést, a Szerződés 119.cikkelye alapján hozzák meg.
Ez az első alkalom, hogy Brüsszel ezt az eszközt használja egy tagállam megsegítésére. A segítségnyújtási konstrukció 12 milliárd euróban maximalizálja a hitelt. Az alapot csak azok a tagállamok vehetik igénybe, amelyek nem tagjai az eurózónának.
A pénzt az Európai Közösség gyűjti össze a pénzügyi piacon. A konstrukció használatára vonatkozó szabályok szerint a Bizottság közvetlenül 4 milliárd euró értékben hozhat forgalomba kötvényeket, három hónaptól, három évig terjedő futamidővel. Az EU végrehajtó szerve szerint az összeg megmutatja a hirtelen pénzügyi támogatás valódi értékét, amit a Bizottság kezdeményezésére gyorsan elő lehet teremteni.
A Goldman Sachs és a Deutsche Bank felelősek a kötvények európai és nemzetközi kihelyezéséért.
Almunia 25 milliárd eurós plafont javasol
A 12 milliárd eurós plafont Magyarország még nem érte el, és Brüsszelben úgy vélik, hogy az EU más keleti országa is pénzügyi segítségre szorul majd.
Nicolas Sarkozy, francia és jelenlegi EU-s elnök, javasolni fogja a támogatási plafon 20 milliárd euróra emelését a november 7-ei EU csúcson.
Sarkozy a Reutersnek a következöképpen nyilatkozott: „Javasolni fogom november 7-én, hogy az EU - aminek 12 milliárd áll rendelkezésre a likviditási problémákkal küzdő tagállamok támogatására - legalább 20 milliárd euróra emelje fel a keretet.”
Egy EU hivatalnok az EurActivnak hivatalosan is megerősítette, hogy a Bizottság megváltoztathatja a szabályozást, és megemelheti az összeget. Joaquin Almunia gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos később a nap folyamán bejelentette, hogy a Bizottság még ennél is magasabb összeget, 25 milliárd eurós felső plafont javasol.
Mire használhatók még az EU-s kötvények?
Az EU-s kötvények felhasználásának széleskörű politikai hatásai is lehetnek. Ha a tagállamok megegyeznek abban, hogy a kötvényeket az olyan állam, mint például Magyarország pénzügyi támogatására használják fel, elképzelhető, hogy más esetekben is ehhez az eszközhöz nyúlnak. Az Európai Parlament már javaslatot tett az EU infrastruktúra vagy a kiemelt prioritású projektek ilyen módon történő támogatására (EurActiv 25/09/2008).
Hazai kommentár
Orbán Viktor tegnap egy konferencián adott hangot véleményének. Elmondta, hogy "a segítségnek bizony ára van". A volt miniszterelnök szerint az IMF-el kötött megállapodásért Magyarország valószínűleg a szuverenitásának egy részével, a gazdasági mozgástér csökkenésével fog fizetni. A Fidesz elnöke szégyenteljesnek és fájdalmasnak tartja a támogatás tényét. „Ennyi erővel az Afrikai Nemzetek Szövetségéhez is csatlakozhattunk volna.” Szerinte a válság nem új keletű. „Most jönnek elő a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer gyengeségei, amelyek békeidőben, válságon kívüli időben, nem voltak olyan szemetszúróak.”
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára az EU és az IMF képviselőivel közösen tartott sajtótájékoztatón ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi válság a nemzetközi pénzügyi rendszer krízise következtében alakult ki. „A válság nem Magyarországról indult ki, kiterjedése nemzetközi, gyakorlatilag érinti az egész világot. Azok az országok tudják sikeresen átvészelni ezt a helyzetet, akik gyorsak, rugalmasak, kellő erővel és kellő intézkedésekkel reagálnak, és amelyek nem egyedül, hanem nemzetközi szervezetekkel összefogva lépnek,” mondta Keller.
Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter újságírói kérdésekre reagálva azt hangsúlyozta, hogy az EU és az IMF hitele nem növeli a magyar államadósságot. „Ami az államadósságot illeti, […] ezzel a hitelkerettel Magyarország államadóssága érdemben nem nő. […] Azzal, hogy a vártnál gyorsabban és nagyobb mértékben csökken a költségvetési hiány, Magyarország középtávon érdemben csökkenő állami eladósodást fog mutatni,” mondta a miniszter.
