Hirdetés
Uniós tisztségviselők elmondták, hogy a Nemzetközi Valutaalap utasította Athént, hogy emelje meg a forgalmi adókat, törölje el a közszféra - kéthavi keresettel felérő - prémium-juttatásait, és három évre fagyassza be a közszféra fizetéseit.
„Görögország államháztartási deficitjét szeretnék 10 százalékkal csökkenteni 2010-ben és 2011-ben, így Görögország a program harmadik évére újra hitelképes lenne a piacon.” – mondta el egy név nélkül nyilatkozó uniós hivatalnok.
Andreas Loverdos, a szociális ügyekért felelős görög miniszter elmondta, hogy szükséges a nyugdíjrendszer megreformálása. „Nincs lehetőség a manőverezésekre, ez arról szól, hogy megmentsük az országot az összeomlástól.” – mondta el a Financial Times-nak.
Az intézkedések következtében a közszféra dolgozói elvesztik a tizenharmadik és a tizennegyedik havi fizetésüket, mondta Loverdos a Financial Times-nak.
100-120 milliárd euró
Az IMF, az Európai Unió és az Európai Központi Bank hivatalnokai Athénban a kisegítésről tárgyalnak, és abban reménykednek, hogy napokon belül egyezségre jutnak azért, hogy megelőzzék a többi gazdaságilag törékeny uniós állam válságba jutását.
A segélyről szóló tárgyalásokat ismerő személyek szerint a hároméves tervezet részleteit hétfőn hozzák nyilvánosságra, pontot téve a hónapok óta tartó bizonytalanság végére.
Német politikusok elmondták, hogy a segélycsomag 100-120 milliárd euró értékű lesz a három évre, ami eltér az eredeti tervtől, amiben 45 milliárd eurót ajánlottak volna fel Görögországnak 2010-re.
„Az azonnali vész-intézkedések a nagy változások „összekötő hídjai” lehetnek: biztosítják az állampolgárok életét, és dinamikus gazdasági növekedést idézhetnek elő egy igazságosabb társadalomban.” - mondta el George Papandreou, Görögország miniszterelnöke.
„Bármit meg fogunk tenni, ami segít megmenteni az országunkat.”
Ez elég volt arra, hogy a piacok félelme - az euró-zónában való továbbterjedésre vonatkozóan - csökkenjen. Az athéni értéktőzsde indexe több mint 13 százalékkal ugrott meg, magához tért az előző napok veszteségei után, így az általános athéni index értéke elérte a 7,14 százalékot.
Németország csillapodik
Németország komoly kitételeket fogalmazott meg a tékozló Görögországnak szánt pénzcsomaggal kapcsolatban. Miután Athén félrevezette partnereit katasztrofális pénzügyi helyzetével kapcsolatban, Berlin most kemény költségvetési szigort kér a pénzért cserébe.
A hétvége után, a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble elmondta, hogy Görögország kénytelen lesz új, szigorú intézkedéseket bevezetni, mielőtt újabb pénzügyi segélyt kapna az Európai Uniótól, és kockáztatná támogatását. (EurActiv 26/04/10).
Azonban azon kritikák közepette, miszerint Németország vonakodva igyekszik csak segíteni, Schäuble tegnap úgy nyilatkozott, hogy az eurót meg kellett védeni, így nem volt alternatíva Athén megsegítésére. „Ezen az úton kell mennünk.” – mondta el. „Nem Görögországot védjük, hanem a saját valutánk stabilitását.”
A félelmek tovább nőttek azzal kapcsolatban, hogy a válság átterjedhet az euró-zóna többi eladósodott tagállamára. „Görögországnál akarjuk meghúzni a válság határát.” – mondta el Rainer Bruederle, Németország gazdasági minisztere.
Közgazdászok szerint az euró-zóna országainak meg kell állítaniuk „a számla kifizetését” fél milliárd eurónál, hogy több nemzetet is megmentsenek, ha a görög kisegítés, ami megnyugtatta a piacot, balul sülne el.
A Görögország számára nyújtandó segélyek egy része az IMF-től jön majd, de az összeg nagy részét az euró-zóna országai fogják adni, akik közül sokan a saját emelkedő deficitjükkel is küzdenek, és így nem volt világos, hogyan tudnának egy ilyen megállapodást finanszírozni.
Nyilvános görög harag
A közvélemény-kutatások szerint a görögök nagy része kifogásolja az Unió és az IMF beavatkozását, és a lakosság kétharmada úgy gondolja, hogy nyugtalanságot fog előidézni.
Ilias Iliopoulos, a Görög Közszolgálati Szakszervezet (ADEDY) főtitkára a megmentési terv megvitatása érdekében találkozott a miniszterelnökkel. „Rájöttünk, hogy egy kész alku előtt állunk.” Azután panaszkodott tovább: „Ez meglehetősen megterheli az embereket, és ami a legrosszabb, hogy igazságtalanul.”
A szakszervezetek az utóbbi napokban többször is szerveztek sztrájkot.
„Ez egy katasztrófa. A kormány túllépte a határt. Nem lehet így élni.” – mondta Despina Spanou, az ADEDY igazgatótanácsi tagja. „Minden lehetséges eszközzel harcolni fogunk ezek ellen az intézkedések ellen, mert ez a harc a túlélésért folyik.”
A rendőrség könnygázzal próbálta feloszlatni a görög pénzügyminisztérium előtt összegyűlt tüntetőket.
Az Unió zárja a sorokat
A görög válság súlyossága már hetekkel ezelőtt nyilvánvalóvá vált. Az Unió vezetői azonban lassan reagáltak, bizonytalanul ígérgettek a segítséget illetően, de valójában csak akkor kezdtek el cselekedni, amikor a piacok zuhanni kezdtek, és más eladósodott nemzeteket (Portugália, Spanyolország) is kezdett fenyegetni a válság.
A francia elnök, Nicolas Sarkozy leszögezte, hogy Franciaország és Németország „tandem-ben” dolgozik együtt. „Tökéletes az összhang köztünk.” – mondta el Kínában, majd hozzátette, hogy Görögország gazdasági tervezete „tökéletesen hitelképes”.
Németországban az ellenzéki szociáldemokraták elmondták, hogy támogatják a görög segélycsomagot, de banki segítséget is akarnak.
Trichet új szabályozást követel
Az Európai Központi Bank elnöke Jean-Claude Trichet csütörtökön (április 29.) nem csupán a Görögországra vonatkozó megállapodást sürgette, de Európa pénzügyi szabályozásának átalakítását is kívánatosnak tartja, még több felügyelettel ellátva a kormányok pénzügyi rendszerét.
„A multilaterális felügyelet gyenge pontjai kijavításra kerültek, de a Stabilitási és Növekedési Egyezményt meg fogjuk erősíteni és mind szellemiségében, mind betűjében szigorúan kell majd alkalmazni.” – mondta el a Müncheni Gazdasági Csúcson.
A Standard & Poor's hitelminősítő intézet szerdán (április 28.) leminősítette Spanyolországot. Közvetlenül egy nappal azután, hogy Portugália adóbesorolását két fokozattal értékelte le, Görögországot pedig „bóvli” szintre rontotta.
A stabilitáshoz vezető út nehéz lesz: a Moody’s előrejelzései szerint az alacsony gazdasági növekedés több évig fog tartani, ami nehézkessé teszi a pénzügyi szabályozás szükségességét is.
A minősítéssel kapcsolatban Portugália bejelentette, hogy a szigorítási stratégiájukat felgyorsítják, és ennek köszönhetően a deficit is a vártnál előbb csökkenhet 2010-ben.
(EurActiv/Reuters)
