Hirdetés
Ha megvalósul, akkor a stratégia „legalább 2 százalékos növekedést” hoz Európába, mondta Barroso tegnap (március 3.), mikor Brüsszelben bemutatta az „Európa 2020” stratégiát.
Hozzátette, ugyanakkor „túl kockázatos” lenne a jelenlegi gazdasági válság mellett pontos számadatról spekulálni.
A gazdasági válságból való kilábalás útja igen rögös, ráadásul az eurózónát megingatták a Görögországban és más tagállamokban is jelentkező fiskális problémák. Mindez felvetette a kérdést, hogy vajon Európa képes-e felvenni a versenyt az Egyesült Államok vagy Kína gazdasági erejével.
A portugál hangsúlyozta, hogy a válság együttműködésre ösztönözte a tagállamokat, és a szkeptikus országok ellenvetése is csökkent egy európai „gazdasági irányítással” szemben.
„Változnak az idők.” - mondta Barroso. „Függetlenebbek vagyunk, mint valaha. Most sokkal inkább szükségünk van a gazdasági koordinációra, mint valaha.” - érvelt a Bizottság elnöke. Szerinte „az egyes tagállamok közti nézeteltérések közvetlen hatással vannak a többi tagországra.”
A javaslat célja, hogy versenyben tartsa az 500 millió ember életét meghatározó blokk gazdasági erejét, vagyis, hogy a 27-ek ne maradjanak le gazdasági és politikai riválisaik mögött. Az állam- és kormányfők március 25-26-án vitatják meg a programot és Júniusban fogadják el azt.
Öt fő célkitűzés
A stratégia öt fő célkitűzést sorakoztat fel uniós szinten. A tagállamoknak ezeket kell átültetniük nemzeti akcióterveikbe:
A 20-64 éves korosztály körében a foglakoztatási ráta növelése a „jelenlegi 69 százalékról legalább 75 százalékra”.
A K+F beruházások növelése „az uniós GDP jelenlegi 1,9 százalékáról 3 százalékára”.
2020-ra megvalósítani a CO2 kibocsátásra, a megújuló energiák arányára, és az energia fogyasztásra vonatkozó 20-20-20-as célkitűzéseket.
A jelenlegi 15 százalékról 10 százalékra csökkenteni azok arányát, akik nem fejezik be az iskolát, valamint biztosítani, hogy a fiatalok legalább 40 százaléka rendelkezik diplomával
25 százalékkal csökkenteni azon európaiak számát, akik a szegénységi küszöb alatt élnek. Ezzel 20 millió ember kapna lehetőséget a felemelkedésre.
Egyes célok, így a K+F ráfordítások arányának 3 százalékra való növelése más a Lisszaboni Stratégiában is jelen volt. A klímacélok pedig már más uniós irányelvekben is lefektetésre kerültek.
„Vannak bizonyos dolgok a stratégiában, melyekről már hallottak.” - mondta Barroso. „Ezért nem kérünk bocsánatot. Nem emeltük volna be ezeket a célok közé, ha rendesen megvalósításra kerültek volna az elmúlt tíz év során.”
A Bizottság hét zászlóshajó projektet mutatott be, melyek terén közös erőfeszítésekre lesz szükség: innováció, az ifjúság mobilitása, digitális napirend, forrás-hatékonyság, iparpolitika, képességek és munkahelyek összekapcsolása és szegénység elleni küzdelem.
A Stabilitási és Növekedési Paktumhoz kötve
A Lisszaboni Stratégia kudarcának egyik okaként az elszámoltathatóság hiányát szokták emlegetni. Éppen ezért a Bizottság most azt javasolja, hogy a nemzeti akcióterveket a Stabilizációs és Növekedési Paktum keretében elvégzendő fiskális stabilizációs programokkal összekapcsolva értékelnék. A Paktum célja, hogy az eurózóna országaiban 3 százalék alatt tartsa az államháztartási hiányt.
Ezzel „összekapcsoljuk a célokat és az eszközöket”, valamint politikai súlyt adunk az egyes témakörökben benyújtott „országjelentéseknek” olvasható a javaslatban.
