Hirdetés
Forrás: EUvonal/EurActiv
Bár az Európai Unió 27 tagállama korábban megállapodott, hogy csökkentik a közös agrárpolitikán keresztül, a gazdáknak jutatott közvetlen kifizetéseket, a mezőgazdasági miniszterek találkozója után Gráf József elmondta: a témáról folyó tárgyalásokon a tagországok nagy létszámú csoportja - köztük Magyarország - arra törekszik, hogy megmaradjon a jelenlegi uniós költségvetési, illetve támogatási nagyságrend, valamint a mostani eszközrendszer nagy része.
Újabb törésvonal bontakozik ki az Unióban a támogatások tagországok közti teljes kiegyenlítéséről is. Elsősorban arról van szó, hogy meddig juthatnak több támogatáshoz a régi tagországok „történelmi alapon” – magyarázta a miniszter.
Gráf József úgy vélekedett, hogy a merev álláspontok ellenére lehetséges a közeljövőben egy kompromisszum, mert abban az öt országban is nagy a gazdálkodói nyomás, amelyek ma csökkentenék az uniós agrártámogatások nagyságrendjét.
Franciaország államfője Nicolas Sarkozy a múlt héten határozottan kiállt a jelenlegi támogatási rendszer mellett, és hangsúlyozta, nem retten vissza attól sem, ha lépései politikai válságot generálnak a 27-ek közösségében (EurActiv.hu 2010.03.26.)
Szétszaladnak az élelmiszerlánc-szemek?
A 27 mezőgazdasági miniszter tegnap sem tudott megállapodni a mezőgazdasági termelők helyzetének javításáról. Az élelmiszerlánc felépítéséről szóló vita ideológiai ellentétek miatt bukdácsol az uniós törvényhozatal egyes szereplői között.
Magyarország, az országok többségével együtt azt szeretné, ha olyan rendszert hoznának létre, amely igazságosabban osztja el a nyereséget, többet juttatva a termelőknek. Enyhítenének a szabályozás szigorán is, hogy az ne korlátozza az európai termékek forgalmazását. Gráf József rámutatott, az élelmiszerárak néhány évvel ezelőtti emelkedésekor jól érezhető volt a spekulatív tőke megjelenése is. Úgy fogalmazott, a három fontos szereplő (termelő, feldolgozó, kereskedő) között úgy kellene elosztani a nyereséget, hogy egyiknek se legyen túlsúlya. A legkiszolgáltatottabb helyzetben jelenleg a termelő van - jegyzete meg.
Az Európai Bizottság által javasolt, a határozott brüsszeli intervención alapuló megoldást számos ország – köztük Magyarország is – támogatja. A javaslat szerint a termelői szövetségek lehetőséget kapnának arra, hogy megállapodjanak termékük áráról, az élelmiszerláncban pedig kötelezővé válna a szabványszerződések használata.
A versenyszabályok változtatását azonban a liberális gazdaságpolitika maroknyi híve - köztük Nagy-Britannia - ellenzi, és a tegnapi csúcstalálkozón sem született meg a kívánt kompromisszum.
A magyar miniszter elmondta, Magyarország nemrég törvényt fogadott el az áruházláncokról, ami uniós viszonylatban szigorú szabályozásnak tekinthető. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan az uniós jogalkotás is követi a magyar példát.
A mezőgazdaság stratégiai ágazat lesz?
A hétfői megbeszélésen a miniszterek üdvözölték, hogy a múlt heti állam- és kormányfői találkozón - nem utolsósorban magyar lobbi eredményeképpen bekerült az EU tíz éves versenyképességi stratégiájába az a kitétel, amely rögzíti, hogy a mezőgazdaság fontos stratégiai ágazat az unióban.
Az Európa 2020-ról szóló záródokumentum valóban említi a mezőgazdasági politika szerepét, ám az csak példálózva szerepel a szövegben, így egyelőre nem tudni, hogy valóban betölti majd azt a stratégiai szerepet, amelyet a magyar kormány remél (EurActiv.hu 2010.03.29.).
Szó volt a találkozón az uniós tejpiac helyzetéről is. Gráf József úgy értékelte, hogy az Európai Bizottság túlzottan optimista képet festett a jelenről, mert a felvásárlási ár emelkedett ugyan valamelyest, de még mindig csak az önköltségi szintig jutott, nyereségről nem lehet beszélni.
A magyar miniszter egy kérdés kapcsán a sajtótájékoztatón kitért a külföldiekre vonatkozó termőföld-vásárlási moratórium meghosszabbításának témájára is. Jelezte: a kormány hamarosan megküldi az ezzel kapcsolatos szakmai anyagot az Európai Bizottságnak. Emlékeztetett arra, hogy a javaslatokat múlt héten az összes érintett agrárszervezettel megvitatták.
Gráf József kifejtette, hogy Magyarország legfőbb érve a rendszer folytatásához az ár: négy-öt év alatt megduplázódtak ugyan a földárak, de hektáronkénti 500-800 ezer forintos árhoz képest Ausztriában még mindig három és félszeres, néhány más uniós országban pedig 8-10-szeres árat is kérnek.
