Hirdetés
A 2014-től kezdődő új pénzügyi programozási időszakra a Közös Agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát tervezik az Unióban. A hatalmas költségvetési tétel már évtizedek óta vita témája a jelentős és kisebb mezőgazdasági szektorral rendelkező tagállamok között. Magyarországnak erős érdekei fűződnek a Közös Agrárpolitikához, így ezen a területen jól tudnak együttműködni a szocialista és a néppárti európai parlamenti képviselők is.
Magyar összefogás Brüsszelben
„Nagy nehézséget okozott a kecske- és juhtenyésztő ágazat számára azon uniós szabályozás, amely előírta a kötelező egyedi elektronikus azonosítást az egy évesnél fiatalabb vágóállatok esetében is. A szegényebb tagországokban, ahol az állam nem tudja támogatni a bevezetés költségeit, szinte reménytelenné vált az ágazat helyzete” - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője. A KAP egyszerűsítéséről szóló európai parlamenti javaslathoz ezért Tabajdi Csaba szocialista és Glattfelder Béla néppárti EP képviselő közös módosító indítványt nyújtottak be. Az indítványt május 18-án elfogadta az EP plenáris ülése. Az állásfoglalás nem rendelkezik jogalkotási hatállyal, az EP véleménye mégis fontos jelzés a Bizottság felé.
"A magyar összefogás önmagában nem jelent garanciát a sikerre, de a magyar képviselők összefogása és együttműködése nélkül esély sincs a nemzeti érdekeink érvényesítésére" - mondta Tabajdi Csaba, aki követendő példának tartja a mostani eljárást.
A jelentés is kitér az állatok nyilvántartásának problémáira: „Az állatokat elviekben nem a mezőgazdasági üzem számával, hanem a tenyésztő számával kellene azonosítani. A regisztráció és az azonosítás komoly tehertétel a gazdálkodók számára, ezért fontos, hogy éljünk az összes lehetőséggel – különösen az új technológiákkal – az egyszerűsítés érdekében. (…) Felül kell vizsgálni az állatok azonosítására vonatkozó jogszabályokat, hogy rugalmasabbá és kevésbé bürokratikussá váljanak.”
A KAP egyszerűsítése
Dacian Cioloş, agrárügyekért felelős biztos 2010. április 12-én vitát indított az Európai Parlamenttel a KAP egyszerűsítéséről, valamint ezzel együtt nyilvános vitát is kezdeményezett. A biztos szerint a megreformált KAP lehet a „fő alkotóeleme” a fenntartható gazdasági növekedést támogató „Európa 2020” stratégiának. Cioloş szerint a KAP egyben a vidéki fejlődés motorja is (EurActiv.hu 2010.04.13.).
A KAP-pal kapcsolatban azonban nem csak a kifizetések mértéke okoz heves vitákat a tagállamok között. Az adminisztráció ugyanis gyakran túlságosan bonyolult, ezért „alapvető jelentőségű az egész mezőgazdasági szektor számára, hogy az agrárpolitika egyszerűbbé, a mezőgazdasági termelők élete pedig könnyebbé váljon a helyszínen.” – írja a Parlament által elfogadott jelentés.
Általános elvek
A jelentés hangsúlyozta, hogy a KAP-nak a kettős szabályozás megszüntetése révén a szabályozás harmonizációjára kell törekednie, a végrehajtás költségeinek csökkentése érdekében pedig elengedhetetlen a rendszer további egyszerűsítése. Amennyiben lehetséges, a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az öntanúsítást is. Elismerték a kölcsönös megfeleltetés elvének fontosságát, de annak erőteljes egyszerűsítését javasolták, ami nem csökkenti a hatékonyságot.
Lehetőséget kértek továbbá az önellenőrzésre is, amely „lehetővé teszi, hogy a kedvezményezett akaratlan önhibájáról tájékoztassa a hivatalokat anélkül, hogy megbírságolnák”. A mezőgazdasági termelők kifizetési kérelmében ejtett hibák büntetési rendszerének a jelentés alapján igazodnia kellene a szabálysértés mértékéhez, és kisebb hibák esetén nem kellene büntetést kiróni, különösen, ha a „hibák nem róhatók fel a mezőgazdasági termelőnek”.
Felhívták a figyelmet a házastársi kapcsolatban élő, de külön gazdaságot vezető mezőgazdasági termelők problémájára, akiknek ennek megfelelően „külön jogokat és kötelezettségeket kellene biztosítani a KAP keretében történő kifizetés iránti kérelemmel kapcsolatban.”.
Kölcsönös megfeleltetés
A kölcsönös megfeleltetés rendszere is reformra szorul. A 2003-ban bevezetett feltételrendszer lényege, hogy az Egységes Támogatási Rendszer kedvezményezettei csak akkor jutnak a támogatás teljes összegéhez, ha betartanak bizonyos környezetvédelmi, köz-, növény- és állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági, illetve állatjóléti előírásokat. Célja a mezőgazdaság multifunkcionalitását erősíteni, és ezt a társadalom egésze felé közvetíteni.
A Parlament jelentése támogatja a rendszer szabályainak erőteljes egyszerűsítését és az Unió-szerte egységes alkalmazás elvét, vagyis úgy véli, „felhasználóbarátabbá” kell azt tenni az érintett termelők számára.
A jogsértések folyományának arányosnak kell lennie a vétséggel az új rendszer alatt. „Lehetővé kellene tenni a tagállamok számára, hogy speciális ágazati ellenőrzéseket folytassanak, amelyek olyan másik ágazatból erednek, ahonnan a kölcsönös megfeleltetési szabályok származnak, annak érdekében, hogy törölni lehessen a speciális kölcsönös megfeleltetés szabályait abban az esetben, ha egy konkrét ágazat már teljesíti az összes vonatkozó követelményt.”
„Az eddigi tendencia az volt, hogy folyamatosan nőtt a kölcsönös megfeleltetési követelmények száma, ami csökkentette az egész koncepció elfogadottságát a mezőgazdasági termelők körében és jelentős terheket rótt a nemzeti közigazgatásokra.”
A kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatban javasolták még továbbá egy jobb kommunikációs terv létrehozását, valamint a követelmények számának csökkentését és az alkalmazási kör aktualizálását.
Közvetlen kifizetések
A jelentés szerint a „mezőgazdasági termelők számára olyan működőképes rendszereket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy könnyen és felesleges bürokratikus megkötések nélkül nyújthassák be közvetlen kifizetési kérelmeiket, elsősorban lakhelyükön”. A követelmény rendszert azzal egyszerűsítenék, hogy eltörlik az éves alapon rendelkezésre bocsátandó részletes információk követelményét, valamint rugalmasabb kifizetési rendszert engedélyeznének.
Új tagállami fórum a Közös Agrárpolitika reformjáról
Tabajdi Csaba szocialista EP képviselő kezdeményezte az „Új Tagállamok Fóruma a Közös Agrárpolitika Jövőjéről” létrehozását a közös érdekek mentén. Az új érdekegyeztető fórum munkájában az EP szinte összes frakciója, az Európai Néppárt, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek is képviseltették magukat. Az érdekegyeztetés a KAP reformjának és a Bizottság által áprilisban indított társadalmi vitának szempontjából is időszerű. A Fórum 2010. április 27-én tartotta alakuló ülését, melyen Lengyelország, Románia, Bulgária, Csehország, Szlovákia, Lettország, Litvánia és Magyarország európai parlamenti képviselői voltak jelen.
