Hirdetés
Az Európai Unió tíz éves versenyképességi stratégiájáról vitatkoztak pénteken az EU állam- és kormányfői Brüsszelben. Az uniós vezetők megkérdőjelezték, hogy jogában áll-e az Európai Uniónak az oktatás és a szegénység területére vonatkozóan kötelező célokat kitűzni.
A jogi bizonytalanságok mellett nem sikerült tisztázni azt sem, hogy hogyan lehet az elért eredményeket mérni és összehasonlíthatóvá tenni. Számszerű vállalások így e két területen a júniusi csúcs előtt nem várhatók.
Az Európai Bizottság március elején tett javaslatot a lisszaboni stratégiát felváltó, „Európa 2020-nak” elkeresztelt új versenyképességi stratégiára, amely a zöld növekedést helyezte a középpontba. Ebben a szegénység csökkentésére 25 százalékos, az iskolát korán elhagyók arányának visszaszorítására pedig egyharmados célt tűztek ki (EurActiv.hu 2010.03.04.).
Az állam- és kormányfők elvetették ezt az elképzelést, arra hivatkozva, hogy alaposabb elemzésre van szükségük ahhoz, hogy számszerű célokat fogalmazzanak meg.
Bajnai: „A magyar célkitűzések teljesültek”
A célkitűzéseket övező vita és a késlekedés igen nehéz helyzetbe hozta az Európai Bizottságot. Barroso új csapata azt szeretné, ha a tagállamok magukénak éreznék az új versenyképességi célokat, mivel ezáltal látja biztosítottnak, hogy azok tényleg megvalósulnak.
A „tulajdonosi elv” a magyar kormány esetén akár meg is valósulhat, hiszen a kormányfő a találkozó után pozitívan értékelte európai kollégáival kötött megállapodását.
Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy a végső szövegbe a magyar érdekeket is sikerült beemelni.
„A végső határozatban, azt gondolom, hogy a legfontosabb magyar célkitűzések teljesültek, és ez azt jelenti, hogy Európa is előrelépett ezzel a döntéssel.” – mondta a magyar kormányfő a Tanács ülését követő sajtótájékoztatón.
Magyarország számára legfontosabbnak a foglalkoztatási célt nevezte a miniszterelnök. Bajnai Gordon elmondta, a magyar diplomácia sikereként értékelhető, hogy a nők és az idős korúak mellett, az alacsony képzettségűek is bekerültek a foglalkoztatási célkitűzés speciális célcsoportjába.
„[Célunk], hogy a 20 és 64 év közötti lakosság foglalkoztatottságát 75 százalékosra emeljük, beleértve a fiatal, az időskorú, valamint az alacsony képzettségű munkavállalók mind nagyobb [munkaerőpiaci] részvételének ösztönzését.” – olvasható az Európai Tanács március 25-26-i találkozójának záródokumentumában.
Amíg európai átlagban jelenleg 69 százalékos a foglalkoztatottság az említett korosztályon belül, addig Magyarországon ez az arány csupán 62 százalék, így az erőfeszítéseknek átlagon felülinek kell lenniük, hangsúlyozta a miniszterelnök.
Magyarország számára kiemelt cél továbbá, hogy a kohéziós politika, és a mezőgazdasági politika központi elemként jelenjen meg a stratégiában, hiszen e közösségi politikák biztosítják az ország számára az uniós források túlnyomó többségét.
Ebben a célban osztozunk a Visegrádi Négyek másik három országával, így a négy közép-európai ország közösen lobbizott ezért. Bár Bajnai Gordon szerint a V4-ek együttműködésének és a magyar erőfeszítéseknek köszönhető, hogy a két kulcsfontosságú politikaterület bekerült a szövegbe, a záródokumentum csak példálózva említi azokat.
„Szükséges, hogy minden közösségi politika, így a közös agrárpolitika és a kohéziós politika is, támogassák a stratégia [megvalósulását].”- olvasható a szövegben.
Molnár Csaba kancelláriaminiszter ugyanakkor korábban azt mondta, a kohéziós politikát a stratégia „központjába kell állítani”, és nem találta megfelelőnek azt a hangsúlyt sem, ahogyan a mezőgazdasági politika szerepelt, vagyis, hogy annak reformját még csak meg sem említik (EurActiv.hu 2010.03.09.)
A K+F célkitűzés nehéz falat lehet
Bíztató jel azonban, hogy a kutatás-fejlesztésre kitűzött 3 százalékos cél túlélte a pénteki csúcsot, holott a pénzügyminiszterek korábbi találkozóján ennek a módosítása is felmerült, sőt a Bizottság vállalta, hogy részletesebben kidolgozza az innovációs teljesítmény mérését célzó mutatót (EurActiv.com 17/03/10).
Magyarországon ugyanakkor igen nehéz lesz ezt a célt teljesíteni, hiszen a magyar átlagos K+F ráfordítás majdnem fele akkora, mint a jelenlegi uniós átlag. Míg az EU27 átlagosan a GDP 1,9 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, addig Magyarországon ez az arány 1 százalék körül mozog hosszú távon.
Ráadásul a kormány megszorító intézkedéseinek keretében tavaly év végén zárolták a Kutatási és Innovációs Alapot, amely idén így is 5 milliárddal kevesebbet tartalmazott, mint az előző évben (EurActiv.hu 2009.09.04.).
