Hirdetés
Az EU társ-jogalkotói – a Tanács és a Parlament – megállapodásra jutottak tegnap este, megnyitva ezzel az utat a javaslat végső elfogadása előtt. Az utolsó szó joga a Parlamenté, de előtte az EP politikai csoportjainak és az EU nagyköveteinek is jóvá kell hagyniuk a tegnap elfogadott szöveget. Ha mindez rendben lezajlik, a parlamenti szavazásra még az év vége előtt sor kerül.
Egy hónapnyi háromoldalú egyeztetés után (EurActiv.hu 2008.11.04.) a tagállamok a francia javaslaton alapuló megoldást fogadták el, amely lényegesen - 120 g/km-re - csökkentené az új autók széndioxid-kibocsátását. A szabályozás 2012-re az új autók 65 százalékára, 2013-ra 75 százalékukra, 2014-re 80 százalékukra és végül 2015-re minden újonnan előállított személyautóra kiterjedne (EurActiv.com 1/10/08). Az Európai Bizottság eredeti javaslata 2012-re minden új autó számára csökkentett határértéket szabott volna.
A gépjárművek motortechnológiájában a 130 g/km-es célértéket kell teljesíteni. A fennmaradó 10 g/km kibocsátás-csökkentés más technológiák – például az abroncsok és a bioüzemanyagok – fejlesztésével érhető el.
Az áttörést jelentő megállapodásban azonban sok helyütt érzékelhető az ipari lobby keze nyoma. A javaslat csökkenti a kibocsátási határértékek túllépéséért járó büntetéseket is.
2012 és 2018 között a büntetés a következőképpen kerül majd kiszabásra: az első plusz grammért 5 eurót, a másodikért 15 eurót, a harmadikért 25 eurót, a negyedikért pedig 95 eurót kell majd fizetnie az autógyárnak autónként. 2019-től kezdve a gyártók minden egyes grammért 95 eurót lesznek kénytelenek fizetni a határérték túllépése esetén.
A Bizottság eredeti javaslata 2012-ben minden extra grammért 20 eurót, 2013-ban 35 eurót, 2014-ben 60 eurót és 2015-től 95 eurót fizettetett volna.
Hosszú távon, vagyis 2020-tól a kompromisszum 95 g/km-es határértéket szabna egy-egy autó szennyezési határértékeként.
Vélemények:
A Zöld képviselők kritizálták a megállapodást, amely a kibocsátási határokat is csökkentené és a büntetéseket is enyhítené.
Rebeca Harms, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselője, aki „árnyék”-jelentéstevőként vett részt a jogszabálytervezet parlamenti átdolgozásában és emellett az EP klímaváltozási bizottságának alelnöke is, úgy vélte, hogy ez a megállapodás: „az EU klímacsomagja kapcsán tapasztalható lankadó erőfeszítések első áldozata. A háromoldalú megállapodáson elért kompromisszum olyan jogszabályt fog eredményezni, amely messze alulmúlja azt, ami valóban előmozdítaná az uniós klímacélok elérését”.
„Jelentősen félrevezető lenne arra utalni, hogy ezek a szabályok valóban „felveszik majd a kesztyűt” az autók környezeti hatásaival szemben.” – nyilatkozta Harms.
A Transport and Environment (T&E) környezetvédelmi NGO (nem kormányzati szerv) szerint a megállapodás „ugyanaz a középszerű előrehaladás, amelyet az elmúlt évtizedekben tapasztaltunk. Nincsenek benne azok a technológiafejlesztő ösztönzők, amelyekre égető szükség lenne”.
„Németország, Franciaország, Olaszország és Svédország, vagyis a legnagyobb autógyártó tagállamok szerepet játszottak, megvédték a nemzeti iparuk érdekeit. Németország késlelteti a rövid távú célok megvalósítását és már most visszafogottabban áll ki a hosszú távú célok mellett. Olaszország nagyobb engedményeket nyert a büntetések csökkentésével, míg az Egyesült Királyság luxusautói és a svédek rugalmas üzemanyag-felhasználású (flex-fuel) autói különleges védelmet kaptak. A francia elnökség felelős azért, hogy minden tagállam előtt, amelyik csak kérte, kiskapukat nyitott. A szélesebb rétegek érdekeiért kiálló többi tagállam, viszont sajnálatos kudarcot szenvedett.” - olvasható Jos Dings, a T&E elnökének nyilatkozatában.
„E jogszabály története az ipar különleges érdekeinek és a nemzeti kormányok - a jelenlegi helyzet megőrzése érdekében tett - erőfeszítéseinek története. Mindennek részben a K+F cégek fizetik majd az árát, részben pedig a szolgáltatók, az autóvezetők és mindenki, akiket a klímaváltozás hosszabb távú hatásai és a magas olajárak érinteni fognak.” - tette hozzá.
A Greenpeace európai részlege szintén csalódottságának adott hangot. Véleménye szerint ez egy „üres megállapodás”, amely teret enged az ipari lobbynak.
„A Németországhoz és Olaszországhoz hasonló tagállamok tették tönkre ezt a jogszabályt autóiparaik rövidlátó érdekei miatt. Ez nem jósol szép jövőt az Európai Unió klímaváltozás elleni céljainak. A szénipar és más klímapusztítók máris sorban állnak az EU ajtaja előtt, hogy különleges elbánásban részesülhessenek a következő napok megállapodásai során.” - mondta a Greenpeace uniós szállításpolitikai kampánytagja, Franziska Achterberg.
Következő lépések:
- 2008. december 4-5.: A Környezetvédelmi Tanács politikai megállapodást alkot a javaslatról
- 2008. december 16-17.: Az EP első olvasatban tárgyal a tervezetről, majd szavaz.
