Hirdetés
A Brüsszelben jelenleg is tartó Európai Tanács ülésén „felülvizsgálják az IMF és a Világbank szervezeteihez delegált vezető menedzsment kiválasztásának folyamatát”, feltéve, hogy az IMF reformja után a szervezet „jobban tükrözi majd a világgazdasági viszonyok súlyát.” – fogalmaz a mai (március 20.) találkozó záródokumentumának tervezete. Kína jelenlegi hozzájárulása jelentősen elmarad gazdasági fejlettségi szintjétől.
Európa ezzel gyakorlatilag elfogadja, hogy az IMF vezetése más kontinens kezébe kerül. A Valutaalap élén 1946 óta kizárólag európai elnökök ültek (négy francia, két svéd, egy spanyol, egy belga, egy holland és egy német) és jelenleg is egy francia közgazdász, Dominique Strauss-Kahn vezetésével működik. Az EU javasolná továbbá, hogy „önkéntes alapon” szolgáltassanak ideiglenes támogatást az IMF-nek, 75 és 100 milliárd dollár értékben.
A döntésre április 2-án, a Londonban megrendezésre kerülő kulcsfontosságú G20 találkozón kerül majd sor.
Nem tisztázott ugyanakkor az, hogyan fogadják majd a javaslatot a felemelkedő államok. Az olyan országok, mint Kína vagy India nyilvánvalóan szeretnék növelni a világgazdaságra gyakorolt politikai befolyásukat, de vajon hajlandóak-e ezért cserébe súlyosabb pénzügyi kötelezettségeket vállalni. Az európai javaslat az Egyesült Államokban is visszatetszést kelthet, aki nem lenne boldog, ha le kellene mondania a Világbank feletti kontrolljáról.
A francia EU-elnökség a 2008 novemberi, Washingtonban tartott G20 találkozó után kezdett el a lehetőségről puhatolózni. Az európai kormányok körében forgó dokumentumban Párizs azt javasolta, hogy Európa kötelezze el magát a Bretton Woods-i rendszer teljes felülvizsgálata mellett, de a fejlődő országoktól – különösen Kínától – nagy engedményeket követelt (EurActiv.com 03/11/08).
Az Európai Tanács azt akarja, hogy mindenek előtt a monetáris rendszert alakítsák át, mivel erre „a világgazdaság eladósodásának” egyik okaként tekintenek. A dokumentum „nagyobb mértékű és átláthatóbb csereárfolyam-elemzést” szeretne, hogy megállapítsák, mi felelős a jelenlegi válságért.
Egy korábban megerősített változatban a záródokumentum tervezet még ennél is továbbment, és kifejezetten „a jelenlegi nemzetközi monetáris rendszer elégtelenségeinek szélesebb feltérképezését” kérte, mivel ennek tudja be „a tartalékok terméketlen felhalmozását és a termékeny beruházások monetáris árfolyamának eltérülését”. Ezt mind a fejlett, mind a fejlődő államokban érvényesülni látja.
Ez csupán egy apró utalás a kínaiak helyzetére, ahol a fizetési mérleg állandó kétszámjegyű többlete lehetővé teszi, hogy Peking 2 billió dollár értékű devizatartalékot halmozzon fel.
Következő lépések
- Április 2.: G20 találkozó Londonban
