Hirdetés
Görögország, hogy nyomást gyakoroljon az Unióra, kitart amellett, hogy az IMF-hez fordul segítségért. A görög miniszterelnök, George Papandreou ráadásul csütörtökön (március 18.) emelte a tétet azzal, hogy a március 25-26-án tartandó uniós csúcson határozott ígéretet akar hallani a pénzügyi támogatást illetően.
Azok után, hogy az Unió pénzügyminiszterei ezen a héten egy részleteiben igencsak homályos tervet készítettek Görög válságkezelő csomagról, a miniszterelnök ezzel a felhívással akarja kényszeríteni az Unió vezetőit – különösen a német kancellárt, Angela Merkelt – arra, hogy álljon Görögország mögé. A megállapodás azonban közel sem biztos, hogy létrejön.
Cinzia Alcidi, a Centre for European Policy Studies think-tank munkatársa szerint “a német kormány álláspontja meghatározó lesz”. „Egyelőre úgy tűnik, hogy nem lesz uniós megegyezés a görög segélyről.” –tette hozzá.
“Ez káros lenne az euró stabilitására nézve és politikailag is igen zavarba ejtő helyzetet eredményezhet.. Ez az első nagy próba az euró számára, és rossz benyomást kelt majd, ha az Unió magától nem talál megoldást a problémára.” – mondta Alcidi.
A görögök erősen fenyegetőznek, hogy az IMF-hez fordulnak. Más, az eurózónába tartozó országok pedig megrémültek ennek a lehetőségétől, hiszen ez az Unió gyengeségére utaló jel lehet.
Az euró egy évtizedes történelme alatt az eurót használó 16 tagállam közül, egyiknek sem volt szüksége segélyre. Az Unió vezetői pedig még mindig abban reménykednek, hogy Athén deficit-csökkentést célzó megszorításai eredményesek lesznek.
“Az euró megalkotásánál sokan gondolták, hogy problémák lesznek. Félő, hogy ezeknek az embereknek a véleménye igazolódik be, ha az IMF-et belevonják a folyamatba.” – mondta Darvas Zsolt, a Bruegel think-tank brüsszeli munkatársa.
Erősödő nyomás az Unión
Papandreou csütörtöki, brüsszeli látogatásán tett megjegyzései növelték az uniós kollégákra gyakorolt nyomást.
Az Unió pénzügyminiszterei nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy mikor nyújtanak pénzügyi segítséget Görögországnak. A német kormány szóvivője kedden (március 16.) pedig kijelentette, hogy Berlin nem vár döntést az uniós csúcstól.
Európai diplomaták szerint az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy még attól is vonakodik, hogy a találkozón tárgyaljanak az ügyről.
A pénzpiacok is egyértelmű tettek iránt kiáltanak. A jelenlegi homályos ígéretek nem győzik meg a hitelezőket arról, hogy Görögország számíthat az Unió segítségére, ráadásul továbbra is fenntarthatatlanul magas az a kockázati prémium, amelyet Athénnak azért kell fizetnie, hogy egyáltalán kölcsönt vehessen fel a piacon.
A segélyről szóló megállapodás esélyeit - legfőképpen Berlinben - politikai nyugtalanság árnyékolja be.
A gazdasági segély gerincét Európa legnagyobb gazdasága, Németország adná. Berlin ugyanakkor vonakodik Athénnak segítő kezet nyújtani, legfőképpen addig, amíg Athén nem mutat hajlandóságot arra, hogy pénzügyei rendezésének érdekében megtegye a szükséges megszorító intézkedéseket.
Ezen a héten a német parlamentben a pénzügyminiszter, Wolfgang Schaeuble elmondta: nincs szükség döntésre. „Azonban cselekvésre készen kell állnunk, egy végső megoldási tervvel.” – tette hozzá.
Közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a németek többsége a segélyezés ellen van, és Merkel érzékeny pontra tapintott a parlamentben szerdán, mikor támogatta, hogy szükség esetén legyen lehetőség arra, hogy tagállamokat kizárjanak az eurózónából.
Minden olyan döntés, amely a segélyezést támogatja, politikailag kellemetlen lenne neki, annál is inkább, mert bármilyen euró-zónán belüli segély jogi problémába ütközhet Németországban.
Elfogytak a lehetőségek
Néhány uniós tagállam azért ellenzi, hogy Görögország az IMF-hez forduljon, mert ez befolyást enged Washingtonnak az európai gazdaságra. Aggódnak amiatt is, hogy a nemzetközi hitel amúgy sem adna végeleges megoldást a görög problémára.
A lehetőségek száma azonban korlátozott, amennyiben a vezetők nem egyeznek meg a szükség esetén Görögországnak folyósítható segély tervéről. Egy európai valutaalap létrehozásának javaslatáról megoszlanak a vélemények, és az ötlet későn is jött ahhoz, hogy Görögországot kihúzza a bajból.
Néhány közgazdász elemzése szerint az IMF az utolsó lehetőség, mert miután Görögország köztudottan hazudott a gazdasági statisztikáit illetően, egy külső partnerre van szükség, aki megbízhatóan végzi a talpra állítás ellenőrzését.
Európai diplomaták szerint egyre kisebb az ellenállás egy esetleges IMF-hitellel szemben. Olaszország, Finnország és Hollandia egyre nyitottabb a kérdésben. Egyes kormányzati források szerint Németország is enyhülni látszik.
„Végül politikai akarat kérdése lesz” – mondta Alcidi. „Ha ez azonban nem lesz meg, Görögország valószínűleg az IMF-hez fordul”. – tette hozzá.
