Hirdetés
A liberális frakció vezetőjének elképzelése Bulgáriát, Csehországot, Észtországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Magyarországot és Romániát érinti, vagyis elsősorban azokat az országokat célozza, akiket súlyosan érintett a válság.
Ezen országok márciusban maguk is kérték az euró bevezetésének felgyorsítását. Több régióbeli ország, többek között Magyarország, Lengyelország és Bulgária is azt hangsúlyozta, hogy már az európai átváltási mechanizmusba (ERM II) – az úgynevezett „előszobába” – bekerülve is sok problémát meg tudnának oldani, de ezt a ciklust is le kellene rövidíteni (EurActiv.hu 2009.03.11.). Ezt azonban akkor nem sikerült elfogadtatni Brüsszellel.
A 2004-ben csatlakozott országok közül eddig csupán Szlovénia, Ciprus, Málta és Szlovákia tudta bevezetni a közös uniós valutát (EurActiv 05.01.2009).
A volt belga miniszterelnök, Verhofstadt jól ismert gazdaságelméleti munkáiról. Ilyen a legutóbb megjelent könyve is, ami a „Kilábalás a válságból: Hogyan mentheti meg Európa a világot” címet viseli.
„Véleményem szerint a közép-kelet-európai államok szeretnék tudni, mik az esélyei annak, hogy egyszerre vezethessék be aközös fizetőeszközt. Az eurót a nemzeti valutákkal párhuzamosan használnák minden tranzakció típusra, erősítve ezzel a devizaárfolyam-megállapítás hitelességét.” – mondta Verhostadt az ALDE politikai csoport sajtóközleményében.
Európában egyelőre csak a csatlakozni kívánó Montenegró vezette be önkényesen az eurót, nem sokkal azután, hogy 2006-ban elszakadt Szerbiától. Verhofstadt elképzelése annyiban különbözik a montenegrói modelltől, hogy ő a nemzeti valuták és az euró együttes alkalmazását javasolja mindaddig, amíg az adott ország nem csatlakozik ténylegesen az eurózónához.
Az euró bevezetését illetően a folyamat felgyorsításának ötlete a kelet-közép-európai térségben már korábban is felmerült. Egy tavaly áprilisi IMF-jelentés is felvetette ezt a lehetőséget, viszont már akkor az érintett országok közgazdászainak merev elutasításába ütközött (EurActiv.com 07/04/09).
Verhofstadt szóvivője az EurActivnak elmondta, hogy a két javaslat között annyi a különbség, hogy a liberális frakcióvezető szerint az országok megtartanák nemzeti valutájukat, és ennek köszönhetően az európai átváltási mechanizmus rendszerét nem ásnák alá.
A balti államokban tett látogatásáról nemrég hazaérkezett Verhostadt más konkrét javaslatokat is kidolgozott Közép-Kelet-Európa számára. Többek közt a következő indítványokat tenné:
Az Európai Központi Bank ideiglenesen biztosítsa a fent említett országok bankjainak likviditását . Az ilyen támogatás jelenleg ugyanis csak az eurózónában lévő bankok számára elérhető. Kiterjesztése segítséget jelentene többek között a fűtőanyag-beruházás és fogyasztás terén.
az Európai Beruházási Bank vezessen be különleges hitelezési mechanizmust annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások hiteleit stabilizálni tudják ezekben az országokban, amivel jelentős mértékben tudnák támogatni az adott gazdaságokat.
Az uniós szubvenciós programokat – Európai Szociális Alap, Európai Kohéziós Alap, Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap – ideiglenesen úgy alakítsák át, hogy könnyebben elérhetővé váljanak. Ehhez ideiglenesen csökkenteni kellene a nemzeti társfinanszírozás követelményeit.
Az Európai Globalizációs Alap hatásköreit szélesítsék ki, emellett pedig egyszerűsítsék az eljárásait. Ezzel lehetővé válna a pénzhez való hozzájutás azok számára, akik a gazdasági világválság miatt vesztették el a munkájukat.
Állapítsák meg annak esélyeit, hogy a közép-kelet-európai államok egyszerre vezessék be a közös fizetőeszközt. Az eurót a nemzeti valutákkal párhuzamosan használnák minden tranzakció típusra, erősítve ezzel a devizaárfolyam-megállapítás hitelességét.
Mivel keleten általános a lemaradás az út-, vasút- és energiahálózatok kiépítésében a régi tagállamokhoz képest, az Uniónak erősítenie kell a támogatási mechanizmusát a fejlettségi különbségek ki egyenlítéséhez. Ezt a célt az Európai Befektetési Bank és az uniós „Infrastruktúra Vagyonkezelő Alap” ötvözése tudná szolgálni, amelynek célja lenne a határokon átívelő infrastruktúra kiépítése.
Az euró bevezetése a bolgár EP-képviselő, Ivailo Kalfin szerint azonban nem politikai, hanem gazdasági kérdés. Az Európai Központi Banknak nem hiába vannak szigorú feltételei az ERM-II zónába belépőkkel szemben.
Magyarországon az optimista felfogások szerint is legkorábban 2014-ben lesz lehetőség a közös uniós fizetőeszköz bevezetésére, bár egyik párt sem kíván jelenleg céldátumot kijelölni.
Végül az ALDE vezetőjének kezdeményezésére az Európai Parlament döntést hozott arról, hogy a következő plenáris üléssorozaton (december 14-17. között) Strasbourgban napirendre veszi a kérdést. Így kerül majd sor parlamenti vitára az eurózónán kívül rekedt közép-kelet-európai tagállamok egyedi gazdasági és pénzügyi nehézségeiről.
