Hirdetés
Az Éghajlatvédelmi kerettörvényt a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) által vezetett civil összefogás kezdeményezte még 2008-ban, és az Országgyűlés felkérésére a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács dolgozta ki 2009 folyamán.
Bár a javaslat széleskörű, a politikai és a civil szférát egyaránt magában foglaló egyeztetést követően jött létre, formai és tartalmi hibák egyaránt felmerültek az Országgyűlés környezetvédelmi szakbizottságának tegnapi (február 15.) ülésén. 18 „igen” szavazatnak köszönhetően azonban az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartották a képviselők.
A szavazáson egyedül tartózkodó Katona Kálmán (MDF) elsősorban formai aggályokat vetett fel.
„Sok jó gondolat alkalmatlan formában.” - foglalta össze véleményét az MDF országgyűlési képviselője a vitában. Leszögezte: „Ez [a javaslat] nem felel meg a jogalkotási törvény szerint a törvény fogalmának.” Katona úgy véli, jelenleg a szöveg inkább egy országgyűlési határozatra emlékeztet, ugyanis nem határozza meg, hogy az egyes rendelkezések végrehajtásáért milyen állami szerv vagy hatóság felelős.
„Az a törvény, amely nem számonkérhető, az nem törvény.” - mondta Katona. Összességében tartózkodását azzal indokolta, hogy véleménye szerint a felelősségi köröket nem tisztázó javaslat „árt a zöld kérdésnek, mert nem lehet betartani”.
A formai követelmények hiányán túl, politikai megfontolásból is érte kritika az előterjesztést.
A szakbizottság alelnöke, a fideszes Turi-Kovács Béla úgy vélte, nem lenne helyes a javaslatban foglaltakat „úgy vállalni, hogy ez a vállalás a jelenlegi ismereteink szerint nem terjedhet túl, mint mondjuk május vége”.
Az alelnök – annak ellenére, hogy a frakcióülésen a Fidesz a tervezet támogatása mellett döntött – további kétségeit sorolta. „Bármilyen vékony is ez az előterjesztés, amiket érint, az egy roppant széles kör. A társadalmi kérdésektől az energiaforrásokig, a vízig a legkülönbözőbb területeket érintő kérdésekről van itt szó. Nem helyesebb-e, ha a döntés már úgy születik meg, hogy az hosszú távon is megalapozott lehet.” - tette fel a kérdést az előterjesztőknek címezve.
Turi-Kovács a halasztás melletti érvként hozta fel, hogy a tervezett Nemzeti Éghajlatvédelmi Alaphoz fedezetet „szinte bizonyosan csak egy következő kormánynak lesz lehetősége” adni. „Ez is azt indokolja, hogy egy garanciákat adó, szélesebb körben mozgó és a mostaninál nagyobb biztonságot adó törvényjavaslatra lenne szükség.” - szögezte le a képviselő.
Turi-Kovács éles kirohanása következtében még fideszes kollégája, a szakbizottság elnöki helyét betöltő Nagy Andor is azt hitte, hogy a képviselő az előterjesztés ellen fog szavazni, ám végül az alelnök támogatta az általa is erősen bírált kerettörvény-tervezetet.
Józsa István, az MSZP részéről „szigorúan visszautasította” az alelnök kritikáit. Elmondta, a 430 civil támogatót maga mögött tudó kezdeményezéshez „méltatlannak” tartja, hogy a tárgyalt javaslat jövőjét a mandátumok elosztása határozza meg.
Képviselőtársánál jóval visszafogottabban, de Orosz Sándor is védelmébe vette a javaslatot. Az MSZP képviselője „szimbolikus jelentőségűnek” tartja az elfogadást.
A kezdeményezés láthatóan széles körű támogatást nyert el, éppen ezért a bizottság elnöke nem adott szót az előterjesztőknek, hogy a kritikákra reagáljanak.
Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) képviseletében az EurActiv kérdésére elmondta, a legtöbb megjegyzés nem volt ismeretlen az előterjesztőknek, hiszen azok már az eddigi egyeztető üléseken is felmerültek.
A weboldalunknak adott interjúban Botár úgy fogalmazott „meglepődött”, hogy Katona Kálmán a felelősségi körökkel kapcsolatos konkrétumokat hiányolta, hiszen ezek a részletek éppen az eddigi alkufolyamatok eredményeként koptak ki. A jelenlegi formájában a szöveg a Kormány által készítendő „útitervre” bízná ezen részletek kidolgozását.
