Hirdetés
Az Uniós tagállamok kormány- és államfőinek múlt hét végi (november 6.) informális találkozóján olyan „közös alapelvekről egyeztek meg, melyek egy új nemzetközi pénzügyi rendszer kialakítására hivatottak”. A legfőbb cél az, hogy a november 15-ei G20 találkozón minél gyorsabb döntésekre jussanak.
A vezetők szerint a Washingtonban elfogadott intézkedéseket a november 15-ét követő 100 napon belül teljesíteni kellene, mely így egy hónapot biztosítana az újonnan megválasztott elnöknek, Barack Obamának javaslatainak megtételére.
A közös megállapodás legfontosabb részei a következők:
- A minősítő ügynökségek regisztrációjának és felügyeletének bevezetése.
- Alapelvek elfogadása a „számviteli standardok konvergenciájára”.
- „Döntsenek arról, hogy egyetlen piaci szegmens, terület vagy pénzügyi intézmény se mentesüljön a szabályozás vagy legalább a felügyelet alól.”
- Viselkedési kódex létrehozása, mellyel a pénzügyi szektor kockázatvállalása csökkenhetne, beleértve a végrehajtók ellenszolgáltatását is.
- „Kezdeti felelősség és a szükséges források biztosítása” az IMF-nek, mely „a bizalom és stabilitás megtartására vonatkozó intézkedéseket ajánl” a nemzetközi pénzügyi rendszerben.
Az EU vezetői arról is megállapodtak, nem elég a pénzügyi válság hatásainak jelenlegi vizsgálata, hanem azon túl is kell tekinteni, és olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek a gazdasági helyzet rosszabbodását is megelőzik. A Bizottság feladata, hogy még a soron következő, decemberi EU csúcs előtt javaslatot nyújtson be az ügyben.
„Az EU egységének kialakításához az egyes tagállamoknak a helyzetre adott gazdasági válaszai és hatékony konzultációjuk is hozzájárult.” – olvasható a megállapodás egyik fő bekezdésében.
A lehetséges európai recesszióval való küzdelem kérdésében az elmúlt napokban léptek fel nézeteltérések. Kedden (november 4.) a pénzügyminiszterek találkozóján nem tudtak megállapodásra jutni, melyet végül egy későbbi időpontra halasztottak (EurActiv.hu 2008/11/05).
A cseh elnök, Mirek Topolánek kifejezetten viharosnak nevezte az egyeztetést, mely a végleges álláspont kialakítását is veszélyeztette. Sarkozy erre úgy reagált: „Vannak, akik nem akarják, hogy a nulla szabályozástól a túlságosan sok szabályozás felé tartsunk. De abban egyet értünk, hogy mindenképp meg akarjuk változtatni a játékszabályokat.”
Spanyolország is ott lehet a G20-on Washingtonban
Spanyolország kérdésében is előrelépés történt, mivel az EU vezetői úgy döntöttek, a csúcson hivatalosan résztvevő négy állam mellett – Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország – a spanyol fél is jelen lehet Washingtonban. Mindez úgy valósulhat meg, hogy Franciaországnak lényegében két helyet biztosítottak; egyet, mint az EU jelenlegi soros elnökének, a másikat pedig, mint nagy, ipari nemzetnek. A francia elnök, Nicolas Sarkozy a spanyol elnök felé tett gesztusként lemondott az első helyről, így végül Spanyolország is ott lehet a találkozón.
A magyar álláspont is szót kapott
Gyurcsány Ferenc, magyar miniszterelnök szerint, a teendőkkel kapcsolatos elgondolásokról nem volt nagyobb vita a tagállamok képviselői között. Elmondta, jobban kell érteni azt, hogy mi történik a pénzügyi befektetői színfalak mögött, pontosabban kell szabályozni ezeket a folyamatokat, "ebben az értelemben persze csökkentve a piac szabadságát és növelve az államok és a közösségek lehetőségét és felelősségét". Elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy "amikor jól megy, akkor ebből kevesen profitálnak", amikor pedig rosszul, akkor mindenkinek fizetnie kell a számlát.
