Hirdetés
!Jędrzejewska a jövő évi költségvetés legfőbb prioritásaként az ötödik szabadságot, a tudás áramlásának fontosságát jelölte meg.
A lengyel képviselőnő javaslataival az EP költségvetési bizottság jelentős része egyetértett, és üdvözölte azokat. Francesca Balzai, szocialista olasz képviselőnő felszólalásában úgy vélte, a költségvetésben részletesebb indoklást érdemel, hogy miért éppen a fiatalokat állítanák a tervezet középpontjába.
Az uniós politikák számos része érinti ezt a korosztályt, úgymint a vállalkozás-, az oktatáspolitika, illetve a mobilitás kérdése. A képviselőasszony az önállóvá válás nehézségeit részletezte, majd kifejtette, hogy a fiatalok jelentik a gazdaságot az Unió számára. „Zöld gazdaság helyett, a fiatalok gazdaságáról kellene inkább beszélni”, hangsúlyozta.
Az oktatáspolitikán kívül az innovációs lehetőségek, valamint a kutatás-fejlesztés kap kiemelt szerepet a 2011-es költségvetésben. „Sok [kutató] rossz körülmények között él. A kutatás pénzszűkében van” – hívta fel a figyelmet Miguel Portas, szocialista képviselő.
A „fiatal-programon” kívül a klímaváltozás is jelentős szerephez jut a költségvetési tervezetben. A jelenlévő képviselők közül többen is kiemelték ennek a problémának a fontosságát, és ezzel a javaslattevő lengyel képviselőnő is egyetértett.
Surján László, a költségvetés társ-jelentéstevője elmondta, hogy az Európai Néppárt támogatja a javaslatot, majd óvatosságra intett a kötelezettségvállalások és a kifizetések helyzetének tekintetében.
A néppárti képviselő szerint, míg a kötelezettségvállalások tekintetében az Unió nem mutat rossz képet, addig a kifizetések szempontjából szörnyű a helyzet. Surján szerint a költségvetési források egyszerűen nem elegendőek ahhoz, hogy az Unió széles körű vállalásait tejesítse.
„A valóságot eurónak hívják” – mondta a képviselő, utalva arra, hogy az Unió vezetőinek a feladatok vállalásakor arra is gondolniuk kellene, hogy az új kötelezettségek mellé eurómilliókat is párosítani kell, ahhoz, hogy minden teljesíthető legyen.
Lisszabon után
A 2011-es költségvetés elfogadása, a Lisszaboni Szerződés alatt a Parlament hatékonyságának próbáját is jelenti. A Tanács kizárólagos szerepe megszűnt, köteles együtt dönteni a törvényhozással. Nem létezik többé a többszöri olvasat intézménye sem, a két szerv köteles dönteni az első, és egyszeri egyeztetési eljárásban.
A költségvetési bizottságnak tehát aktív párbeszédét kell folytatnia a Tanáccsal, hangsúlyozta Gören Färm szocialista képviselő. Mivel azonban a Szerződés életbe lépésének csúszása miatt júliusban nem került sor egyeztetésre, a költségvetési bizottságnak minél előbb egységes álláspontra kell jutnia, hogy a parlamenti delegáció és a tanács is mihamarabb megkezdhesse a párbeszédet.
Mindezeken felül a Lisszaboni Szerződésben életre hívott Külügyi Szolgálat részére is kell némi pénzügyi forrást biztosítani, amely ugyancsak a költségvetést terheli meg.
Kitűzött célok
A költségvetési tervezetnek, az Europa 2020-as stratégia által meghatározott célkitűzésekhez is kell alkalmazkodnia. Ennek értelmében elő kell segítenie:
- a 20 és 64 év közötti munkavállalók arányának növelését, a jelenlegi 69 százalékról 75 százalékra
- a kutatás-fejlesztési beruházások növelését (az EU GDP-jéhez viszonyított jelenlegi 1,9 százalékról 3 százalékra)
- a széndioxid-kibocsátás mértékének 20 százalékkal való csökkentését 2020-ig, a megújuló energiaforrások mértékének 20 százalékos növelését, párhuzamosan az energiafogyasztás 20 százalékos csökkentésével
- a szegénység jelenlegi 17 százalékos arányának – ez idáig határozatlan arányú – csökkentését.
Tagállami szerepvállalás
Az Europa 2020-as stratégia végrehajtásának ellenőrzésében a tagállamok is szerepet kapnak. A bizottsági javaslatok nyomon követésének lehetősége azt jelenti, hogy a nemzeti szintű aktorokat is bevonják a folyamatba.
A tagállami kormányoknak az öt célkitűzést a márciusi ülésen el kell fogadniuk. A nemzeti célkitűzések a júniusi bizottsági ülésén kerülhetnek majd megvitatásra.
Következő lépések:
- 2010. március 3.: az Európai Bizottság végső javaslattétele az EU2020-ra
- 2010. március 25-26.: EU-csúcs a fő politikai irányvonalak meghatározása, a Bizottság által kijelölt célok tekintetében
- 2010. június 17-18.: nemzeti kormányok jóváhagyása az EU2020-as stratégiához, illetve ország-specifikus célok kijelölése
- 2010. ősze: tagállami javaslatok a stabilitási és konvergencia-programokra, a nemzeti reformprogramokkal egyetemben.