Az útiterv fogalmát a kerettörvény-tervezet ennek megfelelően a következőképpen adja meg: „Jelen törvény rendelkezéseinek végrehajtására a kitűzött célokat és a felsorolt szempontokat figyelembe vevő, az egyes végrehajtási feladatokat, továbbá az azokhoz rendelt határidőket, felelősöket és forrásokat részletező cselekvési terv.”
Megelőzve az Uniót
A Klímatörvényt ma délután tárgyalja az Országgyűlés általános vitában. Ha ezen és a részletes vitán is átmegy, Magyarország lesz a második uniós tagállam – Nagy-Britannia után -, amely elfogadja a zöld szervezetek nemzetközi kampányában célként kitűzött törvényt.
Botár Alexandra szerint ezzel Magyarország vezető szerepet szerezhet az uniós klímapolitikában is, hiszen a Klímatörvény 2020-ig 40 százalékos kibocsátás-csökkentést ír elő.
Kevésbé volt hangsúlyos azonban az a tény, hogy ezt nem az uniós klímacsomagban elfogadott 2005-ös, hanem az 1990-es szinthez képest tennék meg, ráadásul – főleg a szocialista nehézipar leépítésének köszönhetően – 30 százalékot már teljesítettünk is, anélkül, hogy bármit tennénk.
Botár Alexandra ugyanakkor az EurActivnak adott interjúban elmondta, átszámítva a csökkentés 2005-höz képest 25 százalékot jelent, és így a már (az ugyanehhez az évhez viszonyítottan) kitűzött 20 százalékos uniós cél fölé esik.
Bár a kerettörvény mindenképpen további pontosításra és finomhangolásra szorul, Botár egyetértett azzal, hogy Magyarország uniós csatlakozási folyamatának egy mérföldkövét érte el azzal, hogy – civil kezdeményezéssel - a törvényhozás elé juttatta az Éghajlatvédelmi kerettörvényt.
Következő lépések:
- 2010. február 16: Az Országgyűlés általános vitára bocsátja az éghajlatvédelmi kerettörvényt.
- 2010. február 22.: A törvényről tervezett végszavazás.
Vélemények:
„Az éghajlat és klímaváltozást érintő tennivalókban úgy ítélem meg, hogy a 24. órában vagyunk, vagyis, ha élne is a Klímatörvény, akkor is kérdéses lenne, hogy nem késtünk-e már el.” - mondta az EurActiv.hu kérdésére Kovácsné Veres Irén, a Szivárvány Színei Alapítvány alapítója.
A klímaváltozással kapcsolatos teendők és következmények tájékoztatására 2008-ban létrehozott alapítvány vezetője szerint a rendkívül szélsőséges időjárási események is a megkésettséget bizonyítják.
„A Szivárvány Színei Alapítvány képviseletében mint az alapítvány alapítója 2008 szeptemberében négy minisztériumnak írtam, hogy a témában időpontot kérjek, és átadjam a témával kapcsolatos, írásban rögzített információkat, előrejelzéseket. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban fogadtak. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium megkérte az anyagot, azonban a fejleményekről nem kaptam tájékoztatást. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz irányított. Az Önkormányzati Minisztérium nem válaszolt a megkeresésemre.” - foglalta össze erőfeszítéseit az alapítvány vezetője.
Gaál Zsófia, a Zöldtárs Alapítvány nevében az EurActivnak elmondta, szervezetük "Tolna megyében a klímatörvény első számú híve." Gaál elmondta, az alapítvány sokat tett azért, hogy a megyében megismerjék a klímatörvényt, illetve, hogy a lakosság információhoz jusson a "jövőnk nagy kihívásáról", a klímaváltozásról.
Bár a Békés Megyei Zöld Kört (BMZK) a Klímatörvény támogatói között sorolja fel a kampány számára létesített honlap, a BMZK elnöke, Fehér Ibolya lesújtó véleménnyel van mind a kezdeményezésről, mind magukról a kidolgozásban részt vevő civil szervezetekről.
Véleménye szerint ugyanis maga az alapprobléma is túlzottan interdiszciplináris, vagyis túl sok tudományágat érint ahhoz, hogy bárki is megmondja, lesz-e felmelegedés, vagy sem.
Fehér szerint ráadásul a törvénykezdeményezés nincs jó helyen a civilek kezében. „Szakemberek, szakmai csoportok (egyetemek, kutatóintézetek, stb.) feladata minden normális országban a környezetvédelmi jogszabályok kezdeményezése.” - véli a szakmája szerint „humánökológus” Fehér.
A BMZK elnöke szerint az Éghajlatvédelmi kerettörvény kezdeményezése „egy nagy színház”, ahol „felkért álcivilek” és „civil kázipolitika” vezeti félre az embereket.
