Hirdetés
A húszak csoportja megkísérelt közös nevezőre jutni ellentétes prioritásaikat illetően, így megegyeztek, hogy 2013-ra a növekedés akadályozása nélkül felére csökkentik a költségvetési deficitet, és korlátozzák a kockázatos banki magatartást a kölcsönök akadályozása nélkül.
A válság előtti három G20 találkozó egységességével ellentétben most hagytak mozgásteret a különböző országoknak, hogy „differenciált és személyre szabott” politikákat alkalmazzanak, melyek illeszkednek a nemzeti gazdasági és politikai prioritásokhoz.
„A kihívásaink ugyanolyan különbözőek, mint nemzeteink” – mondta Barack Obama amerikai elnök. „De együtt a világgazdaság kb. 85 százalékát képviseljük, és koordinált választ hoztunk létre korunk legrosszabb világgazdasági válságára.”
A G20 az országok döntésére bízta, hogyan vezetik be az olyan vitás intézkedéseket, mint például a bankok megadóztatása a kisegítő csomag költségeinek fedezésére, és a keményebb banktőke szabályok bevezetésre.
Kerülték a Kínával való konfliktust is, így nem említették külön a jüan valuta kérdését, bár Peking nemrég engedte annak felértékelődését a dollárral szemben.
A G20, mely a fejlett országok mellett, ahol a gazdasági gondok kezdődtek, feltörekvő gazdasági hatalmakból is áll, több trillió dollárt mozgósított a recesszió elleni harc érdekében.
Ez az egység azonban kezd megkopni, ahogy az országok különböző sebességgel és különböző politikai szükségletekkel emelkednek ki a válságból. A feltörekvő ázsiai gazdaságok, mint például Kína ismét dübörögnek, míg az amerikai fellendülés továbbra is lanyha, Európa pedig lemarad.
„A G20 töredezetté vált, ahogy a válságkezelő bizottsági szerepét elhagyja” – mondta Tom Bernes, a Nemzetközi Kormányzási Innováció Központjának alelnöke Torontóban.
„Míg a G20 vezetői megegyeztek arról, hogy szükség van erősebb pénzügyi szabályozásra, a valós részletek továbbra is homályosak és hiányzik a biztos határidő is (…). Nagy, befejezetlen agendáról van szó”.
Obama is elismerte a G20 megosztottságát, de azt is hozzátette, a találkozók megmutatták, hogy ezen országok össze tudnak ülni és elfogadni a közös érdekeiket. „Át tudjuk hidalni a különbségeinket” – mondta.
Európa győzelmet kiált
A torontói találkozót az utolsó felülvizsgálatnak bélyegezték a novemberi szöuli G20 csúcsértekezlet előtt. Az a találkozó a határidő a vezetők számára, hogy megegyezzenek olyan ügyekről, mint a banktőke szabályok, pénzügyi reguláció és szavazati jogok az IMF-ben.
A G20 vezetők tavaly szeptemberi pittsburghi találkozója óta a görög adósság problémák a sérült állami pénzügyekre terelték a figyelmet. Az Egyesült Királyság és Németország csatlakozott Görögországhoz, Spanyolországhoz, Olaszországhoz és más kisebb európai országokhoz a kiadások csökkentésére kialakított politikák terén.
Az Egyesült Államok türelemre intett, figyelmeztetve, hogy a gazdasági támogatások hirtelen megvonása károsíthatja a gazdaságot. Az európai vezetők úgy érveltek, a pénzügyek átszervezése javítja a bizalmat, és az elengedhetetlen a növekedéshez.
Az európai hivatalnokok a G20 elkötelezettségét a deficitek csökkentésére egyértelmű jelnek vették, hogy a világ többi része felsorakozott Európa mögé.
„Az EU egyértelmű agendával érkezett Torontóba. A csúcs eredményei az európai megközelítés körül szóródnak” – mondták európai hivatalnokok.
A deficitek felére csökkentése könnyen elérhetőnek látszik, mert Barack Obama már elkötelezte magát erre, és Európa is a minimumot célozta meg.
Az erősen eladósodott Japán olyan fejlett gazdaságnak tűnik, amelynek küzdenie kell a deficit cél eléréséért. A közleményben a G20 tudomást vett „Japán körülményeiről”, és üdvözölte terveit a pénzügyek megerősítéséről.
Az adósság stabilizációja a teljes kibocsátás százalékában hat éven belül keményebb diónak tűnik. Obama költségvetési előrejelzései szerint az adósság aránya legalább 2015-ig növekedni fog, és a legtöbb fejlett nyugati gazdaság is növekvő költségekkel néz szembe, ahogy öregszik a népességük.