A javaslat ugyanakkor kockázatos lehet a stratégia egésze szempontjából, hiszen egyes tagállamok határozottan ellenzik azt. Németország kancellárja, Angela Merkel a héten levelet írt Barrosohoz, melyben leszögezi, hogy a stratégia és a Stabilitási és Növekedési Paktum összekapcsolása „szükségtelen mértékben átpolitizálja” a pénzügyi felügyeletet (EurActiv 02/03/10).
Barroso azonban elutasította ezeket az aggodalmakat. A stratégia és az eurozóna szabálykönyve között „nincs átfedés.” - mondta válaszába Barroso. A két eljárás továbbra is „különállóan” zajlana, hogy „fenntartsuk a Stabilitási és Növekedési Paktum integritását”, szól a javaslat.
„Legutóbb meg volt kötve az egyik kezünk.” - mondta Barroso. „Ezúttal mindkét kézzel meg kell ragadjuk a problémát.”
Politikaterületek szerinti figyelmeztetések
A Bizottság éves jelentések keretében fogja ellenőrizni, hogy a tagállamok teljesítik-e nemzeti célkitűzéseiket. Ezeket a beszámolókat a rendes tavaszi csúcstalálkozón megosztja az EU vezetőivel.
„A stratégiát az [állam- és kormányfőket tömörítő] Európai Tanácsnak kell kormányoznia.” - véli a Bizottság. „A tagállamok és az EU közötti kölcsönös függőség ugyanis ezen a szinten kezelhető” a legjobban.
A folyamat része, hogy a Bizottság javaslatokat tesz majd a tagállamoknak, milyen irányba folytassák nemzeti célkitűzéseik megvalósítását.
A Bizottság ország-specifikus ajánlásokat tesz majd a tagállamoknak. A politikaterületekre vonatkozó figyelmeztetéseket is kiadunk majd, ha a fejlődés nem megfelelő. Az Európa 2020-ról szóló értékeléseinket pedig a a Stabilitási és Növekedési Paktum értékelésével párhuzamosan készítjük el.” - mondta.
A politikaterületek szerinti ajánlások jelenleg is a Stabilitási és Növekedési Paktum részét képezik, sőt ebben az esetben jogi súllyal is bírnak. Másrészt a „figyelmeztetések” a Lisszaboni Szerződés által lehetővé vált új elemek (121. cikk (4) bekezdés az EU szerződés felülvizsgált változatában).
Egyelőre azonban nem lehet megmondani, mennyire tudják ezek a figyelmeztetések hatékonyan befolyásolni a nemzeti szintű politikákat. Az Európai Unió felülvizsgált szerződése szerint egy-egy ilyen figyelmeztetést csak akkor lehet nyilvánosságra hozni, ha abba a fennmaradó tagállamok is beleegyeznek. Ezáltal a tagállamok döntésére bízza, hogy kívánják-e megszégyeníteni egymást a polgárok előtt.
„Ez nem csak imádság”
Egy neve elhallgatását kérő uniós köztisztviselő az EurActivnak elmondta, hogy az Európa 2020-ban foglalt új mechanizmus több helyen is megdöbbenést és aggodalmat váltott ki.
Ugyanakkor szerinte nincs ok a meglepődésre, hiszen azt a Lisszaboni Szerződés is előrevetítette. Egyesek azonban „nem olvastak el minden részletet.” Az EU vezetői „a tulajdonosi gondosság teljes érzetével kell cselekedjenek” az Európa 2020 megvalósítása során, mondta a hivatalnok.
„Ez nem csak imádság.” - mondta, szembe állítva az uniós stratégiát a szovjet idők öt éves terveivel. Ez utóbbiakat válogatás nélkül teljesíteni kellett, és Moszkva felé mindenképpen eredményeket kellett felmutatni, még ha az a valóságban nem is létezett.
„ Ez politikai akarat kérdése.” - mondta a köztisztviselő. „Gorbacsov pedig egyszer azt mondta, hogy a politikai akarat hiánya miatt a történelem szabja ki a büntetést.” - tette hozzá.
