Hirdetés
„Úgy döntöttünk, hivatalos tárgyalásokat kezdünk a Bizottsággal és az IMF-el arról, hogy segítsenek gazdaságunk stabilitásának helyreállításában.” – mondta Ivars Godmanis, lett miniszterelnök.
Közbelép az EU és az IMF
A francia elnökség jelentésében az olvasható, hogy az EU szervei szoros együttműködésben állnak a lett hatóságokkal és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel, és együtt törekszenek olyan közös válasz kialakítására, mely a lett pénzügyi piacokon uralkodó feszültségeket csökkentheti.
Az EU készen áll arra, hogy a magyar segélyhez hasonló irányított pénzügyi csomagot hozzon létre, melyhez még a Valutaalap támogatása is hozzájönne. A segély lehívásához azonban a lett kormány köteles a még tárgyalások alatt álló feltételek teljesítésére, melyek a kifizetési mérleg megerősítéshez és helyreállításához elengedhetetlen.
Az IMF elnöke, Dominique Strauss-Kahn pénteken úgy nyilatkozott, az IMF az Európai Unióval közösen „kész gyorsan beavatkozni” a lett gazdasági válság rendezésébe. „Az IMF gyors eljárást kezdeményezett az ügyben” – mondta az egyik képviselő.
Árulkodó jelek?
Lettország a Szovjetunió 1991-es felbomlása után a balti térség gazdasági „tigriseként” híresült el, az EU-hoz való csatlakozásával pedig további gazdasági előnyre tett szert. Az elmúlt években kétszámjegyű gazdasági növekedéssel büszkélkedő, mindössze 2,3 millió lakossal rendelkező kis ország azonban ma már recesszió felé tart. A magas inflációnak, a szigorúbb hazai törvényeknek és a pénzügyi válságnak köszönhetően ugyanis a helyi kereslet jelentősen visszaesett.
A balti állam ebben az évben erős gazdasági visszaesését tapasztalt, mely során GDP-je a harmadik negyedévben 4,3 százalékkal csökkent. Ez a dinamika már az év első felében is érezhető volt. Az ország második legnagyobb bankját (Parex) államosítani kellett és a költségvetési hiány is jelentősen megnövekedett, mellyel egy időre az euró bevezetéshez szőtt álmok is szertefoszlani látszanak.
Riga ugyanakkor tagadta, hogy esetleg valutája leértékelésére lesz szükség, melyet már 2005 májusában az ERM II-höz (második Európai Árfolyam Mechanizmus) kötöttek.
Kik az újabb áldozatok?
Elemzők szerint a magyarok és a lettek után újabb államok állhatnak sorba a jövőben az IMF-nél, amelyre a balti államok mellett Romániát és Bulgáriát tartják a legnagyobb esélyesnek. A balti testvérállamok, Litvánia és Észtország azonban azonnal kijelentették, semmiképp nem szeretnék a lett és a magyar példát követni.
A litván pénzügyminiszter, Rimantas Sadzius a Reutersnek elmondta, jelen pillanatban nincs szükségük segélyre, ezért nem is tárgyalnak az IMF-el. Az észt pénzügyminisztérium sajtóreferense, Annika Vilu is csatlakozott litván kollégájához és kijelentette, Észtország nem tervezi, hogy egyeztetéseket kezdjen a nemzetközi szervezetekkel.
Aggodalmakra adhat ugyanakkor okot az IMF figyelmeztetése, mely szerint az azonnali tőkekérelmek növekedésével (eddig Ukrajna, Izland, Szerbia és Magyarország kért segélyt) a Valutaalap tartalékai – jelenleg 160 milliárd euró plusz egy extra 40 milliárd eurós tétel – előbb-utóbb véges lehet.
A lett pénzügyminiszter, Atis Slakteris szerint a két fél közti tárgyalások első eredményeiről a jövő héten tájékoztatják a sajtót.