A magyar kormányprogram és a bankadó
A magyar kormány már el is készült az ígért banki adó tervezetével, de az alkotmány-ellenesnek minősülhet. Az Európai Bankszövetség szerint a diszkriminatív adókivetés több hitelező céget veszteségessé fog tenni, és gátolni fogja a gazdasági növekedést. A kormány várhatóan ragaszkodni fog a tervezethez, hiszen a banki adóból befolyó bevételekkel tudják csak tartani a Nemzetközi Valutaalap, az EU és a Világbank által jóváhagyott költségvetési hiánycélt.
A Bloomberg hírügynökség szerint a magyar tervezet az ország méreteihez képest a leginkább büntető jellegű adókivetéssé válhat a Közép-Európában működő bankok esetében.
A magyar kormányprogram összességében illeszkedik a megszorító intézkedések európai trendjébe. A hitelminősítő intézetek általában kedvezően nyilatkoztak róla nyilvánosságra hozatalakor. A JP Morgan szerint „jól illeszkedik” a magyar gazdaság jelenlegi szükségleteihez. A cég becslése szerint a bankadóból várt 200 milliárd forint, mely a GDP 0,7 százalékát teszi ki, zömmel elégséges lenne annak a hiánycél-túllépésnek a fedezésére, amely akkor következne be, ha az idén semmilyen költségvetési intézkedés nem történne. Az elemzők szerint azonban ez jelentősen növeli a bankok adóterhelését, és várhatóan a hitelezési tevékenység romlását eredményezi majd.
Vélemények
Az Orosz Föderáció EU-hoz kirendelt állandó képviselője, Vlagyimir Csizov szerint az ukrán érdekeket is képviselheti Oroszország a G8 csúcson. „Oroszország nem szándékozik cselekedni Ukrajna nevében felkérés nélkül”.
Az elmúlt hónapban Kostyantyn Hryshchenko ukrán külügyminiszter az ország parlamentje előtt úgy érvelt, az orosz képviselet a nemzetközi csúcsértekezleteken „Ukrajna érdekében állna”.
Mivel Oroszország a bankok megadóztatása ellen van, Csizov úgy írta le az ötletet mint olyat, melyet „természetesen olyan országok javasoltak, melyek bankrendszere megszenvedte a válságot”, hozzátéve, hogy Oroszország ezzel ellentétben jól felkészült ilyen esetekre. Az orosz diplomata azt is kijelentette, „véleménykülönbségeket vár” az ország energia szektorát illető megbeszélések során.
Az IMF igazgatója, Dominique Strauss Kahn a deficitek felére csökkentéséről nyilatkozott. „A deficitek felezéséről való tárgyalás túlzottan leegyszerűsíti a problémát, mert az országról országra különbözik. Engem jobban érdekel a tény, hogy az országok a megfelelő intézkedéseket vezetik-e be”.
Naoto Kan japán miniszterelnök a kínai valutáról: „Kína már enged bizonyos rugalmasságot. A pénzügyminiszterünk üdvözölte ezt, az Egyesült Államok is hasonló megjegyzéseket tett”.
„Nem volt a találkozón olyan megbeszélés, melynek fő fókusza a jüan lett volna. Azt hiszem azért, mert ez az ügy fordulatot vett”.
A banki adóról: „A banki adó volt a középpontban állt a találkozó előtt, de ezen a találkozón nem volt fő téma a megbeszéléseken. A találkozóra való készüléskor az európai országokat érdekelte az ötlet, de Japán és az Egyesült Államok nem feltétlenül voltak az adózás ezen formája mellett. „Említésre került, de nem volt alapos vita róla”.
David Cameron brit miniszterelnök a WTO kereskedelmi tárgyalások dohai fordulójáról: „Ahol most vagyunk, ott ragadtunk, nem haladunk előre. Ha ott maradunk, ahol vagyunk, nem hiszem, hogy meg tudjuk csinálni (…) ha találunk egy új dinamikát, találhatunk rá módot, hogy elindítsuk ezeket a megbeszéléseket”.
Dimitrij Medvegyev orosz elnök az iráni nukleáris fegyverekről szóló CIA-jelentés kapcsán: „Ami ezt az információt illeti, ezt le kell ellenőrizni. Mindenesetre az ilyen jellegű információ mindig aggodalomra ad okot, mert napjainkban a nemzetközi közösség nem ismeri el az iráni nukleáris programot átláthatóként. Ezért jelent meg az (ENSZ Biztonsági Tanácsának) határozata. Ha kiderül, hogy igaz, amit az amerikai titkosszolgálat állít, az természetesen még feszültebbé teszi a helyzetet, és nem zárom ki azt sem, hogy a kérdést tovább kell vizsgálni”.
A Nemzetközi Valutaalapról: „Az IMF reformja folytatódik, de el kell vinni a célig”.
Kirgizisztánról: „Nem értem, hogy működne egy parlamentáris köztársaság Kirgizisztánban. Ez nem a szélsőséges nézeteket vallókat segítené hatalomra? (…) Ez aggaszt engem. (…) Jelenlegi állapotában egy sor forgatókönyv elképzelhető Kirgizisztánt illetően, beleértve a legkellemetlenebbet, az állam összeomlását is. Hogy megelőzzünk egy hasonló szcenáriót, erős és jól szervezett hatóságokra van szüksége”.
