Hirdetés
A globális méreteket öltő pénzügyi és gazdasági válság jogszabályalkotás egész folyamát indította el a világ minden pontján. Brüsszel is igyekszik a pénzvilágot legalább a saját háza táján ellenőrizhetővé tenni.
A pénzügyi felügyeletek mellett a legparázsabb vita az alternatív, vagyis nem nyilvános befektetési alapok kezelői körül alakult ki. A napokban kezdődött meg a vonatkozó irányelv-tervezet (AFIM-irányelv1) intézmény-közi vitája; egy végeláthatatlan bokszmeccs a tagállamokat képviselő Tanács és az Európai Parlament között.
Útlevéllel, vagy „megfelelő megállapodások” hálózatával szabályozzunk?
A vita egyik központi eleme, hogy a harmadik országban bejegyzett alternatív befektetési alapkezelők mennyiben, és leginkább hogyan kapjanak engedélyt európai tevékenységükre. Az EP-képviselők azt szeretnék, ha ezek az alapkezelők az Európai Unió egészére vonatkozó „EU útlevelet” kapnának, míg a Tanács nemzeti jogkörben hagyná az egyes engedélyek megadását, és uniós szinten csupán egy jóval enyhébb feltétel-minimumot szabnának meg.
A jogszabály eredeti javaslata szerint a harmadik országok alapkezelői hozzáférhetnének az európai piachoz, ha belső szabályozásuk megegyezik, de legalábbis nagyon hasonlít az uniós szabályozáshoz. Az Európai Parlament ezzel szemben úgy véli, ez lehetetlen feltétel, és inkább azt várná el az európai piacra lépő AFIM-ektől, hogy önként vállalják az uniós jogszabályban előírt kereskedési feltételeket.
A tagállamok gazdasági és pénzügyminiszterei (ECOFIN) ugyanakkor úgy engedélyeznék az európai alapok harmadik országokban bejegyzett cégek általi kezelését, ha „elegendő információ áll a befektetők és az illetékes hivatalok rendelkezésére”, valamint, ha a rendszerkockázat áttekinthetőségére vonatkozóan „megfelelő együttműködési megállapodások” születnek az unióban működő hatóságok és a harmadik országokban működő alapkezelők között.
A fenti, és egyéb problémák egyeztetése érdekében az intézmények képviselői heti rendszerességgel találkoznak. A Tanács álláspontjáról további részletek a június 8-án esedékes pénzügyminiszteri csúcson várható.
Ha sikerült kompromisszumra jutni, akkor a képviselők a júniusi plenáris ülésen (június 14-17.) szavaznak az irányelvről, a tagállamok állam- és kormányfői így akár még azon a héten, június 17-i csúcstalálkozójukon jóváhagyhatják a jogszabályt.
Bár az egyes frakciók nem egységesek a Jean-Paul Gauzés (EPP, FR) által összeállított jelentés tekintetében, abban mindnyájan egyetértenek, hogy az jobb szabályozást adna, mint a Tanács által javasolt változat.
A G20 lenne a megfelelő keret
A probléma azonban összetettebb annál, minthogy csupán az intézmények közötti hajcibálásként értékeljük. A nem nyilvános típusú részvényekbe való befektetéseket kezelő vállalatok mai, globalizált rendszere nem, vagy csak áldozatok árán teszi lehetővé, hogy lokális szabályozással tartsanak rendet Európában.
Egyes alapkezelők ugyanis számos alapot tartanak kezükben, sőt elképzelhető olyan is, hogy egy alapnak akár több alapkezelője is van. Bokros Lajos, a Konzervatívok és Reformisták európai parlamenti frakciójában ülő magyar EP-képviselő szerint az irányelv tervezet nem ad választ ezekre a kérdésekre.
„Ha az európai szabályozás túlságosan szigorú lesz, akkor minden befektetési alap nem európai alapkezelőt fog választani és akkor nem ér az egész semmit.” – mondta a képviselő Brüsszelben, egy újságírói szemináriumon.
Az MDF európai képviselője szerint az irányelv ehhez hasonló hiányosságai arra mutatnak rá, hogy globális szabályozásra lenne szükség.
Erre azonban egyelőre nincs túl sok esély, hiszen mind az Egyesült Államokban, mind a világ más részein, Európától és egymástól is teljesen független szabályozás zajlik. Elemzők éppen ezért attól tartanak, hogy a tavaly év végén Pittsburgben tartott G20 találkozón tett ígéret, mely szerint a válságkezelés pénzügyi szabályozásra vonatkozó részei globális egyeztetések során születnek majd meg, nem teljesül.
