Hirdetés
A keddi Ecofin találkozó magyar érdekeltségű híre a korábban megállapított 6,5 milliárd eurós középtávú pénzügyi támogatás megszavazása volt. Az Unió pénzügyminiszterei jóváhagyták a csomagot, mely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (IBRD) hozzájárulásával együtt 20 milliárd eurót tesz ki összesen. A hitel azon uniós jogszabály miatt lehetséges, mely szerint váratlan probléma esetén, fizetésimérleg-nehézségek jelentkezése során segítséget nyújthat az EU.
A pénzügyi biztos, Joaqín Almunia ugyanakkor azt is leszögezte, Magyarországnak tartania kell magát ahhoz a tervhez, melynek megfelelően csökkenti államháztartási hiányát, fokozza a banki szabályozást és felügyeletet és olyan szerkezeti változtatásokat hoz, mely a foglalkoztatottság növekedését segíti elő. Az államháztartási problémák megoldásához pedig erős intézményeket és pénzügyi szabályozást szeretne látni az Unió.
„Az Európai Unió és különösen a Bizottság képes gyorsan cselekedni, kiváltképp, ha valamelyik tagország szorul segítségre. Magyarországtól azt várjuk, hogy ne térjen el a gyorsított hiánycsökkentés tervétől, erősítse meg a banki szabályozást és felügyeletet és strukturális intézkedésekkel támogassa a foglalkoztatottságot.” – mondta Almunia.
Veres János pénzügyminiszter a találkozó után bejelentette, Magyarországnak nem áll szándékában felhasználni a 6,5 milliárd eurós hitelkeretet, melynek pontos feltételeiről az elkövetkezendő két hétben folytatnak tárgyalásokat a Bizottsággal. Veres elmondta, „nem az a szándékunk, hogy felvegyük ezt a pénzt”, de ha nem lesz elég forrás a piacokon, nincs más választás, mint felhasználni a hitelkeret egy részét, mely két évig áll rendelkezésre.
A hitel azonban nem érkezik ingyen. A megállapodás politikai feltételeit tekintve azt mondhatjuk, hogy a magyar gazdaságpolitika – legalábbis ami a hitel felhasználását illeti - szigorúbb uniós kontroll alá kerül, a Bizottság ugyanis rendszeresen vizsgálja majd, és az ellenőrzés alapján határoz arról, hogy a magyar fél igénybe veheti-e a hitelkeret egyes részeit. Amennyiben nem sikerül a kormánynak a bizottsági kritériumok betartása, nem számíthatunk a támogatásra.
Az IMF hitel kapcsán, ahogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap (november 4.) bejelentette, egyelőre nem született hivatalos dokumentum, csak egy szándéklevél, melyet a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter írt alá. A Fidesz kifogásolta a bizottsági ülés titkos lefolytatását, melyre reflektálva Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta, a titoktartási kötelezettségek megfeleltek az általános trendnek. Amennyiben a valutaalap és a magyar kormány képviselői aláírják a megállapodás, nyilvánosságra hozzák a dokumentumot.
A miniszterelnök is megnyugtatta az ellenzéket, hogy a lehető legrövidebb időn belül nyilvánosságra hozzák a levél pontos részleteit, melyben azt fogalmazza meg a magyar képviselet, miért van szüksége az országnak a támogatásra, illetve hogyan hat ez a költségvetésre. „Több napba vagy több hétbe is beletelhet, mire megszületik a szerződés. Ez is teljesen természetesen, alapvetően nyilvános lesz" - mondta Gyurcsány Ferenc.
A támogatásokra azért van szükség, mert Magyarország államháztartási hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékra csökkent, miután 9,3 százalékon tetőzött 2006-ban. Emellett az ország folyó fizetési mérlegének hiánya szintén mérséklődött, jóllehet még mindig magas szinten áll, a GDP százalékában 65,8 százalékra rúgó államadósság pedig a legnagyobb volt a régióban 2007-ben. A pénzügyi válság elmélyülésével Magyarország sebezhetősége jelentősen megnőtt.
A hitel igénybevételével Magyarország válhat az első olyan tagállammá, amely a pénzügyi válság hatásai miatt uniós segélyre szorul. (Euractiv.hu 2008.10.29.)