Nicolas Sarkozy francia elnök a banki adó javaslatáról: „Európának kell mutatnia az utat a banki adó terén. Megmutatjuk az utat, és megcsináljuk. (…) Nehéz összehozni, hogy mindenki egy irányba haladjon. Legalább elfogadták (a javaslatot)”.
A deficitek felére csökkentéséről: „Nem hiszem, hogy a cél szót használták (…) ez kevesebb lenne, mint a mi vállalásaink, melyeket európai partnereinkkel tettünk, mivel mi a GDP 3 százalékára kívánjuk csökkenteni 2013-ra. Néhányan keményebbre szerették volna, néhányan kevésbé szigorúra, mi ezt a kompromisszumot gyakorlatiasnak találtuk”.
„Például nem fogjuk Spanyolországtól, Görögországtól vagy Portugáliától azt kérni, hogy nagyszabású támogatási terveket finanszírozzanak (…) ugyanúgy, mint ahogy Kínától sem kérjük, hogy nagymértékben csökkentse ezen költségeit. Ez az egyes tagok kötelezettségvállalása, de nem a G20 nyilatkozata. Önkéntes az országokra nézve, mindegyikük kötelezettséget vállal, hogy fenntarthatósági tervet hajt végre, de nem kollektív utasítás a G20 részéről. Például Japán nem ragaszkodik ehhez a célhoz, ami jogában áll”.
Stephen Harper kanadai miniszterelnök a kínai valuta mozgásáról: „Üdvözölni szeretnénk egy sor korábbi pozitív akciót (…), először is az Egyesült Királyság költségvetését, amely határozottan kezeli a brit deficitet, a kínai rugalmasságot a valuta árfolyamokat illetően és az új amerikai törvényt a pénzügyi szektor reformjáról”.
„A nyilatkozat fontos elkötelezettséget vállal a nagyobb valuta árfolyam rugalmasságra vonatkozóan a jövőre nézve. Ahogy tudjuk, a kínaiak különösen a csúcsra készülve tették ezt az ígéretet a világnak. Bízom benne, hogy a kínaiak betartják ígéretüket. És ahogy tudjuk, amikor hasonló kötelezettségeket vállal az ember a világ előtt, felelősségre fognak vonni értük”.
Hu Jintao kínai elnök a globális gazdasági fellendülésről és az élénkítő programokkal való felhagyásról: „A G20 tagok és a nemzetközi közösség közös erőfeszítéseinek köszönhetően a világ gazdasága fokozatosan javul, de ennek alapjai nem szilárdak, a folyamat nem kiegyensúlyozott, és sok a bizonytalanság”.
„Ez mind azt mutatja, hogy a pénzügyi válság mélyebb hatásain még nem kerekedtünk felül, ezért a világgazdaságot fenyegető rendszerszerű és strukturális kockázatok még mindig súlyosak”.
„Óvatosnak kell lennünk a gazdaságélénkítő politikák exit stratégiájának időzítésével, ütemével és erősségével kapcsolatban”.
Kína céljairól: „Elsődleges prioritásunk az erős növekedés biztosítása. Hosszútávú célunk a fenntartható növekedés. A növekedés kiegyensúlyozása a gazdaságszerkezet módosításával objektív előfeltétele ennek”.
„Az év eleje óta azon dolgoztunk, hogy fenntartsuk a konzisztenciát és stabilitást a gazdaságpolitikákban, miközben hangsúlyoztuk, szükség van a politikák célzottabbá és rugalmasabbá tételére a körülmények változása szerint”.
„Az év eleje óta Kína kereskedelmi többlete jelentős mértékben csökkent. A kiegyensúlyozott folyófizetési mérleg felé mutató trend felgyorsult. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés lendülete növekedett”.
Angela Merkel német kancellár a deficitek felére csökkentéséről és az államadósság stabilizálásáról: „Ez a végső közlemény része lesz”. „Őszintén szólva, ez több, mint amit vártam”. „Ez nagyon ambiciózus. Hogy minden iparosodott állam elfogadta ezt a célt, sikernek számít”.
A bajban lévő fontos pénzügyi intézményekkel való bánásmódról: „Fontos dolgokat tettünk itt, hogy megoldjuk a problémát”. „Szöulban fogunk dönteni az ősszel az eljárásról”.
Andrei Bokarev orosz pénzügyminisztériumi hivatalnok a jüan valuta kérdésének elkerüléséről a közleményben: „A G20 tagok nagy többsége üdvözölte a kínai kormány terveit a lebegő jüan árfolyam bevezetéséről. A végső közleményben ez a frázis nem szerepel a kínai fél kérésére”.
