Hirdetés
Dimitrij Ikomonov bolgár nagykövet szerdán (október 8.) bejelentette, hogy Bulgária gazdasági és energiaügyi minisztere, Dimitrov Peter a magyar kollégájához intézett levelében támogatta a Mol által kezdeményezett NETS projektet.
Hatékonyságnövelő gázhálózat
A NETS („New Europe Transmission System”), vagyis Új Európai Szállító Rendszer „a régió vezető gázszállító vállalatainak együttműködésével, egy független, regionálisan integrált gázvezeték hálózati üzlet kialakítására indult el Közép- és Délkelet-Európában,” írja honlapján a Mol.
A projekt célja, hogy növeljék a közép- és délkelet-európai régió versenyképességét az energiapolitika terén egy közös gázhálózat kialakítása által. A bolgár nagykövet elmondta, hogy Bulgária nem csak, hogy támogatja a NETS projektet, hanem „a Mol által javasolt összes technikai paramétert is elfogadja”.
Bulgária részéről a Bulgargaz fog részt venni a projektben. Magyarországot a Mol csoport tagjaként az eredeti elképzelés kidolgozója, a Földgázszállító Zrt. képviseli majd. A „nyílt kezdeményezéshez” csatlakozott még a román Transgaz, a bosnyák BH-Gas, a szlovén GEOPLIN Plinovodi, az osztrák OMV GAS, a horvát Plinacro, és a szerb Srbijagaz is, vagyis összesen nyolc országot fog át. A NETS ezzel a harmadik leghosszabb egybefüggő természetes gázhálózat lesz Európában a francia GRT Gaz és az olasz Snam Rete Gas hálózatai után.
Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója az Energia Fórumon elmondta, hogy a projekt megvalósításához a nyolc vállalat egy új és független regionális vállalatot hoz majd létre. A vezérigazgató szerint a nemzetközi színezet miatt ehhez a holding lesz a legmegfelelőbb üzleti forma.
Regionális erőfeszítések
A General Electrics (GE) és a Mol fő szponzorációja mellett életre hívott Második Regionális Energia Fórum középpontjában éppen az ehhez hasonló kezdeményezések ösztönzése állt. Szabó Eszter a GE kommunikációs és ügyfélkapcsolati vezetője az EurActiv-nak elmondta, hogy a témát a két évvel ezelőtt megrendezésre került Első Regionális Energia Fórum eredményei szolgáltatták.
„A két évvel ezelőtti Fórumon volt egy nagyon érdekes panelbeszélgetés, amiből egyrészt az derült ki, hogy a [globális kihívásokra] az új technológiák használata a válasz, másrészt pedig rámutatott, hogy a térségben a legnyomasztóbb probléma az energia kérdése,” mondta Szabó Eszter.
Az idei Fórum résztvevői sok szempontból megvizsgálták a témát, és sok kérdésben vitatkoztak, de az alapkérdésben minden résztvevő –civil szervezet, vállalatvezető és politikus egyaránt – egyetértett: regionális összefogásra van szükség a hatékonyság és a versenyképesség növelése érdekében, különben a közép- és délkelet-európai régió nem képes megvédeni az érdekeit és nem képes biztosítani a szükséges energia-utánpótlást.
A konferenciát szervező Amerikai Kereskedelmi Kamara képviselői hangsúlyozták, hogy a beszélgetések célja a „multistakeholder dialogue” kialakítása, vagyis azt szeretnék elérni, ha a párbeszédben mind az üzleti élet képviselői, mind a politika, mind pedig a civil szféra és a média is részt venne.
Bár szóhoz jutottak a civil szervezetek és a média képviselői is, az üzleti szféra és a politika képviselete azonban hangsúlyosabbnak tűnt. Szabó Eszter az EurActiv kérdésére elmondta, hogy a Fórumot „az üzleti szféra kezdeményezte. A hét Amerikai Kereskedelmi Kamara, aki a Fórumot szervezte, a Regional Environment Centeren [Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ] keresztül hívta meg a civil szervezeteket, sőt ingyen helyeket biztosított számukra. Ha kevesen jöttek el, az nem a szervezők felelőssége. Ők megteremtették a kereteket, a másik oldalnak is ki kell venni a szerepét. Szeretném hangsúlyozni tehát, hogy szeretettel várunk többeket is”.
Európai lépésekre is szükség van
A konferencia során kiderült, hogy az üzleti szféra támogatná az uniós energiapolitika kialakítását. Herczog Edit szocialista EP-képviselőnk leszögezte, hogy mivel az energiapolitika jelenleg nem uniós hatáskör, az EU-nak más eszközökkel kell próbálnia közös mederbe terelni a tagállamokat. Ilyen lehetőségek a versenypolitikában és a belső piaci szabályozások esetén adódnak.
Az EU 20-20-20 javaslatáról vitatkozva a résztvevők leszögezték, hogy a klímaváltozási célok eléréséhez is szükséges a regionális kooperáció. Szükségesnek tartják továbbá, hogy létrejöjjön az energiapiaci liberalizáció az EU-ban és javasolják, hogy az újabb technológiák fejlesztése mellett a közeljövőben felhasználható technológiákkal is küzdjenek az EU 3x20-as célkitűzéseiért. Kiemelték azt is, hogy az új tagállamok számára elengedhetetlen, hogy együttműködjenek ezen a téren, hiszen mind technológiailag, mind pénzügyi forrásokban elmaradnak a nyugat-európai szomszédok mögött.
Felsmann Balázs, a Force Motrice munkatársa, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium korábbi államtitkára azt tartaná az uniós együttműködés és a közös energiapolitika legnagyobb előnyének, hogy létrejönne egy közös jogi alap, amelyre már könnyebben lehet regionális együttműködéseket építeni. Véleménye szerint a valós probléma tehát „a szabályozói és politikai szinten van”.
