Hirdetés
A szerdán (május 12.) bemutatott javaslat értelmében az Európai Unió tagállamai felülvizsgálhatják egymás éves költségvetési terveit, mielőtt azt a nemzeti döntéshozás jóváhagyja.
Ez a rendszer – ha azt az Európai Unió vezetői a júniusi csúcstalálkozón elfogadják – 2011-ben, a magyar elnökséggel egy időben lépne hatályba, és szorosabb gazdasági felügyeletet jelentene az Unión belül. Az elképzelés része egy korai megfigyelő és ellenőrző mechanizmus, amelynek segítségével megelőzhető lenne a görög típusú adósságmennyiség felhalmozása.
„Beszéljünk világosan: Nincs monetáris unió gazdasági unió nélkül.” – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso.
„A tagállamoknak venniük kell a bátorságot és meg kell mondják, hogy akarnak-e gazdasági uniót, vagy sem. Ha nem akarnak, akkor viszont jobb, ha a monetáris uniót is elfelejtjük.” – adott nyomatékot a szavainak az elnök.
Felügyelet
A felügyeletet az év első felében kiviteleznék, egy „európai szemeszter” keretében. Az előtt, hogy a nemzeti kormányok kidolgoznák a költségvetésüket és a gazdasági programjukat.
„Az jövő évre vonatkozó költségvetési tervekben talált egyértelmű hiányosságok esetén [a Bizottság] javaslatot tehet [a költségvetés módosítására].” – mondja a Bizottság.
„A fiskális politika koordinációját a nemzeti költségvetések elfogadása előtt kell lebonyolítani, hogy azok megfeleljenek az európai dimenziónak, illetve, hogy ne jelentsenek kockázatot más tagállamok stabilitására.” – mondta Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos.
A rendszert minden tagállamban alkalmazni kell, de a felügyelet szigorúbb lenne azok számára, akik bevezették országukban az eurót.
Egy ilyen ellenőrzési mechanizmus még idő előtt figyelmeztetheti az eurózóna országait, ha valaki átlépi a Stabilitási és Növekedési Paktumban lefektetett határokat. Ez a csomag korlátot szab az államadósságnak (60 százalék) és a költségvetési hiánynak (a GDP 3 százaléka) is.
Az Európai Unió azt szeretné, ha a rendszer nem sértené a tagállamok nemzeti gazdasági szuverenitását, ugyanakkor lehetőséget biztosítana az Unió számára, hogy ellenőrizze a költségvetési tervek alapjául szolgáló kulcsadatokat, mint a gazdasági növekedés, az infláció, vagy a kamatláb.
Barroso szerint az új rendszer a nemzeti parlamentek számára is előnyös, hiszen több lehetőséget biztosít az átvilágításra és ellenőrzésre. „Valójában több információt adunk a parlamentek számára, és ezáltal egyszerre több hatalmat is.” – mondta Barroso.
A pénzügyi válság mélypontján lévő Görögországról kiderült, éveken keresztül durván elferdítette a makrogazdasági statisztikáit, és hamis adatokat közölt az EU statisztikai hivatala, az Eurostat számára küldendő jelentésekben is. Az Unió így a valósnál jóval alacsonyabb államadóssági adatokról tudott.
Az új szabályzás „előfeltétele, hogy az Eurostat nemzeti hatóságokkal szembeni hatásköreit meg kell erősíteni.” – véli a Bizottság. „Fontos, hogy a javaslatot gyorsan elfogadjuk, mert ezzel javíthatjuk a közkiadásokról szóló jelentések minőségét.”
Makrogazdasági egyensúlytalanságok
Az Európai Bizottság tervei között továbbá az is szerepel, hogy „mélyíti és szélesíti” a makrogazdasági politikák költségvetési felügyeletét, mivel „a makrogazdasági egyensúlytalanságok idővel komoly [negatív] hatással lehetnek”.
