Hirdetés
Az Európai Parlamentben szervezett aláírási akció során a képviselőnő elmondta: "Napjaink Európájában a kkv-k számára a bürokrácia a hatékony és fenntartható működés egyik legnagyobb gátja, jóllehet az elmúlt években a kkv-k hozták létre az új munkahelyek 80 százalékát az EU-ban.” A kezdeményezéshez több száz európai törvényhozó csatlakozott. A magyar politikusnő azt szeretné, ha a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogszabálycsomagot a lehető leggyorsabban, akár egy éven belül elfogadnák.
Az Európai Unió 2004 óta foglalkozik tüzetesebben a kkv-k[1] és nagyvállalatok közti egyensúly megteremtésének problémájával. Az Európai Parlament ekkor hozta létre KKV munkacsoportját, melynek alapító elnöke Herczog Edit lett. Legfontosabb célkitűzésük akkor az volt, hogy a kkv-k számára méltányos eljárást biztosítsanak, illetve egyszerűbb adminisztrációs feltételekről, könnyebb finanszírozási és innováció-hasznosítási lehetőségekről gondoskodjanak.
„A belső piacot nem tudjuk megváltoztatni, a belső piacon uralkodó szabályokat mindenkinek be kell tartania. De azt az eszközrendszert, ami biztosítja, hogy egy kis- és középvállalkozás be tudja tartani ezeket a szabályokat, nekünk kell biztosítani” – fogalmazott a szocialista képviselőnő 2007 szeptemberében.
A Bizottság januári jelentése szerint az Európai Unióban észlelt bürokratikus akadályok több mint 80%-áért 40 uniós jogszabály tehető felelőssé. A Bizottság úgy fogalmazott, ezen a helyzeten azzal kíván változtatni, hogy legkésőbb 2012-ig a vállalkozásokat sújtó adminisztratív szabályozások negyedét felszámolja. A Bizottság munkáját egy független szakértőkből álló csoport is segíti, illetve egy külön honlapon az európai vállalkozások és polgárok véleményét is kikérte.
A szakértői csoport véleménye szerint a folyamat során nagyon kell figyelni arra, hogy az eltörölt uniós jogszabályok ne kerüljenek újra bevezetésre nemzeti szinten. Fontosnak tartja továbbá azt is, hogy egy-egy jogszabály felszámolása előtt készüljön általános, illetve a költségekre vonatkozó hatásvizsgálat.
A terhek csökkentésének kérdésében azonban a mai napig nem született érdemi döntés. A Bizottság már többször elhalasztotta kisvállalkozásokra vonatkozó intézkedéseit, végül idén júniusban terjesztette elő, a Barroso által „fontos mérföldkőnek” nevezett javaslatokat, melyek a kkv-k adminisztratív és egyéb terheinek csökkentését célozzák meg. A javaslatcsomag másik célja, a főként a fiatalok körében történő vállalkozásalapítási kedv ösztönzése.
Magyarországon jelenleg bejegyzett 1,5 millió vállalkozás közel kétharmada egyéni vállalkozás. Mivel az elmúlt években 300 ezerrel nőtt (kb. 25%-kal) a vállalkozások száma, ezért különösen fontos az egyszerűbb szabályozás, gyorsabb ügyintézés és nagyvállalatokhoz képest arányos eljárás bevezetése, mely a magyar vállalatok versenyképességét is nagyban javítaná. A Bizottság által javasolt intézkedések végső célja az, hogy a 2009 januárjában szolgáltatások számára is megnyíló egységes piac előnyeit a kkv-k élvezhessék, és tevékenységüket a nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is folytathassák.
„A szolgáltatási irányelv egy lehetőséget teremt. Minden kisvállalkozásnak január elsejétől – a 10 milliós piac helyett, Magyarország esetében, 485 milliós piaca van. Ha más tagállamok kisvállalkozásai a mienknél tehetségesebben jönnek be hozzánk, akkor mi károsodunk. Ha mi tudunk hozzájuk sikeresen menni, akkor hatalmas nyereségre teszünk szert.” – fogalmazott Herczog.
A Bizottság javaslatainak mielőbbi megvalósulása azért is fontos, mert az EU-ban újonnan létrejövő munkahelyek 80%-át a kis- és közepes vállalkozók teremtik. A jövő munkahelyeivel való törődés pedig egy uniós szintű, „kkv-barát” politika kialakítását követeli meg, melyhez az uniós intézmények egyetértése és szoros együttműködése szükséges.
[1] A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeket sorolják a kis- és középvállalkozások közé.
