Hirdetés
Az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz vezetői ma írják alá a gázszállítás feltételeiről szóló dokumentumot, melynek részleteiről Julija Timosenko és Vlagyimir Putyin tegnap megállapodott. A maratoni moszkvai találkozón a felek elsősorban az Oroszországból Ukrajnába szállított gáz áráról tárgyaltak.
Bár a megállapodás részleteit még nem ismerni, az ITAR-TASS hírügynökség értesülései szerint Ukrajna idén még 20 százalékos kedvezménnyel juthat az orosz gázhoz, feltéve, hogy biztosítja Oroszországnak az európai gáztranzit preferenciális árát. A 20 százalékot abból az „európai árból” engedi el Oroszország, amely 2010-ben érvényesülni fog a két ország közti gázszállításban. Az „európai ár” pontos meghatározására azonban a dokumentum nem tér ki. Az orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin, a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón elmondta, „2010. január elsejétől teljesen átállunk az európai mértéknek megfelelő árképzésre és tarifákra, mindenféle engedmény nélkül”. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „ez mind a tranzitárra, mind a gázárra vonatkozik”.
Az Unió óvatos
Az Európai Unió tisztségviselői azonban óvatosan fogadták a megállapodást. „Üdvözöljük az Orosz Föderáció és Ukrajna képviselői által ma reggel, Moszkvában bejelentett fejleményeket. Ennek ellenére realisták maradunk,” mondta az Európai Unió soros elnökségét betöltő Csehország kereskedelmi és iparügyi minisztere vasárnap (január 18.).
Martin Riman hozzátette, hogy „az egyetlen dolog, ami az Európai Unió számára számít az, hogy a gázellátás visszaálljon. Jelenleg nem tisztázott, mikor kerül erre sor.”
Mint az Európai Unió soros elnöke, a Cseh Köztársaság nevében Riman képviselte az Európai Uniót a hétvégi tárgyalásokon Moszkvában. A múlt heti bejelentésekkel szemben, egyetlen európai állam- vagy kormányfő sem jelent meg az orosz fővárosban (EurActiv.hu 2008.01.16.). A találkozót tehát minden EU-tagország bojkottálta, kivéve Szlovákiát, aki Lubomír Jahnátek szlovák gazdasági miniszterrel képviseltette magát. Az Európai Bizottságot Andris Pieblags energiaügyi biztos képviselte, bár Moszkva José Manuel Barrosot, az Európai Bizottság elnökének címezte a meghívót.
A csúcstalálkozón az Európai Unió egy hangon szólalt meg, mondta Riman. A miniszter hozzátette, „úgy hiszem, hogy az egység üzenete hozzájárult ahhoz, hogy a felek gyorsan lezárják a tárgyalásokat”.
Ki nyer ma?
Arról, hogy ki mekkora veszteséget könyvelhet el, megoszlanak a vélemények. Ukrajnán belül igen erősek a politikai feszültségek, ami nem erősíti az ország európai uniós reményeit sem. Az EUobserver Günter Verheugen vállakozáspolitikai és ipari biztos rádiónyilatkozatát idézi, melyben a biztos elmondja, hogy Ukrajna „megérdemli”, hogy a tagság reményével biztassák, de hozzátette, hogy a „jelenlegi válság nem jó ajánlólevél ehhez”.
Az ország a 2004-es narancsos forradalom során szakított az orosz befolyással, melynek egyenes következménye volt a 2006-os, illetve a jelenlegi gázvita. Nyugat-Európa gyakran vádolja Moszkvát azzal, hogy politikai fegyverként használja az energiaforrásait, amit jól tükröz, hogy valóra vált a sajtó és az európai bloggerek által felvázolt elmélet, miszerint a vitát az zárja majd le, hogy Timosenko Moszkvába utazik, hogy megállapodást írjon alá a Kremllel és győzedelmesen térjen haza (EurActiv.hu 2009.01.07.).
Az International Herald Tribune szerint azonban Oroszország számára sem tiszta haszon a Timosenko féle vonal erősítése, hiszen a három hetes gázvita következtében könnyen lehet, hogy Moszkva európai piacokat veszít. A legnagyobb függőségben lévő országok már most alternatív forrásokat keresnek.
Nukleáris vita
Bulgária és Szlovákia, miután két hete nem jutottak gázhoz, bejelentette, hogy a csatlakozási szerződéseikben vállalt egyértelmű kötelezettségek ellenére (miszerint le kell állítani nukleáris erőműveiket), újraindítanák atomreaktoraikat.
A bolgár kormány pénteken (január 16.) bejelentette, hogy megkezdi a technikai előkészületeket a kozloduji reaktor újraindítására, ha a vita folytatódik, bár ezt az Európai Bizottság beleegyezésétől tette függővé. Az atomreaktor újraindítását a bolgár elnök, Georgi Parvanov javasolta január első hetében (EurActiv.hu 2009.01.07.) Brüsszel még nem hozott döntést, de a lakosság körében felháborodást váltott ki a tétovázás. Az MTI szerint vasárnap több mint tízezren tüntettek a reaktor újraindítása mellett.
Szlovákia korábban hasonló kezdeményezést tett (EurActiv.hu 2009.01.12.), de azt később visszavonta.
Magyarország készen áll
Még nem tudni, hogy mikor indítják újra a gázszállítást, de korábbi értesülések szerint az újraindítást követően is legalább 36 óra, míg Magyarországra eljut az energiaforrás. A Földgázszállító Zrt. folyamatosan közli, hogy „készen áll az Ukrajna irányából meginduló gázszállítás azonnali fogadására”. Eddig azonban nem érkezett hivatalos értesítés a gázszállítás megindításáról „sem az ukrán, sem pedig az orosz diszpécserszolgálattól”.
A Mol csoport tagja reggel azt jelentette, hogy „a mai napra várható fogyasztás 56-58 millió m3. A maximálisan felhasználható források mértéke 66 Mm3 (földalatti gáztárolókból 53 Mm3, hazai termelésből 9 Mm3, nyugati irányú import 4 Mm3), melyek rendelkezésre állása egyeztetésre került. A felhasználható források biztosítják a forrás-fogyasztás egyensúlyát a mai napra, fogyasztói korlátozás nélkül.”
