Hirdetés
Az EU felajánlása a decemberi koppenhágai klímacsúcs nemzetközi tárgyalásainak részét képezi, de csak akkor lép életbe, ha a többi fejlett ország is követi példáját.
„Az Európai Unió élen jár az éghajlatváltozás elleni küzdelemben,” írja a csúcstalálkozó nyilatkozat tervezete. „Támogatja az EU azon célkitűzéseit, hogy 2050-ig az 1990-es szinthez képest 80-95 százalékkal csökkentsék a kibocsátást.
Tavaly az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy saját kibocsátását húsz százalékkal csökkenti 2020-ig, függetlenül attól, hogy más országok miként cselekednek.
Ezen a héten az Uniós vezetők megismétlik fogadalmukat, miszerint harminc százalékra emelik a kibocsátás csökkentési célt „feltéve, hogy más fejlett államok is hasonló csökkentés mellett kötelezik el magukat”, és a fejlődő gazdaságok, mint Kína és India a kibocsátási szintjüktől és a „képességeiktől” függően „megfelelő mértékben járulnak hozzá” a csökkentéshez.
„Az EU azon kötelezettségvállalása, hogy a célt harminc százalékra emelje teljes egészében a többi ország kötelezettségvállalásaitól függ” hangsúlyozta egy uniós diplomata a csúcstalálkozó előtt.
Csak duma az EU vezető szerepe?
Az EU a klímaváltozás elleni küzdelemben vállalt önjelölt vezető szerepét ugyanakkor keményen bírálja a Sandbag, brit-székhelyű kampány csoport, aki a 2020-as vállalásokat is csak megtévesztésnek tartja. „Távol a világmegváltó ambiciózus csökkentési céloktól, az EU ügyes könyvelés mögé bújik és valójában csak nagyon kevés kötelezettséget vállal,” nyilatkozta a csoport.
A Sandbag szerint ez azért lehetséges, mert az EU kibocsátás csökkentése a mai napig irreleváns makrogazdasági körülményekből származik, beleértve az 1990-es évek posztkommunista ipari leépítést Kelet-Európában. „Az 1990-es bázisév használata a kibocsátás csökkentésében Európát igazságtalanul előnyös helyzetbe hozza a világ más országaival szemben,” véli a csoport.
„Ebben a tekintetben az EU feltételes ajánlata, hogy 2020-ig harminc százalékkal csökkenti kibocsátását valójában csak a jelenlegi szint tíz százalékos csökkentését jelenti. 2010-re már elérjük a tíz százalékos csökkentést az 1990-es szinthez képest, és a további tíz százalékos csökkentést pedig nagy valószínűséggel külföldről vesszük meg, így egy évtized alatt az EU csökkentése csupán tíz százalékos lesz.”
Holtponton a klímatámogatás
Ezen túlmenően az EU vezetői várhatóan nem tudnak majd megállapodni arról, hogy mekkora összeggel segítsék a fejlődő országokat a tiszta energia felhasználásra való áttérésben.
„Elsősorban arról folyik a politikai vita, hogy konkrét összegeket mutassanak-e fel Koppenhágában.” - mondta egy Uniós diplomata.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a fejlett országok 2050-ig évente 20-50 milliárd euróval járuljanak hozzá. Ez az összeg megfelel a nemzetközi állami támogatás átlagos szintjének és „a terhek globális szintű igazságos megosztásának” az EU csúcs következtetései szerint.
Néhány tagállam viszont az szeretné, ha a kötelezettségvállalásokat konkretizálnák. Az Egyesült Királyság szerint az elfogadott intervallumot 30-40 milliárd euróra kell leszűkíteni, mondta egy uniós diplomata. Dánia és Hollandia is konkrét számokat szeretne.
A mérleg másik oldalán Németország határozottan arra törekszik, hogy a koppenhágai találkozó előtt ne állapodjanak meg konkrét összegekben. Eközben Lengyelország és más közép- és kelet-európai országok teljes mértékben ellenzik, hogy az EU anélkül beszéljen számokról, hogy tudná hogyan kerülnek elosztásra a terhek a tagállamok között. Az a meggyőződésük, hogy a végén többet fognak fizetni, mint amennyit megengedhetnek maguknak.
Sarkozy a megmentő?
A diplomaták jelenleg a franciák állásfoglalására várnak, arra, hogy az Egyesült Királyság vagy Németország mellé állnak-e. „Sarkozy a kulcsfigura, de jelenleg még nem világos melyik irányba húz,” mondta a diplomata.
Következő lépések:
- Október 29-30.: EU csúcs Brüsszelben
- November 2-7.: ENSZ tárgyalások Barcelonában
- December 7-18.: ENSZ klímakonferencia Koppenhágában
Háttér:
A nemzetközi közösség jelenleg tárgyalásokat folytat a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv utódjáról.
Az ENSZ éghajlatváltozási tárgyalások legutóbbi bangkoki fordulója kevés előrelépést hozott, így feltételezhető, hogy a tárgyaló felek a decemberi koppenhágai csúcson nem születik megállapodás minden kérdésben.
Tavaly az EU elkötelezte magát, hogy saját kibocsátását 20 százalékkal csökkenti 2020-ig, függetlenül attól, hogy más országok miként cselekednek.
A cél a 30 százalékos kibocsátás csökkentés lenne abban az esetben, ha más fejlett országok, mint például az Egyesült Államok is hasonlóan cselekednek, és a feltörekvő gazdaságok, mint Kína és India 15-30 százalékkal csökkentik kibocsátásukat a business-as-usual szint alá. 
