Hirdetés
„Ha azt tervezzük, hogy úgy szállunk szembe a klímaváltozással, hogy közben gazdaságaink is növekednek, akkor oda kell figyelnünk arra, hogyan építkezünk, élünk és közlekedünk. Ha ez minél előbb érvényesül, akkor az Unió úgy áll majd a versenyképesség csúcsán, hogy közben a klíma érdekeit is figyelembe vettük”, nyilatkozta Andreas Carlgren, svéd környezetvédelmi miniszter a találkozót megelőzően.
A svéd elnökség a találkozón hangsúlyozni kívánja, hogy a proaktív és elhívatott környezetvédelmi munka milyen fontos nemzetközileg versenyképes előnyöket von magával. Ezen kívül az is napirendre kerül, hogy a fejlődést és foglalkoztatást megcélzó új lisszaboni stratégia milyen mértékben fog hozzájárulni a zöldebb Európa megteremtéséhez.
Ma az energiaügyi miniszterek tanácskoznak egy energiahatékonysági akcióterv létrehozásáról, valamint áttekintik az eddigi törvénykezési javaslatokat az energiahatékony épületek és eszközök kapcsán. Pénteken, az energiaügyi- és környezetvédelmi miniszterek közös ülésen vesznek részt, ahol Európa jövőbeli lehetőségeit vitatják meg a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet által készített öko-hatékonysági jelentés alapján. Szombaton pedig tovább folytatódnak a tárgyalások a klímaváltozásról, ahol már csak a környezetvédelmi miniszterek lesznek jelen.
Többet árt az EU, mint használ?
Mindeközben a svéd sajtó attól a kritikától hangos, amely a G8-as találkozón létrejött megállapodást célozza meg. A Dagens Nyheter, svéd napilap, mai véleményrovatában közzétett egy jelentést, amelyet Jacqueline McGlade (főtitkár, Európai Környezetvédelmi Hivatal) és Johan Rockström (igazgató, Stockholmi Környezetvédelmi Intézet) készített. Az elemzők szerint az „Unió klímapolitikája tudományosan nem megalapozott és veszélyes”.
Az elemzők arra hivatkoznak, hogy az 50 százalékos kibocsátás-csökkentés 2050-ig nem elég a felmelegedés 2 Celsius fok alatt való tartásához. „Hamis ábrándokat kergetünk azzal a nyilatkozattal, hogy tudományosan megalapozott az, hogy sikerül majd 2 Celsius fokra stabilizálni a felmelegedést, ha felére csökkentjük a kibocsátásokat 2050-re”, áll a jelentésben.
Az elemzők rávilágítanak arra, hogy a klímaváltozás sokkal súlyosabb, mint gondolnánk. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó bizottsága az IPCC, már 2007-ben felhívta a figyelmet arra, hogy 80-90 százalékos kibocsátás-csökkentésre lenne szükség 2050-ig. A bizottság mindazonáltal akkor azt is hozzátette, hogy még ezzel is 30 százalékos esély van arra, hogy nem teljesül a 2 Celsius fokos cél. Az elmúlt két évben az IPCC –t is kritizálták azért, mert alábecsülte a klímaváltozás problémáját. A várakozásokkal ellentétben a tengerszint gyorsabban növekszik, valamint az elsivatagosodás is nagyobb mérteket ölt. „Az IPCC mutatói szerint a jelenlegi kibocsátások 6 Celsius fokkal melegebb Földet eredményeznek majd, amely globális katasztrófát jelentene”, írják a szerzők.
„Svédország hiteles vezetőnek tűnik a klímatárgyalásokban. Ezen az őszön két messze földön híres klímapolitikájú skandináv ország, Svédország és Dánia, kapja meg a vezető szerepet abban, hogy a súlyos válságban levő világ fejlődését olyan irányba terelje, ahol nincsenek kibocsátások. Ne hagyjuk, hogy ez a perspektíva elillanjon azzal, hogy azt állítjuk Åreban, hogy süt a nap, miközben valójában vihar tombol”, áll a jelentésben. 
