Hirdetés
A 2010-es költségvetés tervezetét Hans Lindblad, a svéd pénzügyminisztérium államtitkára mutatta be a Parlamentnek a Tanács nevében. A terv szerint jövőre az Európai Unió költségvetésének főösszege kötelezettségvállalási szinten 137,94 milliárd, kifizetési szinten pedig 120,52 milliárd euró (a közösségi GNI 1,02 százaléka) lesz.
Bár a fenti számok a 2009. évi költságvetéshez képest növekedést jelentenek, a Bizottság eredeti javaslatához viszonyítva némi csökkentést látunk. A 2010. évi költségvetés-tervezet a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében 3,06 százalékos, a kifizetési előirányzatok tekintetében pedig 3,81 százalékos növekedést jelent 2009-hez viszonyítva.
A Dalia Grybauskaité helyére nemrég megválasztott Algirdas Semeta költségvetési biztos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az eredeti javaslathoz képest a Tanács 1,8 milliárd euróval csökkentette a kifizetési oldal tervezetét. A csökkentett tételek véleménye szerint „negatív jelet közvetítenek az európai unió nemzetközi szerepét, illetve a munkahelyek megtartását illetően”. Semeta szerint az adminisztratív kiadások csökkentése súlyosan érintheti az ügynökségeket, úgy véli, nem vették figyelembe az azok feladatit.
Lindblad szerint ugyanakkor nagy a kihívás, hiszen a büdzsének a klasszikus feladatok mellett a válságkezelési célokat is szolgálnia kell. Hozzá kell járulnia mind a gazdaság stabilizálásához, mind az éghajlatváltozással szembeni erőfeszítésekhez, emellett azonban forrásokat kell biztosítania az oktatás, az innováció és az infrastruktúra fejlesztéséhez, a kohézió erősítéséhez.
Alain Lamassoure, a költségvetési szakbizottság elnöke szerint a válság következtében az üzemanyagárak, a nyersanyagárak és az élelmiszerárak fognak problémát okozni. Lamassoure úgy véli, éppen ezért ideje megreformálni az EU költségvetését tápláló forrásokat is.
Jelenleg a tagállamok saját GNI alapú befizetései, a hozzáadott-érték adó megfelelő része és a vámbevételek teszik ki az EU költségvetését, Lamassour szerint azonban a hangsúlyt az Unió saját forrásaira kellene helyezni. „Már a válság előtt is tudtuk, hogy a tagállamok nem akarnak hozzájárulni Európa költségeihez. Most, a válság következtében nem tudnak hozzájárulni a költségekhez.” – mutatott rá a problémára a képviselő.
A téma parlamenti jelentéstevőjeként felszólaló Surján László szerint éppen azokat tételeket kell megnövelni a büdzsében, melyek segítenek a jelenleg is tartó krízis leküzdésében. „Azt szeretnénk, ha a krízis kezelését ne csak az e célból nevesített terv pár milliárdja, hanem a költségvetés majd minden tétele hatékonyan szolgálja” – fogalmazott.
Véleménye szerint ezáltal a polgárokhoz is világosabb üzenet jut el az uniós költségvetésről.
Surján figyelmeztetett, hogy a büdzsé bevételi oldala a tagállamok számára komoly teher, de a rendelkezésre álló összeg nem elegendő a célok elérésére. Az Unió nagy összeget fordít a mezőgazdaságra, a tejtermelőket mégis kezelhetetlen válság sújtja, hangsúlyozta a Fidesz EP-képviselője. A kiadási oldal legnagyobb tétele a kohéziós politika, mégis, a régiók közötti eltérések inkább nőnek, mint csökkennek – mondta.
Az adminisztratív költségekből mindenkinek faragni kell
Vladimír Manka, szlovák EP-képviselő az EU épülethasználatának gazdaságtalanságára hívta fel a figyelmet, mely állandóan visszatérő téma a pénzügyi tervezés időszakában. Kiemelte, hogy egészen a közelmúltig épp a Parlament épületének fenntartása volt az egyik legpazarlóbb, de bizonyos változtatásokkal évi 2 millió eurót sikerült megspórolni. Manka szerint a fordítókapacitásokat is ésszerűbben kellene kihasználni.
Mivel az adminisztratív költségvetésben az épületek fenntartása, bérlése jelentik a legjelentősebb tételt, a szlovák képviselő kezdeményezésére az EP középtávú dokumentumot fog készíteni az épületpolitika minél hatékonyabbá tételének érdekében.
Az EU adminisztratív költségeivel kapcsolatban Lindblad úgy fogalmazott, fontos, hogy a ráfordított összegek ne növekedjenek gyorsabban, mint az infláció.
Az intézmények közötti további egyeztetés után a parlament várhatóan decemberben fogja jóváhagyni a költségvetés végleges változatát.
Megjelent a 2008-as büdzsé értékelése
A Bizottság közreadta a tavalyi év költségvetési jelentését. A 2008-as büdzsé főösszege 116,5 milliárd euró volt, mintegy 2 százalékkal több, mint 2007-ben. A tavalyi költségvetés legjelentősebb tételét a növekedésre és foglalkoztatáspolitikára költött 45,6 milliárd euró jelenti, de a közös agrár-és vidékfejlesztési politikára is 43 milliárd eurót fordítottak.
Az EU mintegy 6 milliárd eurót költött kutatás-fejlesztési projektekre, 500 milliárd euróval többet, mint 2007-ben. Egy-egy milliárd euróba került a Galileo program illetve diákok külföldi tanulmányi támogatása is.
Négy ország, Franciaország, Spanyolország, Németország és Olaszország az EU ráfordításainak 45 százalékát könyvelhette el. A bruttó nemzeti jövedelemhez képest azonban korántsem ezek az országok kapták a legtöbb támogatást, sokkal inkább Görögország, Lettország és Bulgária. A kohéziós politika részeként a legtöbb támogatást Görögország, Lengyelország, Spanyolország és Olaszország kapta (3,7–4,7 milliárd euró). Magyarország mintegy 1,2 milliárd euró kohéziós támogatásban részesült.
A legtöbb mezőgazdasági támogatást Franciaország kapta, mintegy 10 milliárd eurót, vidékfejlesztésre legtöbbet Lengyelországban költött az unió. Magyarország kb. 700 millió euró (190 milliárd forint) mezőgazdasági támogatásban részesült.
A Bizottság szerint a jövőben folytatni kell a versenyképesség növeléséért tett erőfeszítéseket. A költségvetésnek könnyítenie kell a gazdasági nehézségeken, ugyanakkor választ kell adni az új kihívásokra. A tagállamoknak pedig aktívan és megfelelő időben ki kell használnia a támogatási lehetőségeket.
