Hirdetés
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 16 országra kiterjedő valutaövezet már túl van a nehezén. A javuló tendenciát más felmérések is alátámasztják, az EU gazdasági ügyeit vezető hivatalnoka azonban a növekedés törékenységére és a magas munkanélküliségi ráta veszélyére hívta fel a figyelmet.
Az Európai Unió végrehajtó szerve, a Bizottság által készített felmérés azt mutatja, júniusban az euróövezet gazdasági hangulata a vártnál erőteljesebben javult, a mutató értéke a májusi 70,2 pontról 73,3 pontra növekedett.
Önálló negyedéves jelentésében a Bizottság megállapította, hogy a recesszió legmélyebb pontját már vélhetően magunk mögött tudhatjuk, bár a növekvő munkanélküliség kétségkívül veszélyezteti a jövő évben várható fellendülést.
„A GDP-csökkenés tekintetében úgy tűnik, átvészeltük a legrosszabbat, tavaszi előrejelzésünk alapján pedig 2010-ben már szerény növekedéssel is számolhatunk” – áll a jelentésben.
Joaquim Almunia, az EU gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa mindezek ellenére nem túl derűlátó. Úgy látja, az esetleges növekedés nagyon alacsony lesz és a jelenleg is rekordmagasságú munkanélküliség még tovább fog nőni, ezért Európának reformra, a bankszektor szigorú felügyeletére és politikai koordinációra van szüksége.
„Mindenki beláthatja, hogy Európa nem fogja visszanyerni a válság előtti gazdasági potenciálját” – nyilatkozta a spanyol Cinco Días lap által szervezett pénzügyi fórumon.
A tőkepiac viszont lendületet merített a gazdasági adatokból: a legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as indexe 1,7 százalékkal növekedett.
A gazdasági hangulat mutatója a márciusi 64,6 pontos mélypontról szintén emelkedett. A Reuters által megszólított elemzők 70,8 pontra becsülték a mutató jelenlegi értékét.
„A gazdasági hangulatban alapvető fordulat következett be. A júniusi javulás felülmúlja a várakozásokat. A mutató még nem érte el a normális szintet, de a helyes irányba halad” – mondta Christopher Well, a Commerzbank gazdasági szakembere.
Jörg Angele, a Bayerische Landesbank közgazdásza szerint az adatok lassú talpraállást jeleznek előre. Úgy véli, az Európai Központi Bank a jövő év közepéig alacsonyan fogja tartani a kamatlábakat.
A Bizottság megállapította, hogy a hangulat javulása a szolgáltató ágazatoknak, a fogyasztóknak, valamint – az előzőeknél kisebb mértékben – az iparnak köszönhető. A hangulat az építőiparban stagnált, míg a kiskereskedelemben romlott.
„A jelenlegi szint azonban még mindig az előző, 1992-es hullámvölgy mélypontja alatt van” – közölték a Bizottság részéről.
Az Európai Bizottság és az elemzők egyaránt aggódnak a munkanélküliségi ráta további emelkedése miatt, mivel ez a fogyasztók által támasztott keresletet ásná alá. A munkanélküliség áprilisban 9,2 százalékra ugrott – ez az elmúlt csaknem 10 év legmagasabb értéke.
A defláció szelleme
A Bizottság felmérése igazolta az euróövezetben tapasztalható deflációs nyomást. A közös valutaövezetben a fogyasztói árak májusban nem változtak, és az EU statisztikai hivatala által ma (június 30.) nyilvánosságra hozott inflációs előrejelzés szerint júniusban 0,1 százalékkal csökkentek.
A háztartások 12 hónapra szóló inflációs várakozásai júniusban ismét visszaestek, így a mostani -9 pont újabb negatív csúcsot jelent a májusban -8 pontra levitt értékhez képest. A háztartások már három hónapja csökkenő árszínvonallal számolnak.
A gyártók eladási árakra vonatkozó várakozásai ezzel ellentétben -11 pontra nőttek a májusi -12 után.
Az EKB politikai döntései kapcsán figyelemmel kíséri az inflációs várakozásokat, és igyekszik azokat az árstabilitásra vonatkozó – 2 százalék alatti – célkitűzéséhez igazítani. Az irányadó kamatlábat 1,0 százalékra, az eddigi legalacsonyabb értékre csökkentették.
„Megengedhetetlen […] hogy az Európai Központi Bank elzárkózzon az euróövezet gazdasági tevékenységét élénkítő további erőfeszítésektől” – jelentette ki az IHS Global Insight vezető közgazdásza, Howard Archer.
A Bizottság bejelentette, hogy a májusra vonatkozó -3,11-es értékkel szemben az üzleti hangulat mutatója júniusban -2,97-re nőtt. Ez részben felülmúlja a várakozásokat, ám még így is történelmi mélypontot jelent.
A Bizottság úgy véli, a mutató javulása a termelésre, illetve a késztermékek készleteire vonatkozó bizakodóbb várakozásokat tükrözi. A belföldi és a külföldi megrendelési könyvekkel kapcsolatos várakozások viszont negatív csúcsokat döntöttek meg.
A Conference Board gazdaságkutató intézet euróövezetre vonatkozó májusi mutatója hétfőn (június 29.) 1,9 százalékkal emelkedett, így már 95,4 ponton áll – ez ugyancsak arra enged következtetni, hogy az Európai Unió gazdasága már kilábalóban van a hullámvölgyből.
Vélemények
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2009-re vonatkozó magyarországi előrejelzésében is visszaköszönnek az euróövezeti tendenciák, a hazai kép azonban némileg árnyaltabb.
„A GKI konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke 2008 júliusától 2009 áprilisáig romlott, […] majd az áprilisi stagnálás után májusban és júniusban érzékelhetően javult. […] A magyar gazdaság reálfolyamatai 2009-ben beleillenek az európai recessziós trendbe. Egyensúlyi szempontból azonban a magyar folyamatok kissé eltérnek a nemzetközi tendenciáktól, mert az államháztartás hiánya alig nő, a külső finanszírozás számottevően esik, viszont az infláció a II. félévtől gyorsan emelkedik. Magyarország a kiszáradt külső finanszírozás és az erre válaszként felvett IMF-EU hitel nyomán nem reagálhatott a válságra erőteljes expanzív fiskális, monetáris és jövedelem-politikával, csak egyensúlyi helyzetének általános javításával […].”
„2009-ben a magyar gazdaság teljesítménye mintegy 6,5%-kal csökken. A GKI feltételezése szerint a gazdasági visszaesés a III. negyedévben éri el mélypontját.”
A Gazdaságkutató szerint Magyarországon év végére 7 százalék körül lesz a fogyasztói árindex, éves átlagban pedig 5 százalékos drágulási ütem várható. „A nemzetközi inflációs trendek inkább csak 2010 közepétől gyorsulnak.”
Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint „ahogy azt előre sejteni lehetett, a válságkezelés meglehetősen csekély mértékben pénzügyi feladat. Az igazi munka a kikerülhetetlen döntések konfliktusokon és kompromisszumokon keresztüli érvényesítése, a pénzügyi kultúra, a foglalkoztatás, a fogyasztási szokások gyors átalakítása”.
