Hirdetés
Mind a képviselők, mind a biztos-jelöltek zavarban voltak kissé a tegnap lezajlott kölcsönös eszmecserén. A zavar fő oka, hogy a jelöltek, Karel de Gucht (fejlesztés és humanitárius segéylezés), Algirdas Šemeta (költségvetés és pénzügyek) még legfeljebb további négy hónapot szolgálnak az EU legfőbb döntéskezdeményezőjének jelenlegi testületében, mégis úgy kellett bemutatniuk prioritásaikat, mint az Európai Bizottság hosszú távú stratégiáját (EurActiv.hu 2009.09.01.).
„Azon gondolkodtam milyen időtávlatban kell értelmezni, amit mondott.” – utalt a fenti problémára Bogusław Liberadzki, a költségvetési ellenőrző bizottság alelnöke, miután meghallgatta Algirdas Šemeta pénzügyi tervezésért és költségvetési ügyekért felelős biztost.
Šemeta elsősorban hosszú távon beszélt költségvetési ügyekről, ő maga azonban valószínűleg csak legkésőbb decemberig tölti be a biztosi posztot. Prioritásait elsősorban a 2010-es költségvetés tükrében kell vizsgálni. A biztos-jelölt nagy kihívásnak néz elébe, hiszen olyan költségvetésre kell javaslatot tegyen, amely tekintettel van a tagállamok nehéz helyzetére, ezért visszafogja a kiadásokat, ugyanakkor megfelelő adalékokat pumpál a gazdaságba, hogy az Unió minél inkább növekedésnek induljon.
Surján László gesztusa
Šemeta éppen ezért elsősorban „a józan ész és a rugalmasság” alapelveit nevezte meg főbb szempontjaként, amit a Surján László néppárti (Fidesz) képviselő, a 2010-es költségvetés egyik előadója nagy örömmel üdvözölt.
Tekintettel arra, hogy az elmúlt időben a magyar-szlovák kapcsolatok súlyos sérüléseket szenvedtek, Surján -az EP rendjében kissé szokatlan módon- a szakbizottsági ülést használta fel arra, hogy jóindulatáról biztosítsa szlovák kollégáit, és köszöntötte őket nemzeti ünnepük alkalmából.
Célzottabb, gyorsabb források
Az új pénzügyi biztos szerint az új költségvetési időszak tervezése folyamán el kell szakadni a „juste retour”, vagyis az igazságos viszontszolgáltatás elvétől. Šemeta „politikailag rövidlátónak” és „tévesnek” nevezte ezt a megközelítést, ami éles üzenet lehet a tagállamoknak: a jövőben várhatóan nem a befizetett hozzájárulás, hanem a politikai prioritások határozzák meg az egyes tagállamoknak juttatandó források mértékét. Hozzátette, szükségesnek tartja megszüntetni „a kivételek és mentességek átláthatatlan hálózatát” is, és helyette bevezetni „a befizetések átlátható és igazságos rendszerét”.
Az új költségvetési biztos szerint a Bizottságnak az eddigieknél célzottabban kell forrásait allokálnia, a fő politikai prioritásoknak megfelelően irányítva a pénzügyi tervezést. Šemeta ezek közül elsősorban a klímapolitikát, a gazdaságélénkítő csomagot, az EU globális szerepvállalását és a munkahelyteremtést emelte ki.
Šemeta prioritásai között sorolta fel, hogy fel kívánja gyorsítani az EU politikai céljainak így megfeleltetett pénzügyi alapjaihoz való hozzájutást, amihez az egész lehívási rendszert rugalmasabbá kell tenni. Šemeta szerint erre azért van szükség, mivel csak így tudnak választ adni a „folyamatosan változó pénzügyi környezet kihívásaira”.
A képviselők közül többen is arra voltak kíváncsiak, hogyan kívánja ezt a gyorsaságot és rugalmasságot megvalósítani, de erre konkrét megoldás nem hangzott el. Šemeta azonban hangsúlyozta, hogy az erre vonatkozó javaslataihoz várja az EU más intézményeinek, így a Parlament együttműködését is.
De Gucht „elárulta magát”
Karel de Gucht július közepén vette át a fejlesztési és humanitárius segélyezésért felelős biztosi posztot az EP-képviselői széket választó Louis Micheltől. Az új belga biztos parlamenti meghallgatása elején röviden felvázolta szakmai elképzeléseit. 2010-re változást akar elérni szakterületén, továbbra is szem előtt tartva a Milleniumi Fejlesztési Célok iránti elkötelezettséget.
