Hirdetés
Négy területen javasol fontos lépéseket Európának a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet kutatása, melyet a Föld Barátai európai szervezetével együttműködésben készítettek el. A közlekedés, az épületenergetika, az ipar, illetve az energia- és áramhálózatok kapcsán van szükség határozott cselekvésre ahhoz, hogy Európa drasztikusan csökkenteni tudja az üvegházgázok kibocsátását. Ezeket a lépéseket a szervezet két oldalban foglalja össze.
A két szervezet úgy véli, a 20 százalékos csökkentési célok elmaradnak attól, amelyet Európának végre kellene hajtania. Véleményük szerint megkétszerezhető az Unió jelenlegi vállalása, és 2020-ig akár 40 százalékkal is csökkenthető az európai kibocsátás az 1990-es szinthez képest.
„Megmutattuk, hogy Európa csökkentési kötelezettsége, az 1990-es szinthez képest 103 százalékos mérséklést jelentene, amely jóval nagyobb az Unió által vállalt 2020-as céloknál. Ez a szám azonban csak akkor nyer értelmet, ha kétoldalú kötelezettségként tekintünk rá: egyrészt belföldi kibocsátás-csökkentést jelent, másrészt a nemzetközi csökkentésbe való beruházást.” – írja összefoglalójában a kutatóintézet.
Az intézet kutatói 40 százalékos csökkentést javasolnak Európán belülre, amelyet ráadásul úgy is megvalósíthatónak tartanak, hogy az Unió közben nem alkalmazza a csökkentést elősegítő alternatív technológiákat és módszereket.
Nem számol új nukleáris kapacitásokkal, feltételezik a jelenlegiek megszüntetését, nem veszik számításba a széndioxid leválasztás és tárolás (CCS) technológiáját, sem a fosszilis energiahordozókon alapuló áramtermelést vagy a bioüzemanyagokat, legyen belföldön termelt, vagy importált.
„Európa még ezen csökkentési lehetőségek nélkül, tisztán belföldi forrásból, értelemszerűen nemzetközi kihelyezések nélkül is képes teljesíteni 2020-ig a 40 százalékos csökkentést.” – írják az elemzők.
Az elmélet gyakorlatilag az európai energiafelhasználás átszervezésén alapszik.
Áram-alapú közlekedés
A közlekedésben egyre nagyobb hangsúlyt kapna a villamos energia, növelve az elektromos autók és az áramalapú vasúti közlekedés szerepét. „2020-ig az utazás 69, 2050-ig pedig 43 százaléka történne személyautóval, a 2005-ös 75 százalékhoz viszonyítva.” – olvasható az összefoglaló táblázatban. Ennek elérése érdekében a kutatók szerint 2020-ig az autók 21 százalékát kell kitegyék a hibrid járművel, és 2 százalékát az elektromos autók, ám 2050-re már minden autó elektromos árammal működne.
2050-re az 1000 km-nél rövidebb, Európán belüli repülést a vasút váltaná fel, amelyet 2030-ig teljesen elektromossá tesznek majd. Az áramfelhasználás ennek megfelelően természetesen jelentősen megugrik, 2050-ig mintegy a jelenlegi hatszorosára.
A passzívházaké a jövő
A háztartások energiafelhasználásának csökkentése mellett (2050-ig a felhasználás 63 százalékkal csökkenthető) az intézet azt is javasolja, hogy a meglévő házak 90 százalékát alakítsák át alacsony energiafelhasználású házakká, illetve, hogy 2011-től ne épülhessenek, csak az átlagos passzív házaknak megfelelő minősítésű házak.
Az intézet elképzelései igen ambiciózusnak hatnak, ha belegondolunk, hogy Magyarországon jelenleg mindössze két kész passzívház áll, és Európában sem haladja meg a számuk a néhány tízezret (EurActiv.hu 2009.10.02.).
Az ipari kibocsátás drasztikus csökkentése megújulókkal ellensúlyozható
Talán még ennél is meglepőbb azonban, hogy a stockholmi szervezet szerint 2050-ig 62 százalékkal tudjuk csökkenteni az ipar energiafelhasználását 2010-hez képest, ráadásul úgy, hogy a megoldás egy része, például a nagyobb áramtermelés, éppen az ipari kapacitások növelésében rejlik.
Ezt azonban úgy véli, ellensúlyozni tudja a megújuló energiaforrások felhasználásával. „A megújuló energia 10 százalékos részaránya 2020-ra 22 százalékra nő, 2050-re pedig eléri a 71 százalékot. A szélenergia energia mixben betöltött szerepe a jelenlegi 3,3 százalékról 22 százalékra nő 2020-ra, és 55 százalékra 2050-re.” – szól a kutatók receptje.
A megvalósításhoz évi 25 gigawatt teljesítménynek megfelelő szélerőműveket kell építeni Európában, amely szerintük eltörpül a mellett, hogy az elmúlt évtizedben Kína évi 100 gigawattnyi szénerőművet épített.
Az ára: 12 nullás összeg
Az intézet az általa felvázolt szcenárió költségeit is kiszámította. Az ipart és a mezőgazdaság költéseit nem számolva is közel 2 billió euróra becslik a megvalósítás költségeit. Az összköltség az európai GDP nettó jelenértékének 2,5-3 százalékára rúgna.
Az elemzők ugyanakkor hangsúlyozzák, nem ez az egyetlen módja a klímaváltozást lefékező politikák megvalósításának. „Az általunk felvázolt forgatókönyvre nem szabad az egyetlen lehetséges útvonalként tekinteni. Az csupán egy kezdeti vizsgálat. vagy egy technikai bizonyítékot kíván adni arra, hogy vajon megvalósíthatók-e azok a jelentős csökkentések, melyeket a tudomány javasol.” – összegzik a szerzők. 
