Visegrad EU portals : EurActiv.hu | EurActiv.pl | EurActiv.cz | EurActiv.sk
Logo EurActiv.hu
ÁRFOLYAM:
EUR 266,82Még több árfolyam
  • Rólunk
  • Hírlevél

Hirdetés

A szakszervezet kartellbírságból támogatná a kkv-kat

(en) (fr)

21.10.2009
A mintegy három milliárd euróra rúgó kartell bírságokkal már ki lehetne tölteni a kis- és középvállalkozások hitelhiányát, javasolta Christopher Leitl, az osztrák kis- és középvállalkozásokat (kkv) képviselő szakszervezet elnöke az Európai Bizottságnak.

Hirdetés

Az európai vállalati csoportok szerint az elkövetkező évben a leírások összetétele, a magasabb tőkekövetelmények és a szigorúbb szabályozások menedéket biztositanak a kkv-k számára. Az osztrák terv szerint az uniós kartell bírságok által fedezett garancia alap enyhítené a több milliárdos hitelhiányt, amely akadályozza a vállalkozásokat, hogy hozzáférjenek a támogatásokhoz.

Az IMF az októberi Globális Pénzügyi Stabilitási Jelentésében közzétett (Global Financial Stability Report) legfrissebb számításai szerint 2010-ben az euro-zóna 240 milliárd eurós hitelhiánnyal fog szembenézni.

„Az alap gyors beüzemelésére van szükség,”mondta Erich Kuehnelt, az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamarából az EurActivnak, hivatkozva az IMF adataira.

Kuehnel egyetért azzal, hogy a garancia alap az Európai Parlament által 2006 júniusában elfogadott uniós program feltételein alapszik. Az Európai Unió Versenyképességi és Innovációs Keretprogramja, amelyben minden egyes kifizetett euró előre láthatóan átlagosan 50 eurónyi bankhitelt tesz lehetővé, kölcsönt nyújt a bankok ösztönzésére, hogy azok több pénzt bocsássanak a kkv-k rendelkezésére.

Az osztrák szakszervezeti szakértő azt javasolja, használjanak ugyanolyan követeléseket a saját tőke befektetésre, mint a fenti uniós kkv-garanciakeret, amely így egy milliárd eurónyi kartell bírságot ötven milliárd eurónyi kkv-k számára elérhető hitelbe fordítana át.

A javaslatot Christopher Leitl, az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara elnöke terjesztette elő Brüsszelben, aki a Joaquin Almunia-val, az EU gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosával találkozott, hogy megvitassák a Kamara által előterjeszett pénzügyi piacok szabályozását érintő javaslatok sorát. 

Kétszeresen elköltött kartell pénz

A javasolt alap ugyanakkor valószínűleg ellentétes azzal az uniós elképzeléssel, amely a kartellbírságokat a kartell ügyekben károsultak magánjogi kártérítési igényeire használná fel. Egyelőre azonban nem világos, hogy károsultak javára létesítendő alap megvalósul-e.

Jonathan Todd -Neelie Kroes, az uniós versenypolitikáért felelős biztos szóvivője– szerint a javaslatot a jelenlegi mandátum lejártáig el lehet fogadni. Valószínű, hogy a jelenlegi mandátumot, amely e hónap végén járna le, meghosszabítják a Lisszaboni Szerződés végleges cseh ratifikálásáig. A kartellbírságokból befolyó pénz jelenleg az EU költségvetésébe vándorol, mondta Todd.

„Ezzel az adófizetőknek három milliárddal kevesebbet kell fizetniük.”Tette hozzá Todd, mivel a bírságokból beszedett pénz csökkenti a tagállamok hozzájárulását az EU költségvetéséhez. 2009-ben azonban a Bizottság szerint a jelenlegi befolyó összeg 1,4 milliárd eurót tesz ki. 2008-ban ez 2,27 milliárd volt. Összességében a Bizottságnak 9,58 milliárd euró folyt be a kiszabott kartellbírságokból 2005 és 2009 között.

Először a jogi tüzes karikán kell átugrani 

A kartellbírságokból származó források a Bizottság számára nem elérhetőek azonnal, és akár pár évbe is beletelhet, hogy hozzáférhetőek legyenek, mondta Cristina Arigho, Algirdas Semeta költségvetési biztos szóvivője az EurActivnak.

Ugyan a kartellbírságot három hónapos határidőn belül, a pénzt addig nem szedik be a költségvetés számára, amíg a birsággal szemben bármilyen fellebbezés áll fenn, de külön számlán helyezik el, ezzel a fellebbezés eredményétől függetlenül a kamatokat kapnak. A birság banki garancia formáját is öltheti.

Annak ellenére, hogy bizonyos összegű bírság egy zárolt számlán lebeg, addig nem áll az uniós költségvetés rendelkezésére, amíg a fellebbezési eljárás nem itél a kartell ellen, tette hozzá Arigho.

Egy konzervatív ötlet

A Leitl féle biztonsági alap nem jelent minden kkv számára ingyenes hozzáférést, sokkal inkább egy „konzervatív” hitelt. Az alap csak akkor lépne érvénybe, ha egy vállalat fizetésképtelen és adósságait nem tudja a hitelintézeteknek törleszteni, míg a kérdéses kkv éves garancia díjat fizetne, hogy fizetésképtelenség esetén biztosítsa az alaphoz való hozzáférést, tette hozzá.

„A javasolt alap kezességvállalása nem terjedne ki közvetlenül a kkv-kra, hanem állami nemzeti/ regionális/ helyi intézményekre, amelyek hitelgaranciát nyújtanak a kkv-k számára,” jelentettek ki a szakértő.

Az osztrák terv szerint elméletileg a megállapodás egy kezdeményezést hozna létre a nemzeti és regionális hitelezők részére, hogy azok új garanciákat kínáljanak a kkv-k számára, mivel az EU alapon keresztül saját kockázatukat is csökkenthetik

Háttér:

A jelenlegi javaslatok a banki tőkekövetelmények növelésére a csődhelyzet elkerülése végett romboló hatással lehet a kis- és középvállalkozásokra egy olyan időszakban, amikor növekedésük jelentős szerepet játszana talpra állásukban.

Az EU-ban a GDP 90 százalékáért és a munkahelyek kétharmadáért a KKV-k felelnek. Az Európai Központi Bank legfrissebb felmérése szerint a kkv-k egyharmada számolt be a banki hitelekhez való hozzáférés nehézségeiről.

2006. június 1-jén az EU elfogadott egy hét éves keretprogramot a versenyképesség és az innováció növelésére.

A 2007-2013 között érvényben lévő keretprogram több, már meglévő intézkedést von össze egy széleskörű programba, ezzel az európai vállalkozások, különösen a kkv-k, versenyképességét és termelékenységét növelje, ezzel egy időben pedig az öko-innováció és a fenntartható energia támogatását is javasolja.

© 2003-2010 Minden jog fenntartva

Fejlesztés és Design MONOGRAM Technologies

to_top