A gazdasági válságra utalva elmondta, fontosnak tekinti, hogy az Európai Unió a partner országoknak is segítséget nyújtson a talpra állásban. A korábban külügyminiszterként tevékenykedő politikus rámutatott, hogy a fejlesztési politikában következetességre van szükség, csakis így lehet rövid időn belül kézzel fogható eredményeket felmutatni.
A munkaidejének tartamára utaló kijelentésekkel a belga biztos gyakorlatilag elárulta a jó ideje nyilvános titokként terjedő információt, hogy az Unió vezetői decemberig átmeneti mandátumot adnak majd a Bizottságnak, és csak a Lisszaboni Szerződés remélt életbe lépését követően állítanak fel új Bizottságot. Az még nem világos, hogy ebben a testületben de Gucht is helyet kap-e. A politikus mindenesetre szót ejtett az uniós miniszterekkel novemberben esedékes egyeztetésről is.
De Gucht tisztában van a lehetőségek korlátaival, ezért nyomatékosította, hogy az érintett területeken való munkából mindenkinek ki kell vennie a részét. Nem hárulhat az összes teher a Bizottságra; a tagállamoktól is elvárják, hogy javítsanak kormányzási gyakorlatukon. Hasonlóképpen, az ásványok illegális kereskedelme, valamint a nők szexuális bántalmazása elleni harcban is összefogásra van szükség.
A 2000-ben kidolgozott Lisszaboni Stratégia kapcsán a biztos megállapította: nagyobb lendület és több ösztönzés kell a célkitűzések megvalósulásához.
A humanitáriusság háromszöge
De Gucht elismerően nyilatkozott a Bizottság és az Európai Parlament közti együttműködésről a humanitárius segélyezés terén. Elmondta, ezen a téren elődje nyomdokaiba szeretne lépni.
Három fő fogódzót szeretne átültetni a gyakorlatba:
- Elsőként hangsúlyozta, hogy a humanitárius segélyezésnek valóban humanitárius jellegűnek kell maradnia, erre a tevékenységre semmiképp sem telepedhetnek rá kül- vagy geopolitikai érdekek.
- Másodikként a többi humanitárius szervezettel való együttműködés jelentőségére hívta fel a figyelmet,
- végül pedig a humanitárius segélyezés és az egyéb humanitárius eszközök közti összhang megteremtésének nélkülözhetetlenségére mutatott rá.
Az EP-képviselők által feltett kérdésekre adott válaszban de Gucht kifejtette, hogy a humanitárius segélyek célirányos nyújtása, illetve felhasználása egyúttal a korrupció elleni sikeres küzdelem kulcsmozzanata. A segélyek szigorú pénzügyi felügyelete mellett a technikai segítségnyújtás is elengedhetetlen.
De Gucht a továbbiakban kitért a Gázai-övezet, valamint a Kína kapcsán felmerülő kérdésekre. A gázai kihívásokkal véleménye szerint csak megfelelő anyagi háttér birtokában lehet szembe nézni. Kínát illetően kijelentette, nem vezet jóra a „kettős mérce” alkalmazása, az ázsiai ország nem lehet kivétel az EU által meghatározott nemzetközi elvárások alól.
Johan Vanhecke európai parlamenti képviselő de Guchthoz intézett kérdése valamelyest kilógott a sorból. A szintén belga képviselő aggodalmát fejezte ki, hogy Karel de Gucht nyerte el a fejlesztési és humanitárius segítségnyújtásért felelős biztosi tisztséget. A szélsőjobb értékeket valló Vanhecke bizonyos korrupciógyanús ügyeket is szóba hozott.
A fejlesztési biztos azonban higgadtan hárította el a kérdést. Azt nyilatkozta, ő maga lenne a leginkább meglepve, ha honfitársa alkalmasnak találta volna a biztosi posztra. „Ebben az esetben vagy velem, vagy Vanhecke úrral valami biztosan nem lenne rendben” – jegyezte meg szellemesen. A pénzügyi spekuláció vádjára de Gucht rövid magyarázatot adott, hogy a fennmaradó időt „a szakmai jellegű kérdéseknek szentelhesse”.
Következő lépések:
- 2009. szeptember 2.: Pawel Samecki meghallgatása a regionális fejlesztési bizottsáég előtt
- 2009. október 2.: A Lisszaboni Szerződésről szóló népszavazás Írországban
- 2009. október: A Bizottság, a rendes eljárásnak megfelelően, módosító levelet nyújt be a költségvetési kiadásokra vonatkozóan.
- 2009. október: Rendkívüli Európai Tanács az uniós sztárállásokról (EurActiv.hu 2009.09.02.)
