Hirdetés
Forrás: EUvonal/EurActiv
A javaslat kulcseleme az Európai Rendszerkockázati Tanács (ESRC) létrehozása, amelyet az Európa Központi Bank elnöke vezetne. Az új testület – amelynek a tagállamok központi bankjainak vezetői is tagjai lennének – idejében figyelmeztetni tudná tagállamokat a pénzpiacok stabilitását veszélyeztető fenyegetésekre. Az ESRC tehát a pénzügyi rendszer egészét felügyelné (makro-prudenciális felügyelet).
A Bizottság ezen kívül javasolja a Pénzpiaci Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) felállítását, amely egyes pénzügyi intézmények felügyeletét látná el (mikro-prudenciális felügyelet). Az ESFS keretében a tagállamok pénzügyi felügyeletei működnének együtt az újonnan létrehozandó Európai Felügyelő Hatósággal (ESA). Ez utóbbi a ma is létező három tanácsadó bizottság helyébe lépne.
A Bizottság reményei szerint a javaslattal az EU megfelelő választ tud adni a gazdasági válságra, amely súlyos recesszióba sodorta Európát. Július közepéig Brüsszel reakciókat vár a tervre az érdekeltektől, és várhatóan ősszel hivatalos jogszabályjavaslatokat is előterjeszt a témában. A végső jóváhagyás az uniós tagországok és a jövő hét végén megválasztandó új Európai Parlament feladata lesz. Egyes tagállamok, mindenekelőtt Nagy-Britannia ugyanakkor már jelezték fenntartásaikat a tervvel kapcsolatban, mert attól tartanak, hogy az uniós szintű felügyelet korlátozhatja a nemzeti hatóságok befolyását. A tagállamok közül egyébként elsőként - még tavaly tavasszal - Magyarország vetette fel, hogy a pénzügyi felügyeletek tevékenységében célszerű lenne új, egységes EU-szabályozást alkotni.
Ami hiányzik a tervből
Ahogy az várható volt, a Bizottság nem hozott létre közös uniós felügyeleti szervet, bár egyes elemzők szerint egy ilyen, kötelező hatáskörökkel bíró testület tudná egyedül ellenőrizni az egyre integráltabb és határoktól mentes piacot. A jelenlegi rendszer, mely főleg a nemzeti felügyelő-hatóságokon alapszik, már bebizonyította, hogy képtelen előrejelezni egy közelgő összeomlást.
Brüsszel végül úgy döntött, elhalasztja a tehermegosztás alapvető vitájának rendezését is. A Bizottság javaslata nem egyértelmű a tekintetben, hogy ki fizeti meg az árát, ha a nemzetközi bankok csődbe mennek. "Nincs a tagállamok között egyetértés ennek kapcsán." - mondják a végrehajtó testület hivatalnokai.
Mások azt kérdőjelezik meg, hogy szükséges volt-e a jogalkotási folyamat őszre halasztása. A Bizottság szerdán ugyanis csak általános elveket vázolt fel, és elmondta, a konkrét szöveget csak azután állítják össze, hogy a tagállamok a vezérelvekről megegyeztek.
"Ugyanezt tettük a klímacsomag esetén is." - mondta a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, utalva a heves viták és nehéz tárgyalások után a tagállamok támogatását elnyerő energia- és klímareformra.
A Bizottság elkötelezett arra nézve, hogy a pénzügyi csomagot a következő néhány hónap folyamán elfogadtassák. "Szeretném, ha az új felépítmény 2010-ben már állna és működne." - mondta a sajtónak Barroso. Ez az egyetlen, amiben a Bizottság túltett a Laroisiere csoport javaslatán, mivel ők 2012-re látták lehetségesnek az új pénzügyi renszer felállítását.
