Hirdetés
Németország tegnap (március 23.) közzétette feltételeit. Leszögezte, csak ezek teljesülése mellett hajlandó egy esetleges görög segélycsomagot támogatni:
- Görögországot ki kell zárni a hitelpiacról;
- a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „jelentősen” járuljon hozzá a válságkezelő csomaghoz;
- Az Európai Unió tagállamai dolgozzanak ki „további eszközöket” a költségvetési fegyelem kikényszerítésére, hiszen az eddigiek nem tudták megakadályozni, hogy Athén óriási adósságot és hiányt halmozzon fel, alapjaiban rengetve meg ezzel az eurózónát.
A csütörtöki uniós csúcson az állam- és kormányfőknek dönteniük kell, hogy elfogadják-e Berlin követeléseit, vagy magára hagyják Athént.
Német konzervatív képviselők szerint Angela Merkel kancellár korábban azt mondta, csak egy bilaterális és az IMF felajánlását is tartalmazó válságkezelő csomagba egyezik bele. Ha az eheti csúcson nem születik megállapodás, a vészhelyzetet várhatóan egy rendkívüli csúcstalálkozó keretében hárítják el az uniós tagállamok.
„Az intézkedéseknek végső esetben az a feltétele, hogy Görögország tőkepiaci finanszírozása kimerüljön.” – mondta a német bejelentést tolmácsoló tisztviselő.
„Számos főváros jelezte már, hogy elfogadnák az IMF pénzügyi együttműködését.” – tette hozzá.
Európai diplomaták szerint Franciaország és Németország egy közös álláspont kialakításán dolgozik, melybe az IMF esetleges szerepvállalását is beemelnék. Párizs eddig úgy vélte, ilyesmire az eurozónán belül nem szabad, hogy sor kerüljön.
Egy forrás szerint Párizs és Berlin egyelőre azonban nem jutott közös nevezőre, és az egyeztetések „igen érzékenyek”.
Az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet és az Eurócsoport vezetője, Jean-Claude Juncker szerint a washingtoni székhelyű hitelező bevonása káros üzenetet hordoz. A pénzügyi piacok úgy vélhetik, hogy az eurózóna nem képes önerőből megoldani saját problémáit. Egyes francia források szerint ez akár az egész európai integráció számára is komoly politikai visszaesést jelenthet.
„Berlin üzenete világos: Görögországnak folytatnia kell, nem csak a konszolidációt, hanem a piacok tesztelését, és ha szükséges, igénybe kell vennie az IMF [segítségét].” – mondta a Barclays Capital vezető elemzője, Julian Callow.
„A burkolt célzás [e mögött] az, hogy Németország csak akkor fogja támogatni Görögországot, ha az IMF segély nem elég.” – tette hozzá.
Görögországnak április 20. és május 23. között tizenhat milliárd eurónyi hitele jár le, és csak remélni tudja, hogy egy esetleges uniós segélycsomag leszorítja ennek kamatait. Athén bízik benne, hogy az eurózóna támogatása megnyugtatja a pénzpiacokat és így megbirkózhat gondjaival anélkül, hogy valóban igénybe kellene vennie az uniós támogatást.
A görög adósság idén várhatóan a nemzeti jövedelem 120 százalékára rúg majd, a költségvetési hiány pedig már tavaly majdnem a GDP 13 százalékát tette ki. A hellén hitelválság megrengette a közös európai valutát, mely története során még nem szembesült hasonló problémával.
Elfogadható ár?
A Fitch hitelminősítő intézet kétségesnek tartja, hogy az uniós vezetők az e heti csúcson megállapodásra jutnának a görög segélycsomagról, ugyanakkor véleményük szerint mindaddig nem minősítik le Görögországot, amíg az IMF-segély lehetősége nyitva áll.
„Amíg a piac kész elfogadható áron pénzt adni a görög kormánynak – és a jelenlegi kamatok a rossz körülmények mellett elfogadhatónak számítanak – nem lenne okunk módosítani a besoroláson.” – mondta Chris Pryce, a Fitch Ratings osztályvezetője a Reutersnek.
Ez azt jelenti, hogy Görögország a német kötvényeknél akár 300 bázisponttal magasabb hozam mellett lehet kénytelen további hitelezőket keresni, ami mintegy 500 millió euróval növelné évente a görög adósságállomány költségét, holott Athén legnagyobb gondja jelenleg is a tartozások kamatainak finanszírozása.
Franciaország és Spanyolország rendkívüli csúcstalálkozó összehívását kezdeményezte az eurózóna tizenhat tagállama számára, melyre még az uniós vezetők csütörtökön kezdődő ülése előtt kerülne sor. Az Eurócsoport eddig egyetlen ilyen ülést tartott, 2008 októberében, a gazdasági válság csúcsán.
A német választók nem értenek egyet azzal, hogy Berlin pénzzel támogassa Athént, így Merkelnek jelentős ellenállással kell majd szembenéznie a májusi regionális választásokon, ha belemegy a görög adósság finanszírozásába. A tartományi voksolás sikerén a kereszténydemokrata koalíció felsőházi többsége múlik.
A görög pénzügyminiszter, George Papaconstantinou azt monda, pozitív kimenetelű találkozóra számít a héten. Számára bátorítóan hatott, hogy az uniós intézmények köréből különböző megoldásokat lehetett hallani a görög deficit csökkentésére.
„Kell, hogy legyen politikai mechanizmus arra, hogy biztosítsuk az eurózóna stabilitását és támogassuk a tagállamok erőfeszítéseit.” – mondta. Hozzátette, hogy a 2010 első két hónapjára vonatkozó adatok már azt mutatják, hogy Görögország bevételei emelkedtek, kiadásai pedig jelentősen visszaestek.
A befektetők által Görögországra terhelt kockázati prémium 344-ről 324 bázispontra esett vissza, ám még így is magasabb, mint a múlt héten.
Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy diplomáciai források szerint egy kompromisszumos javaslaton dolgozik. Rompuy bízik benne, hogy az elképzelés Merkelt is kielégíti majd, és a blokk többi tagállama számára is elfogadható lesz.
Az Európai Központi Bank alelnöki posztjára jelölt Vitor Constancio szintén egy lehetséges megoldást vázolt fel. Az európai parlamenti meghallgatásán elmondta, nem lenne illegális Görögországnak hitelt nyújtani, ha a azt nem részesítik tagállami támogatásban.
Papaconstantinou hangsúlyozta, hogy Görögország nem jelentett államcsődöt, és nem koldusként érkezik az EU-csúcsra.
„Az eurózóna szabályai szerint akarunk játszani. Görögországnak teljes hozzáférése van a pénzügyi piacokhoz, ahogy azt az elmúlt tíz év kötvény-eladásai is bizonyítják. Érthető módon azt szeretnénk, ha a kereskedelem visszaesne, de úgy vélem, hogy ez mindenképpen megtörténik, ha a stabilitási program megvalósításra kerül.
(EurActiv/Reuters.)
