Hirdetés
Kelet-Európa: összefogás az összekötésért
A közép- és kelet-európai régió közös energiapolitikai összefogását hangsúlyozta a 4. Energia Fórumon elmondott beszédében tegnap (november 16.) Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint a térség, és főleg a V4-ek hosszabb távon csak együtt tudnak érvényesülni, ezért a volt miniszterelnök közös pénzügyi alapok és közös társaságok létrehozását tartja szükségesnek.
A gazdasági válság és a januári gázválság sokkja alatt életre hívott uniós gazdaságélénkítő csomagban az EU majdnem 4 milliárd eurót különített el energetikai projektekre. Ezekből 47, a tagállamok között már fennálló energiainfrastruktúra fejlesztésére, illetve új összeköttetések építésére vonatkozó terveket finanszíroznak (EurActiv.hu 2009.07.09.).
A támogatandó projektek között az energiafüggőség enyhítését célzó „déli gázfolyosó” kialakítása, valamint a tagállamok közötti interkonnektivitás kapott hangsúlyt. Az előbbivel az uniós energiafüggőség csökkentését, a másikkal az egyes tagállamok kiszolgáltatottságát igyekeznek csökkenteni.
Bár a projektek nagyjából egyenlő arányban oszlanak meg Kelet- Dél- és Nyugat-Európa között – némileg háttérbe szorultak az északiak-, az olykor választási retorikába hajló beszédben Orbán az Európai Uniót ostorozta amiatt, hogy a csomag kapcsán „az energia szempontjából leginkább kiszolgáltatott közép- és kelet-európai régió semmilyen preferenciát nem kapott.”
A különleges bánásmód igénye mögött a kelet-európai térség hatalmas arányú függősége áll. Magyarország 80 százalékban függ az orosz gázimporttól, de a balti országok esetében ez közel 100 százalék, és csak a jelentős szénforrásokkal rendelkező Lengyelország esetében esik 60 százalék alá.
Csak magunkra vethetünk
Richard Morningstar, az Egyesült Államok különleges küldöttje ugyan nem hangsúlyozta külön a kelet és nyugat közötti különbségeket, „kulcsfontosságúnak” nevezte az interkonnektivitás erősítését, amely tekintetében főleg Kelet-Európa gyengélkedik.
A januári gázválság egyik tanulsága az volt, hogy a gyors segítségnyújtás érdekében biztosítani kell az országok közötti összeköttetéseket is, így egy hasonló szituációban Magyarország nem csak a Nyugat-Balkánnak, hanem északi szomszédjának, Szlovákiának is segítséget nyújthatna.
Varró László, a MOL Csoport Stratégiai Fejlesztési részlegének elnök-helyettese szerint azonban erről csakis maga a közép-kelt-európai régió tehet, mivel „nem rendelkezik konzisztens stratégiával sem közös érdekeik brüsszeli képviseletére, sem energiapolitikájuk összehangolására”.
Nem csak a gázzal van gond
De nem csak a gáz, hanem a villamos energia hálózatok esetén is nagy hiányosságok fedezhetőek fel. Claude Mandil, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) korábbi elnöke elmondta, a villamosenergia-hálózatok óriási, elsősorban kormányzati beruházásokat igényelnek ahhoz, hogy a közös európai energiapiac létrejöhessen.
„Az olajjal és a gázzal szemben az áramot nem lehet tárolni, úgyhogy ennek az energiának a hiánya azonnali problémát okoz” - mutatott rá Martha Imre, a Magyar Villamos Művek (MVM) igazgatója.
Bár a források tekintetében nem alakult ki olyan függőség, mint a gázpiacon, a villamos energia tagállamok közötti áramlása ugyanolyan problémákkal szembesül.
Kinek a felelőssége a közös energiapolitika?
A szakértők egyetértettek abban, hogy az energia országok közötti szabad áramlása, és a Mandil által javasolt beruházások megoldhatnák ugyan a problémát, de hiába szabadította fel piacát többek közt Magyarország is, hiába jött létre -elméletben- a közös villamos energia piac, valamint a közös gázpiac, ez messze nem elegendő egy közös európai energiapolitika megvalósulásához.
Orbán Viktor szerint az Unióban „lopakodó” jogalkotás zajlik: ahelyett, hogy energiapolitikai kérdésekről döntenének, csak az ahhoz kapcsolódó területeket -környezetvédelem, versenypolitika, támogatáspolitika- szabályozzák.
A volt miniszterelnök megállapítása ugyan helyes, ennek oka azonban legtöbbször nem a Bizottság inaktivitásában, hanem a tagállamok szerteágazó álláspontjában rejlik. José Manuel Barroso, tavalyi budapesti látogatása során hangsúlyozta, a Bizottság megtette a szükséges lépéseket a közös uniós energiapolitika kialakítására, ám a javaslatokról a tagállamok nem tudnak megegyezni (EurActiv.hu 2008.09.16.) „Tessék megszavazni a Bizottság javaslatait”, szólította fel a tagállamokat az elnök. „A nemzeti politikusok egyben európai politikusok is,” emlékeztetett Barroso.
Nabukkóma
Bár a klímaváltozás és a Nabucco ügyében nyáron elért eredmények (EurActiv.hu 2009.07.14.) egyelőre háttérbe szorították a közös energiapolitika kérdését, Ukrajna és Oroszország jövő év elején újra középpontba helyezheti azt. Brüsszel és Moszkva ugyan -ez utóbbi kezdeményezésére- közös válságkezelési mechanizmust állított fel tegnap, a gázcsapok újbóli elzárásának hatásai továbbra is nehezen lennének kiküszöbölhetőek. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök pedig a múlt héten hangsúlyozta, amennyiben Ukrajna nem fizet a szállított gázért, Moszkva nem habozik majd elzárni a gázcsapokat (EurActiv.hu 2009.11.16.).
A Nabucco megépítése elvileg már megkezdődhet, továbbra sem lehet azonban tudni, honnan fogják a vezetéket megtölteni gázzal. A források bizonytalansága miatt Oroszország továbbra is kezében tartja a kelet-európai energiapiacot, és -mivel stratégiai érdeke- mindent megtesz annak érdekében, hogy befolyása ne csökkenjen. Legutóbb Szlovéniát sikerült a Déli Áramlat projekthez elkötelezni (EurActiv.hu 2009.11.17.).
Az európai marionett tehát folytatódik, és egészen addig, amíg Európa szállítási útvonalai, forrásai nem diverzifikáltak, amíg az országok közötti interkonnektivitás nem biztosított, a biztonság továbbra is csak egy hajszálon függ.
