Hirdetés
16 pontban foglalta össze az Európai Bizottság azokat az intézkedéseket, melyekkel a tagállamok könnyíthetnek az európai tejtermelő gazdák helyzetén. A tejpiac egész Európában és Magyarországon is pang, mostanra a nyerstej termelői alapára az uniós csatlakozás óta soha nem látott mélységekbe, 55 Ft/kg-ra esett vissza.
„Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk tejtermelőink segítésére, akiknek ezekben a napokban az árak drámai visszaesésével kell megküzdeniük.” – mondta Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős tagja.
A Bizottság intézkedéseit bő két héttel azután jelentették be, hogy a francia és a német kormány közölte, közösen fogják megvizsgálni a KAP-reformmal kapcsolatos uniós teendőket, illetve az eddigi döntéseket (EurActiv.hu 2009.07.06.). A francia mezőgazdasági miniszter, Bruno Le Maire akkor azt hangsúlyozta, hogy „a termelés szabályozása elengedhetetlen”, majd utalva a termelési alapár drasztikus csökkenésére, hozzátette: „a termelők sem élhetnek ilyen bizonytalanságban”.
A tejpiaci problémák az év közepére olyan súlyosak lettek, hogy a termelők Európa-szerte tüntetéseket és demonstrációkat szerveztek. Az EU állam- és kormányfőinek júniusi csúcstalálkozóján francia, német, luxemburgi és holland gazdák követelték a helyzet rendezését Luxemburgban, míg a Tej Terméktanács szervezésében a magyar gazdák az Európai Bizottság budapesti képviselete előtt tették ugyanezt.
A közvetlen kifizetések 70 százaléka jöhet hamarabb
Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese akkor petíciót nyújtott át György Gábornak, a képviselet vezetőjének, amelyben leghangsúlyosabban a tejkvóták, az intervenció és a közvetlen kifizetések előrehozása szerepelt.
A Tej Terméktanács azt kérte, hogy a közvetlen támogatások 80 százalékának előrehozott kifizetésére intézkedjen a Bizottság, ami a tegnapi bejelentés szerint majdnem egészében teljesülhet. A testület úgy fogalmazott, „A Bizottság kivételesen engedélyezni fogja a tagállamoknak, hogy a termelőknek járó közvetlen kifizetések legfeljebb 70 százalékát december 1. helyett már október 16-tól folyósíthassák.”
A Tej Terméktanács az EurActiv-nak elmondta, „megfelelő döntésnek” tartja a közvetlen kifizetések előrehozatalát, mindazonáltal hangsúlyozni kívánta, hogy „a másfél hónapos előrehozatal nem a teljes kifizetésekre, hanem csak azok 70 százalékára vonatkozik”.
Az előrehozatal feltétele, hogy a magyar kormány is egyetértsen a döntéssel, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékese azonban brüsszeli tartózkodása miatt egyelőre nem tudott válaszolni arra, hogy Magyarország engedélyezi-e a korábbi kifizetést.
A felvásárlásban is engednek
Brüsszel a közvetlen kifizetéseken túl az intervenció területén is engedett a követeléseknek. A március 1-jével megkezdett vajra és sovány tejporra vonatkozó felvásárlást ugyanis a testület 2010. február 28-ig, az új intervenciós idény kezdetéig tolná ki. Mivel a Bizottság erre nézve nem hozhat döntéseket a javaslatot még a tagállamoknak jóvá kell hagynia, az elfogadás esetében ugyanakkor mindez 2010-re is vonatkozna.
„Eddig 81 900 tonna vaj és 231 000 tonna sovány tejpor felvásárlására került sor.” – írja közleményében a Bizottság.
Némi haladékra számíthatnak a termelők a vaj magántárolásával kapcsolatban is, mivel a januárban engedélyezett támogatások igénybevételére vonatkozóan a Bizottság ígértet tett, hogy a kedvezményes időszakot 2010 februárjának végéig kitolja.
Nem lesz emelés az export-visszatérítésben
Bár konkrétan nem utasítják vissza a termelők követeléseit, a Bizottság emlékeztet rá, hogy az export-visszatérítés január óta ismét igénybe vehető. A testület továbbá azt közölte, hogy „óvatosan” állapították meg a visszatérítés mértékét, nehogy az exportőrök leszoríthassák a piaci árakat.
A Bizottság engedélyezi, hogy a tagállamok „csekély összegű” támogatást nyújtsanak a likviditási gondokkal rendelkező termelőknek, és piaci feltételek mellett kölcsönt is nyújthatnak nekik. A támogatás része az állami támogatási keretrendszerben előírt 2010 végéig termelőnként juttatható 15 000 eurós keretnek. Azt, hogy ezt a keretet a jövőben lehet-e módosítani, a testület egyelőre „vizsgálja”.
