Hirdetés
A hétfőn (február 9.) bejelentett intézkedések szerint három milliárd eurós kölcsönt kap a PSA Peugeot-Citroën és a Renault, 500 milliót pedig a Renault Trucks vehet igénybe, amely a svéd AB Volvo tulajdonában van.
„Ez nem egy ajándék. Ez nem egy támogatás. EZ egy kölcsön, amelyet 6 százalékos kamatlábon nyújtunk.” – mondta Sarkozy. A francia elnök hozzátette, hogy a „Renault és a PSA kötelezettséget vállaltak […] arra, hogy nem zárnak be üzemeket a kölcsön ideje alatt és mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék az elbocsátások szükségességét”.
A bejelentés azonnal óriási visszhangot keltett az EU vezetői között, akik protekcionista intézkedésnek ítélik a lépést.
„Sarkozy javaslata elképesztő,” mondta Mirek Topolánek. A soros elnökséget vivő Cseh Köztársaság miniszterelnöke rendkívüli uniós csúcstalálkozót kíván szervezni, hogy az álam- és kormányfők megvitathassák az elmúlt időszak „a protekcionista lépéseit és állásfoglalásait”.
Topolánek hozzátette, hogy a francia terv akár a Lisszaboni Szerződés cseh ratifikációját is negatívan befolyásolhatja. „Ha valaki komolyan fenyegetni akarja a Lisszaboni Szerződés ratifikációját, akkor nem válaszhatott volna megfelelőbb módszert és időpontot.” – mondta a miniszterelnök a Reuters szerint.
Az Eurócsoport vezetője, Jean Claude Juncker jobb gazdasági koordinációt vár Európától. A luxemburgi miniszterelnök rámutatott arra, hogy az egyes tagállamok nem lesznek képesek egyéni tervekkel megfordítani a gazdasági lassulást. „Aggódom a miatt, hogy egyik tagállam a másik után jelenti be a saját terveit és programjait.” – mondta Juncker.
A Bizottság közben bejelentette, hogy szigorú szemmel vizsgálja majd meg a francia tervet. „A Bizottságnak nagy figyelemmel kell ellenőriznie a támogatások részleteit és a kapcsolódó feltételeket, hogy biztosítsa, megfelelnek az állami támogatásokra és a belső piacra vonatkozó szabályoknak.” – mondta Jonathan Todd, a Bizottság versenypolitikáért felelős szóvivője.
Németország kancellára, Angela Merkel azonban Sarkozyvel közös levélben utasította el a protekcionista aggodalmakat. A levelet Mirek Topoláneknek és a Bizottságnak címezték. A rendkívüli EU-csúcsnak, véleményük szerint a „bizalom visszaállítását” kellene „kulcsprioritásnak” tekintenie. „A megoldások egyik országról a másikra változhatnak, de a […] vezérfonalat és az alapelveket közösen kell meghatározni, hogy biztosítsuk a közös piac megfelelő működését és elkerüljük az Unióban a [negatív] visszahatásokat.” – írja a francia és a német államfő a levélben.
Svéd reakciók
A soros elnökséget 2009 második felében betöltő Svédország miniszterelnöke, Fredrik Reinfeldt tegnap (február 9.) Brüsszelben elmondta, hogy „nagyon aggódik” amiatt, hogy a protekcionista gazdasági intézkedések ennyire elterjedtek Európában.
A Bizottság elnökével, José Manuel Barrosoval együtt megjelenő miniszterelnök bírálta azokat az uniós vezetőket, akik különböző „formájú támogatásokat” biztosítanak a saját nemzeti iparágaik számára.
Reinfeld enyhe kritikával illette Franciaországot is: „ha mindenki csak a saját gazdaságát igyekszik megvédeni, akkor Európa egyre szegényebb lesz és egyre rosszabb pozícióba süllyen a gazdasági válságban.”
Svédország a protekcionizmus egyik legnagyobb ellenzője az EU 27 tagállama közül. A svéd vezetés eddig is következetesen felszólalt Sarkozy ellen, mikor a francia államfő a szabad kereskedelem híveiként megszólaló uniós hivatalnokokat kritizálta.
Tavaly –még jóval azelőtt, hogy a gazdasági válság éreztette volna a hatásait- az ország kereskedelmi minisztere, Ewa Björling „ijesztőnek” írta le az európai vezetők között megjelenő protekcionista retorikát. A miniszter az elmúlt héten megismételte aggodalmait és elmondta, „a protekcionizmus az utolsó, amire a világ gazdaságának szüksége van”.
Fókuszban a svéd EU-elnökség
A pénzügyi és gazdasági válságon túl a svéd miniszterelnök Svédország elnökségi prioritásairól is szólt.
Reinfeld elismerte, hogy Svédország „különleges” időpontban veszi át a stafétát a csehektől. „Ebben az időben cserélődik le az Európai Parlament a júniusi választásokat követően, a Bizottság is új testülettel áll fel és talán át kell majd állnunk a Nizzai Szerződésről a Lisszaboni Szerződés szerinti szabályozásra is.” – mondta.
Reinfeld elmondta, hogy a klímaváltozás „elsődleges prioritást” kap az ő EU-elnöksége alatt, majd reményét fejezte ki, hogy sikerül tető alá hozni a globális klíma-megállapodást a decemberi Koppenhágai ENSZ konferencián.
A miniszterelnök részletesen ismertette a svéd elnökség prioritásait. Létrehoznának egy ún. „Stockholm Programot” a migrációs és nemzetközi bűnözéssel kapcsolatos politikák számára, valamint tervezik a „Balti Tengeri Stratégia” lefektetését is, amely útmutatóként szolgálna arra, „hogyan tud Európa jobban együttműködni a Balti Tenger körül lévő tagállamokkal”.
Bár Reinfeld több kérdést is kapott a sajtótól arra vonatkozóan, hogy Svédország vajon belép-e az eurózónába, a miniszterelnök nem kívánt ezekre reagálni.
Barroso bizottsági elnök vegyes üzenetekkel fordult a svéd kormányfőhöz euró-ügyben. Egyrészt leszögezte, hogy „az EU minden tagállama egyenlő, függetlenül attól, hogy tagjai-e az euróövezetnek vagy sem”. Ezután azonban úgy érvelt, hogy a gazdasági válság terhét meg kell osztani a közös piac és a közös valután keresztül, amely Európa nagy adu ásza. „Európa biztonságban tart minket.” – mondta Barroso. 
