Hirdetés
Az EU soros elnökségét vivő Cseh Köztársaság miniszterelnöke, Mirek Topolánek tegnap a Bizottsággal közösen tartott sajtótájékoztatón jelentette be hivatalosan, hogy két csúcstalálkozóra kerül majd sor.
A második, rendkívüli uniós csúcs májusban lesz, Prágában, a cseh soros elnökség fővárosában. A találkozó célja a munkanélküliség kezelése, amely a válság terjedésével arányos ütemben növekszik Európa szerte. A munkanélküliek arányára vonatkozó bizottsági előrejelzések szerint 2010-re 9,3 százalék lesz a foglalkoztatásból kimaradók aránya uniós szinten, az euróövezetben azonban még magasabb, 10,2 százalékos szintet érhet el.
A két informális találkozóra azon a két rendes találkozón kívül kerül sor, amelyet március és június közepén tartanak az uniós gyakorlatnak megfelelően.
Topolánek visszautasította a cseh elnök, Vacláv Klaus kritikáit is, aki az euroszkeptikus megjegyzéseiről híres brüsszeli körökben. Az elnök haszontalannak nevezte a csúcstalálkozókat. „Már nem fordítok figyelmet az ilyen megjegyzésekre.” – mondta a miniszterelnök.
José Manuel Barroso Topolánekkel együtt szólalt fel Brüsszelben. Az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az első találkozó célja, hogy az EU vezetői közös álláspontot dolgozzanak ki a G20-ak áprilisi ülésére. A 20 legfejlettebb gazdaságú ország találkozójára azért kerül sor Londonban, hogy kidolgozzák a globális piac reformját.
Az informális uniós csúcsra egy héttel azután kerül sor, hogy Angela Merkel Berlinben megtartja a maga szervezte „mini-csúcsot” (EurActiv.hu 2009.02.03.), Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország részvételével. Ezek az országok azok, akik egyszerre tagjai az Uniónak és a G20-nak.
Barroso a pénzügypolitika kérdéseit emelte ki, erről lesz ugyanis szó a legközelebbi (március 1.) informális találkozón. Ezen belül is hangsúlyozta a bankok válságos helyzetének megszüntetését, mint elsődlegesen megoldandó problémát. A bankoknak először azoktól a „mérgező” kintlévőségektől kell megszabadulniuk, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az USA sub-prime (másodlagos jelzáloghitel) ingatlanpiaccal, illetve búcsút kell mondaniuk azoktól a forrásoktól is, amelyeket a válság megrongált (fogyatékos nyereség). Hogy ezeket hogyan határozzák meg és hogyan azonosítsák, ez lesz a kompromisszum fő eleme, mondta Barroso.
Topolánek a maga részéről rámutatott a gazdasági és a protekcionista viselkedés kérdéseire, melyeket a csúcstalálkozón szintén kezelni kíván: „Meg kell állapítsuk a nemzeti mentőcsomagainkat, és össze kell hangolnunk őket, hogy elkerüljük a protekcionizmust és ne szegjük meg az állami támogatások szabályait.” – mondta.
A cseh miniszterelnök a francia elnökkel való vitájára is reagált. Párizs azt tervezi, hogy hazaviszi a Csehországba települt francia autógyárakat. Topolánek elmondta: „Láthatóan vannak országok, amelyek úgy gondolják, hogy a válságot úgy lehet megoldani, ha nem tiszteljük a közös szabályokat. Mások nem így gondolják. Mi a második csoportba tartozunk.” (EurActiv.hu 2009.02.10.).
Topolánek megkönnyebbülésére Barroso yíltan támogatta a csehek álláspontját, és koordinált lépésekre szólított fel: „Ő, aki egyedül halad az úton, hátba szúrja Európát és saját magát, mivel [ezek a politikák] másoknál is hasonló reakciókat váltanak ki.” – mondta.
Az EurActiv azt kérdezte a cseh miniszterelnöktől, hogy hol a konzisztencia a Cseh Köztársaság protekcionizmus-ellenes elgondolásában, ha közben az ország fizeti a munkájukat vesztett külföldi munkavállalók repülőjegyét, sőt 500 euró készpénzt, ha azok hazatérnek származási országaikba (EurActiv.hu 2009.02.11.). Topolánek szerint ezek a lépések sem nem állami támogatásnak, sem protekcionista lépéseknek nem minősülnek. A miniszterelnök inkább azt hangsúlyozta, hogy a kérdéses munkavállalóknak amúgy is lejár a vízuma és haza kell térniük.
Az Európai Parlamentben is felütötte fejét az protekcionizmus-ellenes vonal. A gazdasági bizottság tegnap elfogadta a szocialista képviselőcsoport által kidolgozott jelentést, amely a nemzeti gazdaságélénkítő csomagok összehangolására szólítja fel a tagállamokat, hogy Európa versenyképessége megőrizhető maradjon.
Graham Watson, A liberális frakció parlamenti vezetője a cseh autógyárak dolgozóinak kérdését a „lengyel vízvezetékszerelő” problémájához hasonlította. Watson szerint az Európai Parlamentnek is vitáznia kell „a protekcionizmus veszélyes oldaláról”, amely „sötét spektrumként” vázolja föl „a populizmus és a protekcionizmus Unióját”. 