Karel Lanoo, a Center for European Policy Studies brüsszeli agytröszt vezetője ennek ellenére úgy véli, nincs akkora szakadék Washington és Brüsszel elképzelései között, mint ahogyan azt mások leírják.
„Ha a fedezeti alapok, vagy a derivatívák szabályozását nézzük, azt látjuk, hogy ezek többnyire párhuzamosan haladnak. Természetesen két teljesen más jogalkotás zajlik, de ha megnézzük, hogy mi a Szenátusban forgó javaslat tartalma, és mi történik Európában, akkor (…) nagyon sok hasonlóságot fedezhetünk fel.” – mondta Lanoo a CNBC-nek adott interjúban.
A harmadik országokban honos befektetői alapkezelők tekintetében ugyanakkor még az optimistának számító Lanoo is lát okot aggodalomra, tekintve, hogy az Egyesült Államok kormánya közvetlenül jelezte, nem tartja megfelelőnek az európai irányt.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Timothy Geither a múlt héten ennek kapcsán saját maga fordult levélben az Európai Bizottsághoz, melyben figyelmeztetett, az EU végrehajtó testülete által javasolt szöveg diszkriminálja a külföldi, így az amerikai alapkezelőket, és megnehezíti azok európai tevékenységét, ami mély sebet ejthet a kontinensek közötti pénzügyi kapcsolatokon.
A kezdeményezés az amerikai kontinens más részén is kiverte a biztosítékot. A kanadai fedezeti alapok azt kérték a kormánytól, hogy a Kanadába tervezett őszi G20 csúcstalálkozóig a kormány lobbizzon az európai szabályozási tervek enyhítése érdekében.
"[Egy ilyen szabályozás] fájni fog Kanadának, mert a kanadai alternatív befektetési alapkezelők uniós befektetőket keresnek a vállalkozásaikhoz." - mondta a Today's Globe-nak Gary Ostoich, az Alternatív Befektetési Alapkezelők Szövetsége (AIMA) kanadai szárnyának vezetője.
"Abban bízunk, hogy Timothy Geithnerhez hasonlóan a kanadai kormány is hangot ad aggodalmainak a közeljövőben." - tette hozzá Ostoich.
Következő lépések:
- 2010. június 6.: A tagállamok pénzügyminiszterei megtárgyalják a pénzügyi szabályozás egyeztetésében tett előrelépéseket.
- 2010. június 14-17.: Az Európai Parlament plenáris ülésén a képviselők döntenek az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló irányelvről.
- 2010. június 17.: Az Európai Tanács ülése
Vélemények:
Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti képviselője több ponton, többek közt a harmadik országokkal kapcsolatos bizonytalanságok miatt kritizálja a Parlament elé került irányelv-tervezett, mindazonáltal úgy véli, hogy annak több pozitív hatása is lenne.
„A szabályozás pozitív változásokat hoz abban, hogy
- minden egyes befektetés alapkezelőnek regisztrálnia kellene,
- meghatározásra kerülne egy minimum saját tőke a részükre,
- az eszközállományt rendszeresen és nyilvánosan független cégek értékelnék,
- minden egyes befektetőnek letétkezelőt kellene alkalmaznia, és
- vonatkozna a szabályozás az elsődleges ügynökökre (primary broker) is.”
Bár a pénzpiaci szabályozást minél előbb szeretné maga mögött tudni az Unió, Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője úgy vélte, erre kevés esély van.
A képviselőnő szerint a jogalkotás túl lassan halad, amelynek eredménye képpen az Egyesült Államok maga mögött hagyja Európát.
„Én úgy véltem, hogy az Unió sokkal hatékonyabb lesz ebben az ügyben, és az Egyesült Államokkal nem fogunk tudni majd dűlőre jutni. Ezzel szemben az amerikaiak már elfogadták a maguk igen komoly pénzügyi szabályozói rendszerét, az Unió pedig csak úgymond bepakolta a válságkezelő lépéseket az uniós csőbe, de még nem látszik, hogy mi fog kijönni belőle.” – mondta egy szemináriumon a képviselőnő Brüsszelben.
------
1 Alternative Investment Fund Managers, vagyis alternatív befektetési alapkezelők 
