Visegrad EU portals : EurActiv.hu | EurActiv.pl | EurActiv.cz | EurActiv.sk
Logo EurActiv.hu
ÁRFOLYAM:
EUR 292,43Még több árfolyam
  • Rólunk
  • Hírlevél
Az ingyenes utánközlés feltételei

Kelet-nyugati megosztottság: a bővítés előnyei kerültek veszélybe

(en)

23.02.2009
Az Európai Unió történelmi jelentőségű keleti bővítése gazdasági és politikai siker is volt egyben. A mostani világgazdasági válság hatására ez a tendencia megtorpanhat, sőt kihívást jelenthet a blokk egységére nézve is, írja pénteken (február 20.) közzétett jelentésében az Európai Bizottság.

„A bővítés a stabilitás horgonyaként, illetve a demokrácia és jogállamiság motorjaként szolgált Európában.” – mondta Olli Rehn az EU bővítési biztosa.

A múlt pénteken közzétett jelentés szerint a Bizottság azon az állásponton van, hogy a bővítés hatalmas gazdasági és politikai előnyöket biztosított mindkét oldal számára. „A bővítés gazdaságilag magasabb életkörülményeket jelentett az új tagállamokban élők számára, míg export- és beruházási lehetőségeket hozott a régieknek.” – olvasható a jelentésben.

A szöveg kitér továbbá arra is, hogy az új tagállamokban az egy főre jutó jövedelem 1990-ben még csak a régi tagállamok átlagos jövedelmének 40 százalékát tette ki, ám mostanra eléri az 52 százalékot. A gazdasági növekedés 5,5 százalékra emelkedett 2004-2008 között, szemben a 1999-2003 között mért 3,5 százalékkal.

Ez a fejlődés nem a régi tagállamok kárára történt, hiszen az ő növekedésük mindkét időszakban stabilan 2,2 százalékos volt.

A bővítés egyben több lehetőséget is jelentett. 2007-ben az új tagállamokba érkező export majdnem 80 százaléka áramlott át a többi uniós tagállamba. A régi tagoknak az újak felé irányuló eladásai szintén növekedtek, a majdnem tíz évvel ezelőtti 4,5 százalékról, 7,5 százalékra.

A munkanélküliségi ráta az új tagállamokban lecsökkent, mostanra a régi tagállamokéhoz hasonló értéket ér el: 2007-ben átlagosan a lakosság 7 százaléka nem tudott elhelyezkedni az Unióban.

Ebben az évben, az EU tizenkét legújabb tagállama összesen 7 milliárd euró közösségi támogatást kap, az Európai Beruházási Bank pedig úgy véli, hogy további 11,5 milliárd eurót fog kölcsön formájában a térségbe pumpálni.

A protekcionizmustól való félelem

A gazdasági válság protekcionista tendenciát váltott ki a 27 tagú blokkból. Ez a viselkedés azzal fenyeget, hogy aláássa a tagállamok által életre hívott belső piacból származó előnyöket.

A szegényebb tagállamok attól tartanak, hogy a protekcionizmus főleg a régi tagországok között terjed el, akik megengedhetik maguknak, hogy milliárdokat költsenek a bankszektoruk és iparuk megóvására.

„Nem szabad hagynunk, hogy a válság beárnyékolja ezt a kétségtelen sikert. Együtt vagyunk képesek megoldást találni az olyan globális kérdésekre, mint a klímaváltozás vagy az új nemzetközi pénzügyi felügyelet.” – mondta Joaquín Almunia, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa. „MEosztottan semmit sem fogunk elérni.” – tette hozzá.

Az EU válságcsúcsot hívott össze március 1-jére, amely részben a protekcionizmus kérdésével is foglalkozik majd.

(EurActiv/Reuters)

Vélemények:

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Bécsben a kelet-európai rendszerváltások tanulságairól szóló konferencián elmondta: a nyugati államok felrúgták azt a megállapodást, amelyet a rendszerváltozáskor a keleti országokkal kötöttek. Hangsúlyozta: miközben a kelet-európai államok beengedték piacaikra a nyugati bankokat, pénzintézeteket, most a válság idején a nyugat csak az anyabankokon akar segíteni, a leánybankoknak nem nyújtana támogatást.

