Hirdetés
Miközben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarországon már „kőbe van vésve” a bankadó (EurActiv.hu 2010.07.06.), az EU egyelőre a tervezési stádiumban van. A nemrég hivatalba lépett belga elnökség azonban elkötelezett abban, hogy az év végéig minden tagállammal elfogadtassa egy közös adó bevezetését.
Pierre Labouverie, Belgium magyarországi nagykövete az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága előtt ma (július 6.) elmondta, Belgium nagy érdeklődéssel figyeli a magyar bankadó alakulását, ám az eltér a belga elképzelésektől.
Labouverie szerint ugyanis, míg Belgium egyfajta pufferzónaként gondol a bankadó kialakítására, ami által a bankok gyakorlatilag megelőlegezik a válságokban a kormánytól kapott kisegítő, ún. „bail out” csomagokat, addig Magyarország a költségvetési hiány feltöltésére használja azt, hogy tartani lehessen a 3,8 százalékos hiánycélt.
Didier Reynders, a soros elnökséget vivő Belgium éppen leköszönő kormányának pénzügyminisztere az olasz La Stampa vasárnapi számában megjelent interjúban azt mondta: „Politikai megállapodást szeretnénk elérni az év végéig.”
Egyeztetések folynak továbbá egy, a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adóról is, bár erről a G20-ak júniusi találkozójukon nem tudtak megállapodni (EurActiv.hu 2010.06.28.).
„Ha a pénzügyi tranzakciókról van szó, úgy véljük, hogy ennek az ultra-gyors pénzmozgásokra kell koncentrálódnia, melyek nem termelnek valódi értékeket, így például a rövid határidős eladás.” – mondta Reynders. Belgiumban a múlt hónapban tartottak választásokat, így jelenleg koalíciós tárgyalások folynak. A választások azonban várhatóan nem befolyásolják az elnökségi prioritásokat, ahogy azt több magas rangú belga politikus számos alkalommal megerősítette.
A tranzakciós adó nem érintheti a tradicionális megtakarításokat, mint a bankbetétek, mondta a miniszter.
Ráadásul óvatosnak kell lenni, mikor adót vetünk ki a bankokra, hiszen a nemzetközi Basel III. megállapodással új követelmények vonatkoznak a tőkeszabályozásra.
„Nekieshetünk egyszerűen a bankok alapjainak, de ne felejtsük el, hogy a bankok finanszírozzák a gazdaságot. Szükség van az egyensúlyra.” – mondta.
Az Európai Unió vezetői májusban megbízták pénzügyminisztereiket, hogy dolgozzák ki a bankadó részleteit. Az EU végrehajtó szerve azt mondta, tanulmányozni fogja a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó lehetőségét.
A köztartozások és a deficit-problémák kapcsán Reynders elmondta, a stabilitási és növekedési paktum szabályait ugyanolyan szigorral kell az EU minden tagállamában érvényesíteni, illetve automatikussá kell tenni a szankciókat.
A miniszter elmondta, nem ért egyet az Európai Bizottság által javasolt szankciós tervvel, miszerint a feltételeket nem teljesítő államoktól meg kellene vonni az agrártámogatásokat.
Németország és Franciaország tranzakciós adót akar Brüsszeltől
Közben Németország pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble pénteken (július 2.) bejelentette, Berlin és Párizs felszólítja majd az európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy, az európai pénzpiacra vonatkozó tranzakciós adóra.
„A következő napokban francia kollégámmal együtt felszólítjuk majd az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat a pénzügyi tranzakciós adó lehetőségeiről.” – mondta Schäuble a Bundestag alsó házában.
Egy ilyen adót nem lehet uniós szinten elfogadtatni, meg kell azonban fontolni, hogy van-e rá lehetőség az eurózónában, mondta Schäuble.
Schäuble elmondta, azt szeretné, ha felgyorsulna a pénzügypiacok reformja. Hozzátette: arra számít, hogy a következő, novemberi szöuli G20 találkozón sikerül megállapodásra jutni a tőkekövetelményekről és a bankok nagyobb likviditásának biztosításáról.
A G20 keretei között jelenleg konszenzus van arról, hogy a folyamatok átstrukturálásra igenis szükség van, hogy elkerüljék a nagy pénzügyi intézmények fizetésképtelenné válását.
