Hirdetés
„A hitelekhez és értékpapírokhoz hasonlóan rossz befektetésekből származó aktuális és a lehetséges leírások értéke körülbelül 600 milliárd dollárral esett az elmúlt hat hónapban. 4 ezer milliárdról 3,4-re, ahogy a pénzügyi nehézségek csökkenése szűkítette a gazdasági hozzáadott érték arányát.” – olvasható a Globális Pénzügyi Stabilitási Jelentésről szóló beszámolóban, amelyet tegnap (szeptember 30.) mutatott be az IMF.
A bíztató jelentés az IMF áprilisi, a legrosszabb esetre készült forgatókönyvét vette alapul. A dokumentumot a legtöbb pénzügyi szervezet üdvözölte, bár az abban nem csak pozitív adatok kaptak helyet.
Az IMF szerint az európai bankok vesztesége a következő hónapokban, a rossz hitelek és a mérgező tőkék következtében, növekedni fog, és 2010-ben elérheti akár a 420 milliárd eurós határt is.
EU stressz tesztek
A fenti számok megegyeznek az Európai Bankfelügyeletek Bizottsága (CEBS) által szeptemberben végzett banki stressz tesztek eredményével. Az International Herald Tribune által múlt héten megszellőztetett eredmények szerint a CEBS az európai bankokra vonatkozóan 400 milliárdos veszteséget vetít előre 2010-re.
Az EU tagállamokban végzett stressz tesztek eredményét hivatalosan ma mutatják be a tagállamok pénzügyminiszterei számára, akik a svédországi Göteborgban tartanak kétnapos (október 1-2.) egyeztetést a válsággal kapcsolatos stratégiai és strukturális kérdésekről.
„A miniszterek megvizsgálják annak lehetőségét, hogy néhány adatot nyilvánosságra hozzanak a CEBS jelentésből,” amely 22 európai bankot vizsgált, mondta a neve elhallgatását kérő tisztségviselő az EurActivnak. Hozzátette, „semmi esetre sem fogják azonban az érintett bankok neveit nyilvánosságra hozni”.
A vizsgálat célja az volt, hogy felmérje, mennyire vannak kitéve ezek a bankok a mérgező tőkék és a rossz hitelek jelentette fenyegetésnek. Az eredmény kulcsfontosságú szerepet játszik annak meghatározásában, mennyire érdemes egy-egy bank számára európai hitelt nyújtani, a tagállamok azonban óvakodnak attól, hogy az eredmény nyilvánosságra kerüljön, hiszen ez jelentős negatív hatással lehet a befektetői bizalomra és a csődök újabb hullámát indíthatja meg. Érveik között szerepel továbbá, hogy jelenleg nem létezik globálisan elfogadott módszere egy ilyen vizsgálat lefolytatásának.
Transzatlanti vita
A kérdés azonban transzatlanti vitát is gerjesztett. Washington ugyanis nyilvánosságra hozná azon amerikai bankok nevét, amelyeknek extra tőkére van szüksége amiatt, hogy rosszul viselték a válságot. Az IMF szintén publikálna néhány, a bankszektorra vonatkozó adatot.
A Globális Pénzügyi Stabilitási Jelentésben az IMF kiszámolta, hogy az uniós bankoknak mintegy 300 milliárd eurónyi támogatásra lenne szükségük ahhoz, hogy ne jussanak csődbe, míg az amerikai bankok esetében ez az összeg csupán 90 milliárd euróra rúg.
Az európai bankok addig is minden erejükkel azon vannak, hogy növeljék a tőkéjüket. Sokaknak ez a nemzeti hatóságok közreműködésével sikerül, mások azonban, különösen Olaszországban és Franciaországban, a magánszektorból keresnek forrást, hogy tartozásaikat kifizessék.
Következő lépések:
2009. október 1-2.: A pénzügyminiszterek informális találkozója Göteborgban