Egy ilyen javaslat azonban rögtön Németországban nagy ellenállásba ütközhet. Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott, mindez „szükségtelen mértékben átpolitizálná” a pénzügyi felügyeletet (EurActiv.com 02/03/10).
A Bizottság terve szerint a hosszú távú nemzeti gazdasági reform-programokat össze kell hangolni a költségvetési fegyelmi ellenőrzések eredményével. Az egyes tagállamok teljesítményét a makrogazdasági mutatók segítségével mérnék. Figyelembe vennék például a termelékenységet, a munkaerő költségét, a foglalkoztatást, a köztartozásokat és a magánszektor hiteleit, hogy már korai fázisban felfedezzék az eszközök árának hirtelen megemelkedését és a hitelek túlburjánzását.
Ezen makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelése minden tagállamra vonatkozóan helyet kapna az Európa 2020 foglalkoztatási és növekedési stratégia keretében. Az eurózóna tagállamaira vonatkozóan eddig az Eurócsoport végezte az ellenőrzést, ám a jövőben ezt egy szigorúbb mechanizmussá alakítanák, kihasználva a Lisszaboni Szerződés 136. cikke nyújtotta lehetőségeket, amely felhatalmazza a Tanácsot, hogy „intézkedéseket fogadjon el azon tagállamokra vonatkozóan, amelyek pénzneme az euró”.
Szankciók és ösztönzők
Hogy az ellenőrzési mechanizmust be is lehessen tartani, az Európai Bizottság a szankciók helyét sem hagyta üresen a javaslatban. Barroso szerint a szabályokat figyelmen kívül hagyó tagállamok esetében csökkenteni kell a regionális támogatásokat.
Egy másik lehetőség, hogy kamatot hozó betéteket rónak ki azokra a tagállamokra, amelyek jó gazdasági körülmények között sem mutatnak elegendő ütemű előrelépést a költségvetésük közép-távú céljai tekintetében, mondta Barroso.
Az ösztönzők oldala sem maradt kitöltetlen. Azok a tagállamok, amelyek nagy többletet halmoznak fel a kedvező gazdasági körülmények időszakában, lehetőséget kapnának arra, hogy többet költsenek a mélyrepülés időszakában, anélkül, hogy a Bizottság túlzott deficit-eljárást indítana ellene.
Vélemények:
Győri Enikő, az Európai Parlament fideszes képviselője az gazdasági és pénzügyi bizottság ülésén ismertetett szigorúbb felügyeleti rendszerről szóló jelentés kapcsán elmondta: "Meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a válság ne ismétlődhessen meg ismét. Ehhez erősebb koordinációra, gyorsabban reagáló és uniós szinten erős jogosítványokkal rendelkező felügyeleti hatóságokra van szükség".
Az EP-szakbizottságának ülésén a képviselők külön szavaztak a pénzügyi felügyeleti rendszert alkotó hatóságok, az Európai Rendszerkockázati Tanács, valamint a három pénzügyi részpiac felügyeletét ellátó új hatóságok, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói Nyugdíjhatóság felállításáról. Ezek az intézmények - a Bizottság javaslatától függetlenül - 2011 január 1-jén kezdik meg működésüket.
Nicolas Sarkozy francia, és Angela Merkel német államfő május 6-i levelükben arra figyelmeztették az Eurócsoportot, hogy szigorúbban kellene ellenőrizni az államadósságot tagjaik között. A Berlin-Párizs tengelyt képviselő politikusok szerint a "strukturális ügyek és a versenyképesség" felügyeletét is jobban ki kell szélesíteni.
Következő lépések:
- Május 18.: Az EU pénzügyminiszterei megvitatják a Bizottság által javasolt szorosabb gazdasági koordináció tervét.
- Június 17-18.: Az Európai Unió állam- és kormányfői a rendes nyári csúcstalálkozón vitatják meg a Bizottság javaslatát.
- 2011: Az "európai szemeszter" javasolt kezdési ideje.