A kvótákról hozott döntés nem változik
„Minden intézkedést meg fogunk hozni, amit csak meghozhatunk a piac stabilizálása érdekében. Ahogyan azonban azt az Európai Tanács is világossá tette, kitartunk a kvótarendszer fokozatos és kíméletes felszámolására vonatkozó politikánk mellett. Ennek megkérdőjelezése csak bizonytalanságot szülne, és egyébként sem segítene semmit a mostani helyzeten.” – mondta tegnap Mariann Fischer-Boel mezőgazdasági biztos.
Az Európai Tanács a KAP állapotfelmérésének eredményei alapján novemberben arról döntött, hogy 2013-ig fokozatosan évi 1 százalékkal növeli a kvótát, hogy azután 2015-ben teljesen megszüntesse azt (Lásd Link Dossziénkat). A Bizottság szerint az állapotfelmérés eredményeit tiszteletben kell tartani, így „sem a kvóták csökkentése, sem a megállapodásban már rögzített kvótanövelések befagyasztása nem jöhet szóba”. „A termelés jelenleg egyébként is 4,2 százalékkal elmarad a kvótától.” – áll a testület közleményében.
A Bizottság felveti, hogy a tagállamok az egyéni kvótájukat túllépő termelőkkel szemben külön lefölözést alkalmazhatnának, és az így befolyó összegeket a tejtermelés leállítását önként vállaló termelők, illetve meghatározott kiemelt csoportok támogatására fordíthatnák.
Vélemények:
László Ilona, a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszeripari Gazdaságtan tanszékének munkatársa az EurActiv kérdésére elmondta, a tejtermelők helyzete nem elsősorban a gazdasági válság folyománya, hanem a szektorra jellemző „monopolisztikus verseny” eredménye.
„Nem egyforma erejű szereplők vannak jelen a piacon, így a nagyobb vállalatok képesek diktálni. Ők határozzák meg, hogy kik lesznek a beszállítók.” – mondta László Ilona. „A termékek forgalmazója mindenképpen törekszik arra, hogy a bevétele növekedjen, ezt pedig úgy tudja elérni, ha az árrés nyereség megmarad.” – magyarázza a szakértő. „Ezt úgy éri el, hogy a termelőt szorítja meg”.
László Ilona hozzátette, mindez nem csak magyar, hanem nemzetközi értelemben is igaz, mivel az európai uniós tagság következtében a cégek nem csak magyar beszállítót keresnek, ami „komoly kényszerhelyzet” elé állítja a termelőket.
A kérdésre, hogy meddig érdemes a termelőnek ilyen körülmények között termelnie, a szakértő elmondta, „hosszú távon semmiképpen”. László Ilona szerint a termelők egy darabig képesek úgy eltartani magukat, hogy a rezsiköltségük csak egy töredékét fedi a bevételük, de ez nem fenntartható, így hosszú távon a termelők úgy döntenek majd, hogy nem termelnek és levágják az állataikat.
„Mindez a válsággal annyiban függ össze, hogy a pénzügyi válság piacszűkülési és keresletszűkülési válságot is okozott, ami még jobban megjelenik a termelői árakban.” – tette hozzá.
Tej Terméktanács üdvözölte a Bizottság intézkedéseit, ugyanakkor figyelmeztetett, „a magyar gazdák helyzete […] már annyira mélyponton van, hogy ezek az intézkedések a termelők csak egy részének nyújthatnak segítséget és kizárólag az intézkedések gyors megvalósulása esetén”. A Tanács szerint az intézkedések hosszú távú hatásai egyelőre nem megbecsülhetők, „ha ugyanis az Unión belül a tejtöbblet hatékony kezelése nem valósul meg, az intézkedések csak átmeneti enyhítést hozhatnak a gazdák számára”.
Arra a kérdésre, hogy a gazdák képesek lesznek-e alkalmazkodni a kvótarendszer megszűnéséhez, a Tej Terméktanács szerint a kérdés komplexitása miatt egyelőre nem lehet egyértelmű választ adni. A szervezet képviselője az EurActiv-nak elmondta, „a kvótarendszernek több aspektusa is van, több mindent érint: nem csak magát a termelést, de vagyoni értékű jogként még a gazdálkodók könyvvitelét is.”
„Ami a termelést illeti, Magyarország kvótakihasználása évek óta 100 százalék alatti, a csatlakozás óta a beszállítási kvóta (termelőktől a tejfeldolgozó cégekhez beszállított tejmennyiség) kihasználása a következőképpen alakult: 2005/2006. kvótaév – 86 %, 2006/2007. kvótaév – 83 %, 2007/2008. kvótaév – 90 %. A csatlakozás évében, a 2004/2005. kvótaévben a csatlakozás miatt csak 11 hónap teljesítése lett figyelembe vélve, eszerint a kvótakihasználás 80 százalékos volt.” – írta az EurActiv kérdéseire Bakos Erzsébet a Tej Terméktanács szakmai koordinátora. 