Gyurcsány Ferenc arra is emlékeztetett: ez év elején Magyarország javasolta először, hogy kezdjék meg a munkát egy közös európai pénzügyi felügyelet létrehozása érdekében. „Tavasszal rendkívül szkeptikusak, mondhatni elutasítóak voltak az európai vezetők, mára (viszont) ez a gondolat teljesen elfogadott, a részletekről folyik a vita.
Októberben Magyarország ezt a javaslatot megtoldotta még hárommal. Azt indítványozta, hogy az Európai Központi Bank vállaljon szélesebb felelősséget az egész EU-ban - ne csak az eurózóna országaiban -, továbbá hogy ebben a helyzetben legyen rugalmasabb a költségvetési politika, valamint hogy teremtsenek gyorsabb és rugalmasabb felhasználási lehetőségét a kohéziós forrásoknak. Mostanra mind a három javaslat lényegében beépült a (brüsszeli) bizottság javaslatai közé.” - állapította meg a miniszterelnök.
Bár a fenti négy javaslatot Orbán Viktor is támogatta, és még októberben biztosította róla a miniszterelnököt, hogy elfogadásukért közbenjár a Néppártban, az ellenzék a pénteki csúcs után kifogásolta, hogy a miniszterelnök nem egyeztetett a magyar álláspontról az Országgyűléssel és az ellenzékkel.
Balla Mihály, a külügyi bizottság Fideszes tagja az MTI-nek elmondta, hogy egy 2004-es törvény szerint a miniszterelnöknek az uniós csúcstalálkozók előtt tájékoztatnia kell az európai ügyek-, a külügyi- és az alkotmányügyi bizottságokat, illetve az érdeklődő országgyűlési képviselőket.
Vélemények:
A láthatóan elégedett Nicolas Sarkozy az elért eredményeket erősnek és ambiciózusnak nevezte. A soros elnökség vezetője bevallotta, a tárgyalások nem voltak könnyűek, mivel több állam is ragaszkodott a dokumentum „egy vagy több” aspektusához, melyet végül szokatlan elnevezéssel „Hatáskörök –egyezetett nyelvezet” címmel fogadtak el. Sarkozy a tárgyalósokat „gazdagnak, hosszúnak, intenzívnek, szokatlannak, informálisnak és szabadnak” ítélte.
Svédország volt az egyik tagállam, mely ellenvetéseit fejezte ki a szöveggel kapcsolatban. Diplomaták úgy nyilatkoztak az EurActiv-nak, a nem eurózóna tag Skandináv ország valójában arra tett kísérletet, hogy „megfigyelési joghoz” jusson, melyet azonban végül elutasítottak.
A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso elismerte Sarkozy érdemeit a sikeres konszenzus kialakításában. Ahogy mondta, a washingtoni találkozó „nem bukhat el” és reményeit fejezte ki annak érdekében, hogy egy „különleges történelmi pillanatnak” lehetünk részesei.
„Európa közös, tiszta üzenettel érkezik a washingtoni találkozóra. Már várom a Sarkozy elnökkel és a cseh elnökséggel való munkát, mely a csúcson elértekre fog épülni. A találkozó nem bukhat el, valódi történelmi pillanatnak kell megvalósulnia, ahol nemcsak általános alapelvek, hanem konkrét döntések is születnek. Megegyeztünk arról, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer reformja a 21. század olyan kihívásait, mint az élelmiszerbiztonság, a szegénység elleni küzdelem, a klímaváltozás és a szabadkereskedelmi megállapodások gyors megoldása, nagyobb mértékben kell integrálja.”
Gordon Brown, brit miniszterelnök „a világgazdaság döntő pillanatáról” beszélt. „A most meghozott döntés az elkövetkezendő évtizedekben vagy tovább is az egész világra hatással lesz. Az emberek észrevették, hogy ez az a globális válság, melyhez globális megoldás szükséges.” – mondta újságíróknak Brüsszelben.
Angela Merkel, német kancellár a találkozó után elmondta: „Több transzparencia szükséges a pénzügyi piacokon, és olyan erős intézmények, melyek globális tevékenységre képesek. Talán soha többé nem lesznek szabályozatlan piacok vagy eszközök.” – tette hozzá a minősítő ügynökségek kapcsán.
Következő lépések:
- 2008. november 15.: G20 találkozó Washingtonban
- 2008. december 11-12.: EU csúcs Brüsszelben