"Amíg a hasznot hozta a (magyar) bankrendszer, addig a profitot mindig zsebre tették". A közép-európai vezetők arra várnak, hogy választ kapjanak arra a kérdésre: továbbra is a nyitott gazdaság fenntartása mentén halad-e az Európai Unió, vagy pedig mindenki visszatér a protekcionista politikához - húzta alá Orbán Viktor.

Az Európai Bizottság jelentésével párhuzamosan az Eurochambres az új tagállamok nemzeti kereskedelmi kamaráit arra kérte, mérjék fel, hogy a csatlakozás milyen hatással volt a gazdasági helyzetükre és teljesítményükre.

„A válaszadók úgy vélik, hogy a csatlakozás legnagyobb előnye a nagyobb makrogazdasági stabilitásban, a nagyobb piacokhoz való hozzáférésben (beleértve a tőkepiacokat) és a nagyon pozitív kereskedelmi és beruházási kapcsolatokban rejlik, ez utóbbi alatt értve a közvetlen külföldi beruházásokat is. Azt is megjegyzik, hogy a szolgáltatások, a termelői és építőipar az, amely a legtöbbet profitálta az EU-csatlakozásból.” – írja az Eurochambres.

Arnaldo Abruzzini, a szervezet főtitkára azonban megállapította, hogy a tagállamok nézőpontjából „jelentős akadályok is láthatók a belső piacon, különösen az adminisztratív és szabályozási természetű kérdésekben, amelyek a munkavállalás és a migráció területén, valamint a képzett munkaerő hiányában mutatkoznak meg”.

Az Eurochambres hangsúlyozta, hogy a CEE régióban masszív tőkekiáramlás tapasztalható. „A jelenlegi válság veszélyezteti a bővítésből származó alapvető gazdasági előnyöket, különösen azon országokban, amelyek nem tagjai az euróövezetnek.” – tette hozzá Amruzzini.

Olli Rehn, az EU bővítési biztosa leszögezte, hogy a világgazdasági válság nem veszélyeztetheti Szerbia és más nyugat-balkáni országok uniós tagságát. A szerb munkavállalók nem fizethetnek a Wall Street és mások hibáiért, mondta. Rehn rámutatott, hogy az EU nem engedheti meg, hogy a jelen pénzügyi kapitalizmus miatt kirobbant válság az EU bővítésével szembeni kifogásként jelenjen meg.

Ebben a kontextusban arra is emlékeztetett, hogy a kelet-európai bővítés kulcseleme volt a gazdasági versenyképesség és a politikai stabilitás megteremtésének.

Az EU soros elnökségét betöltő Cseh Köztársaság részéről, Alexand Vondra, cseh miniszterelnök-helyettes és európai ügyekért felelős miniszter nyilatkozott a bizottsági jelentésről: „A tagjelölt államok -mint Horvátország, Macedónia és Törökország- esetében a tagság lehetőségeket jelent nekik, és előnyöket nekünk.”

„A tagok büszkék a különböző kultúrájukra, de közös értékekkel bírunk, és magas színvonalat követelünk meg. Érdekünkben áll ezért, hogy ezeket az értékeket és ezt a színvonalat az uniós határokon túl is terjesszük. Ezt mondta Caroline Flint, az Egyesült Királyság európai ügyekért felelős minisztere.” – tolmácsolta kollegája véleményét Vondra.

„Üdvözöljük a tanulmányt, főképp, mivel annak eredménye határozottan jó hír, ami ezekben a napokban igen ritka. Fontos tudni, hogy a tények szerint az elmúlt öt évben jó úton jártunk. Az Európai Unió büszke lehet arra, amit elért. A tanulmány tisztán láttatja, hogy az EU bővítése prosperitást hozott minden országnak. Ennek tudatában optimizmussal tekinthetünk a jövőbe.” – mondta Vondra.


© 2003-2012 Minden jog fenntartva

Fejlesztés és Design MONOGRAM Technologies

to_top