A Magyar Innovációs Szövetség szakértője ugyanakkor az EurActivnak elmondta, nem szabad összemosni az innovációt a kutatás-fejlesztéssel. Ha a K+F összeg magas is, az még nem jelenti azt, hogy az elért eredmények beépülnek az új termékekbe, azaz az innováció megvalósul. "Éppen ezért szoktak mostanában már K+F+I-ről beszélni" - mondta a MISZ képviselője.
Bajnai Gordon szerint Magyarországon elsősorban az üzleti szektornak kell javítania a pénzügyi hozzájárulás mértékén.
„Magyarországon a magánszektor részvétele nagyon alacsony a kutatás-fejlesztés területén, az állami részvétel nem kisebb, mint az Unióban másoké” - mondta Brüsszelben a kormányfő.
A KSH adatai szerint 2008-ban a K+F hozzájárulások mértéke ugyanakkor 266,4 milliárd forint volt, melynek 48 százalékát (128,7 milliárd) adták a vállalkozások, és 41 százalékát (11,4 milliárd) az állam.
A European Innovation Scoreboard (Európai Innovációs Eredménymérő - EIS) nemrég bemutatott, 2009-es felmérése szerint Magyarország a „visszafogott újítók” csoportjában helyezkedik el, és innovációs teljesítménye jóval elmarad az uniós átlag mögött. Az értékelés ugyanakkor kiemeli, hogy a fejlődés mértéke meghaladja az uniós átlagot, ami a visszafogottak csoportjára általában jellemző.
Az EIS a KSH-tól kissé eltérően1 53 százalékra teszi a magyarországi vállalatok K+F hozzájárulásban vállalt mértékét, ami valóban elmarad az uniós átlagtól (ami a közösségi GDP 1,21 százaléka). Elmarad az átlagtól az állami ráfordítások aránya is, igaz, jóval kisebb mértékben, mint a vállalatoké: az EIS szerint Magyarországon a GDP 0,45 százalékát fordítják állami forrásból K+F tevékenyégre, az Unióban ez az arány 0,67 százalék.
A szegénység csökkentése nem tartozik az Unióra?
Az Európai Tanács ülése előtt Németország bejelentette, megtorpedózza az oktatási célkitűzéseket, hiszen szövetségi jogköreit sérti, hogy az Unió célszámokat kíván meghatározni (EurActiv 22/03/10).
Hasonló indokokkal, az uniós kompetencia hiányára hivatkozva, több tagállam megkísérelte a szegénység elleni küzdelmet teljes egészében kivenni a 2020-ig tartó stratégiából. Érvként hozták fel azt is, hogy ezen a területen szinte lehetetlen összehasonlítható méréseket végezni. Véleményük szerint a munkahelyteremtés a szociális kirekesztés elleni elsődleges eszköz, így nem szükséges a szegénység elleni küzdelmet külön nevesíteni.
Nicolas Sarkozy francia elnök elmondta, hogy ő és Angela Merkel, Németország kancellára a következő hetekben új szóhasználatot javasol majd a szociális kirekesztésre vonatkozóan.
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso határozottan védelmébe vette Brüsszel eredeti javaslatát. Véleménye szerint a Lisszaboni Szerződés ugyanis kifejezetten felhatalmazza az Európai Uniót, hogy támogassa a tagállamok szociális kirekesztéssel szembeni politikáját.
Ugyanakkor elismerte, hogy az indikátorokat még tökéletesíteni kell ahhoz, hogy a szegénység csökkenése mérhető legyen. Ezt a munkát a júniusi tanácsülésig elvégezhetőnek találta.
Vélemények:
Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy elmondta, hogy a célkitűzések jól tükrözik a z európai társadalom gazdasági, környezeti és szociális céljait.
„Azt szeretnénk, ha a szegénység elleni küzdelem bekerülne a célok közé, mivel ez része az európai modelnek. Ezek a célok mind gazdasági, mind környezeti és szociális szempontból jelen vannak.” – mondta.
Bajnai Gordon, Magyarország miniszterelnöke az Európai Tanács pénteki ülése utáni sajtótájékoztatón elmondta, Magyarország az iskolát korán elhagyók arányában jobb teljesítményt tud felmutatni, mint az uniós átlag. Míg Európában a 18-24 év közötti diákok 15 százaléka hagyja el a végzés előtt az iskolát, addig Magyarországon ez az arány 11 százalék.
„Az Unió 2020-ig szeretne 10 százalékra lemenni, tehát nekünk csak 1 százalékot kell csökkentenünk ott, ahol az átlagnak ötöt.” – mondta a miniszterelnök.
„A felsőfokú végzettségben az uniós átlag most 31 százalék, a magyar átlag 23 százalék, és 40-re kellene felmenni. Itt le vagyunk maradva az uniós átlagtól. Ezt a 30-34 éves korosztályban mérik.” – mondta Bajnai Gordon.
Következő lépések:
2010 június: Az Európai Tanács rendes nyári ülésén a tagállamok javaslatot tesznek az Európa 2020 szegénységi és az oktatási célkitűzéseinek célszámaira.
2010 október: A tagállamoknak be kell nyújtaniuk nemzeti szintű vállalásaikat a stratégia egyes célkitűzéseire vonatkozóan
[1] Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy a KSH csak a magyar, míg az EIS a külföldi vállaltok K+F ráfordításait is beleszámítja az értékbe.
