Hirdetés
A találkozó egyik legnagyobb meglepetése, hogy az államok között egyetértés született a szavazati súlyok megváltoztatásáról a globális pénzügyi intézményekben. A felülreprezentált államok 5 százaléknyi szavazati jogukról mondanak le a gyorsan fejlődő gazdaságok és fejlődő országok javára a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetésében. A Világbankban 3 százalékkal kapnak nagyobb képviseletet a fejlődő országok.
Elvárt eredmény volt, hogy államok vezetői bizonyos banki szigorítások mellett kötelezték el magukat. A G20 országai szigorítani tervezik a banki tőkekövetelményeket és a kompenzációs rendszerek nemzetközi szabályozását, valamit erősebb eszközökkel kényszerítenék ki, hogy a bankok elszámoljanak az általuk vállalt kockázatokkal.
„Nem tudjuk elfogadni, hogy a banki nyereségek privát hasznok legyenek, amikor a veszteségekért az adófizetők kell, hogy feleljenek” – fogalmazott Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök még a találkozó előtt.
Az Európai Unió képviseletében Fredrik Reinfeldt és Anders Borg pénzügyminiszter utaztak el Pittsburghi találkozóra. Véleményük szerint A G20 csúcstalálkozó „előrelépés volt”. A világ vezetői megállapodtak a pénzügyi piac közös szabályozásának főbb irányelveiről és megtették az első lépést egy fenntarthatóbb pénzügyi rendszer létrehozása felé.
Ugyanakkor Anders Borg a találkozó után így fogalmazott: „Ez nem a pénzügyi válság, amivel a világ szembe kell, hogy nézzen. Noha a banki bónuszokat sikerült szabályozni, az emberi mohóságot sosem lehet majd. Ez az emberi természet velejárója”
A G20 államok vezetői létrehozták az „Erős, Fenntartható és Kiegyensúlyozott Növekedés Keretegyezményét”, mely a gazdasági válságból való minél gyorsabb kilábalást, a különböző politikák összehangolását, és a tartós növekedés feltételeinek megteremtését hivatott szolgálni. Az államok az IMF hitelezési kapacitásának 500 milliárd dollárral való megtoldásáról is határoztak.
A klímaváltozást érintő kérdésekben ugyan történték megállapodások, így pl. a fosszilis üzemanyagok támogatásainak csökkentését illetően, azonban a várt előrelépés nem történt meg. Az idő azonban egyre csökken a decemberi koppenhágai klímakonferenciáig, amitől mindenki komoly eredményeket vár. Éppen ezért Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke egy következő, még Koppenhágát megelőző találkozó ötletét is felvetette.
Végezetül az államok elkötelezték magukat a WTO Doha-fordulójának 2010-es befejezése mellett valamint megállapodtak a következő csúcstalálkozók helyszíneiről. Így 2010 júniusában Kanadában, 2010 novemberében pedig Dél-Koreában fognak találkozni a G20 országok vezetői.
