Hirdetés
Andreas Carlgren, svéd környezetvédelmi miniszter, a konferenciát követően elmondta, hogy a „miniszterek mind mély elkötelezettséget mutattak a klímaváltozás problematikájával szemben”, amelynek egyértelmű eredménye az újonnan megállapított 30 százalékos küszöb. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a koppenhágai konferenciának nincs B-terve, vagyis az egyetlen járható út a konkrét kötelezettségvállalás és intézkedés.
„Mi valamiért fizetünk”
A koppenhágai klímacsúcsig már csak 132 nap van és Carlgren szerint a tárgyalások lassan haladnak. „Mától felgyorsítjuk a Koppenhágáig vezető tárgyalásokat”, mondta Carlgren. „Más országoknak is követniük kellene az Unió példáját és több intézkedést kellene hozniuk. Túl messze állnak az ígéretek és az eddig elért lépések attól, amit a tudomány követel a klímaváltozás megfékezése érdekében”, nyilatkozta a svéd környezetvédelmi miniszter, alátámasztva ezzel azt a csütörtökön megjelent jelentést, miszerint nem elegendő sem az uniós sem más eddig hozott intézkedés a kitűzött célok megvalósítására. (EurActiv 2009.07.23.)
A találkozón napirendre került a fejlődő országok klímatechnológiájának finanszírozása is. A júliusi G8-as találkozón Reinfeldt, svéd miniszterelnök elmondta, hogy a fejlődő országok nem számíthatnak gyors és hatékony pénzügyi segítségre az Uniótól, hiszen a gazdasági válság mindenkit érintett. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az Unió mindent megtesz a mielőbbi finanszírozás érdekében. Carlgren az ügyben úgy nyilatkozott, hogy „látnunk kell a fejlődő országok klimatikus elkötelezettségét és hozzájárulását a finanszírozás érdekében. Mi valamiért fizetünk”.
Gordon Brown, brit miniszterelnök, múlt héten azt nyilatkozta, hogy a fejlődő országoknak körülbelül 100 milliárd euróra lenne szükségük évente, hogy fel tudják venni a versenyt a klímaváltozás sebességével. Ezzel szemben az Európai Bizottság 30 milliárd eurót irányzott elő a támogatásra.
Ezek a pénzek viszont csak akkor kerülnek átutalásra, ha ezek az országok fejlődést mutatnak a zöldebb gazdaság terén, hangsúlyozta Stavros Dimas, környezetvédelmi biztos. Ha sikerül közös nevezőre jutni, akkor az Unió felvállalja a 30 százalékos csökkentést, amit Koppenhágában hivatalosan is elfogadnának. Abban az esetben, ha a fejlődő országok nem mutatnak hajlandóságot a fejlesztésre, az uniós küszöb marad 20 százalékon.
A svéd kormány "gyáván áll hozzá"
Míg Andreas Carlgren a konferenciát rendkívül sikeresnek értékelte, addig a Svenska Dagbladet hasábjain megjelent véleménycikk írói felszólítják Carlgrent, hogy „hagyjon már fel a gyávasággal” és vegye kézbe az ügyeket. A szerzők, Eva-Britt Svensson az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportjának alelnöke, és Wiwi-Anne Johansson felhívják a figyelmet, hogy a koppenhágai konferencia az egyetlen adandó alkalom arra, hogy megállapodás szülessen a kibocsátás-csökkentés ügyében.
A szerzők az ENSZ-kutatók kimutatásaira hivatkoznak, amely szerint a kibocsátásokat 25-40 százalékkal kellene csökkenteni 2020-ig, de „eddig még senki nem vállalkozott erre”. Véleményük szerint az, hogy az Unió most a nagyobb, 30 százalékos elköteleződését fontolgatja, csak a „politikai lazsálást és gyengeséget támasztja alá”, hiszen feltételhez köti a 20 százalékos küszöb növelését.
Svensson és Johansson arra hívja fel a figyelmet, hogy sokan számítanak Svédországra a klímaváltozási tárgyalások sikeres végrehajtása érdekében, éppen ezért bírálják Carlgrent, amiért „gyáván áll hozzá” az ügyek intézéséhez.
A hétvégi „megállapodás üzenete az, hogy először mások húzzanak a nadrágszíjon, majd csak azután jövünk mi”, írják a szerzők, majd hozzáteszik, hogy Carlgren rosszul gondolkozik, mert „az egymásra mutogatások időszaka lejárt. Eljött az idő arra, hogy tegyünk a klímaváltozás ellen. Valakinek meg kell tennie az első lépést” írják a szerzők, majd felszólítják Carlgrent, hogy jelölje ki egyértelműen az utat, amelyet az Unió, mint fő erő követhet.
Carlgren elmondása szerint az årei találkozó legfőbb célja az volt, hogy bátorítsa a minisztereket, hogy a klímakérdést hazai szinten is vitassák meg. Ennek sikeressége csak októberben fog kiderülni a „szuperhét”-ként aposztrofált októberi uniós találkozó során, amikor pénzügyminiszterek, környezetvédelmi miniszterek, majd állam- és kormányfők üléseznek majd. Akkor jutnak majd ugyanis konkrét megegyezésre arról, hogy mivel indul az Unió Koppenhágába. 
