Hirdetés
A görög válság rávilágított az Unió költségvetési felügyeleti rendszerének hiányosságaira, így az Unió és tagállamai igyekeznek hatékonyabb gazdasági koordinációt kiépíteni. Az Európai Bizottság szerdán mutatta be újabb javaslatát.
A tervek szerint a tagállamok a jövőben átnézhetik majd egymás éves költségvetési terveit az úgynevezett „európai szemeszter” keretében, mielőtt azokat nemzeti szinten elfogadnák. A tagállamoknak minden év áprilisában kell majd bemutatniuk költségvetési terveiket, hogy a Bizottságnak legyen ideje azt elemezni, és esetleges „ország-specifikus politikai útmutatást” javasoljon július elején. Ezen kiértékelés alapján a tagállamok véglegesítik éves költségvetési terveiket, melyet közösen fogadnak el.
Az EU gazdasági miniszterei következő találkozójukon, július 13-án, Brüsszelben tárgyalják majd meg a javaslatokat. Valószínűleg támogatni fogják a terveket, és az új intézkedések már a következő év elején életbe léphetnek (EurActiv.hu 2010.06.08.).
Keményebb szankciók nem csak a szegényebbek ellen
A gazdasági kormányzásról szóló bizottsági javaslat a Stabilitási és Növekedési Egyezmény által előírt költségvetési fegyelmet nem tisztelő tagállamok számára szankciók részletes rendszerét állítja fel.
A tervezet májusi változatában Brüsszel a költségvetési fegyelem megsértői számára az EU támogatások lehetséges felfüggesztésével fenyegetett, de a szankció kizárólag a regionális támogatásokra korlátozta, ami elsődlegesen a közép- és kelet-európai szegényebb országokat, így Magyarországot érintette volna érzékenyen.
Az új javaslatban azonban a támogatások felfüggesztése a mezőgazdasági és a halászati forrásokra is vonatkozik, melyeknek legnagyobb haszonélvezői Franciaország, Spanyolország, Németország és az Egyesült Királyság. Összességében ez a teljes EU költségvetés több mint háromnegyedét teszi ki a 2007-13-as periódusban.
A gazdák megkapnák a pénzüket
A javaslat messzemenő következményeit kommentálva Olli Rehn, a gazdasági ügyekért felelős biztos azt mondta, a mezőgazdasági támogatások felfüggesztése „csak az EU költségvetésből a kormányoknak járó transzfereket érintené”.
„A kormánynak továbbra is tiszteletben kell tartania kötelezettségeit a mezőgazdasági dolgozók felé. [Az intézkedés tehát] nem sújtaná a végső kedvezményezetteket” – hangsúlyozta Rehn egy tegnapi (június 30.) sajtókonferencián Brüsszelben.
A Bizottság hangsúlyozta, a támogatások felfüggesztését megelőzően adnának időt a tagállamoknak, hogy az egyensúlytalanságot kiigazítsák.
Csak az eurózóna tagjait érintő kiegészítő intézkedésként a Bizottság javasolhatná egy „kamatozó betét” létrehozását azon országok számára, amelyek nem mutatnak megfelelő haladást a költségvetési konszolidáció terén.
Az adósság is rivaldafényben a deficit mellett
A Stabilitási és Növekedési Egyezmény a költségvetési deficitet a GDP 3 százalékában, az államadósságot pedig a GDP maximum 60 százalékában vagy ehhez közeli értékben korlátozza. Azonban míg a költségvetési deficit nagy figyelmet kap, addig az adósságkorláton általában átsiklanak.
Az adott évben 3 százalékot túllépő tagállamok hivatalos rendreutasításban részesülnek a Bizottság részéről. A bírsággal való fenyegetésnek hatása van a piacokra és a nemzeti kormányokra is, bár soha nem alkalmazták, mert az EU Miniszterek Tanácsában szavazó tagállamok jóváhagyására van hozzá szükség.
Semmifajta hasonló intézkedéssel nem találkozni azonban az adósság-korlátot megszegő tagállamok esetében, ezt a hiányosságot próbálja most pótolni a Bizottság. „A túlzott adósságra a múltbelinél komolyabban oda kell figyelni” – hangsúlyozta Rehn biztos.
A javaslat alapján azon országok, melyek látszólag rossz irányba haladnak a pénzügyek kiegyensúlyozása terén, szankciókkal szembesülnének.
Brüsszel mércék bevezetését (benchmarking) javasolja az adósság trendek vizsgálatára. „A GDP 60 százalékánál nagyobb adóssággal rendelkező országok eljárás alá kerülhetnek, ha az adósságcsökkenés elmarad ettől a mércétől”- mondta Rehn.
A Bizottság más tényezőket is figyelembe kíván venni, mikor arról dönt, hogy egy tagállam mennyire kezeli józanul nemzeti pénzügyeit. „Fontos, hogy intelligens módos erősítsük meg az adósság szerepét a túlzott deficiteljárásban.” – mondta Rehn. A biztos szerint a tényezők között szerepelhetnek a magántartozások, a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, a kormány vagyona, és más elemek is.
Rehn világossá tette, hogy az egyéb tényezők helyett az államadósságot veszik figyelembe a szankciók meghatározásakor.
Vélemények
Sharon Bowles brit liberális demokrata európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament gazdasági és monetáris ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke úgy nyilatkozott: „A Bizottság közleménye a gazdasági kormányzás megerősítéséről időszerű, és már pontosabb javaslatokat tartalmaz, melyek hozzájárulnak a területen végzett sürgető munkához”.
„A Parlament gazdasági és monetáris ügyekért felelős bizottsága szívből egyetért a Bizottsággal az európai gazdasági kormányzási modell ötletében, és ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen megerősített kormányzás eszköztelen az alapjaiban felülvizsgált kényszerítő mechanizmusok, és a közös célok növekvő tudatossága nélkül a nyilvánosság részéről” – folytatta Bowles.
Következő lépések
- 2010. július 13: az Ecofin várhatóan elfogadja az európai szemeszter javaslatát Brüsszelben
- 2011. január: az európai szemeszter alkalmazásának várható kezdete
