Hirdetés
Yvo de Boer, az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) főtitkára, hangsúlyozta, bármilyen megállapodás is jön létre, abban az Egyesült Államok is részt kell vegyen, hiszen ez az ország felelős legmagasabb kibocsátásáért a történelemben.
De Boer az ötnapos tárgyalássorozat hétfői megnyitóján (november 2.) arra buzdította a fejlett országokat, tisztázzák, hogy mekkora kibocsátás-csökkentést vállalnak 2020-ig. Különösen az Egyesült Államok esetén hangsúlyozta ennek fontosságát, aki továbbra sem tett konkrét számokat az asztalra, mivel a hazai klímaügyi törvény tárgyalását a Szenátus elnapolta.
„Nem hiszem, hogy a nemzetközi közösség elfogad bármilyen megállapodást az USA konkrét felelősségvállalása nélkül” – hangsúlyozta de Boer.
Ezzel egyidőben, Connie Hedegaard, dán energia- és klímaügyi miniszter, figyelmeztette Barack Obamát, ne jöjjön Koppenhágába üres kézzel. A globális megállapodást elviekben lehetővé tevő decemberi konferencia háziasszonya kiemelte, az Egyesült Államok nem bújhat tovább a Szenátus szoknyája mögé, hiszen nem ő az egyetlen ország, ahol a klímaügyi törvényhozás nehézségekbe ütközik.
Az Európai Unió is hasonló kritikát fogalmazott meg, majd hozzátette, nyomást gyakorol Washingtonra, hogy a transzatlanti partner konkrét célokkal álljon elő.
„Mi komolyan szembenéztünk kötelezettségünkkel, és céljainkat el fogjuk érni. […] Azt akarjuk, hogy minden fejlett ország nemzetközileg meghatározott, kötelező erejű és számszerűsített kibocsátás-csökkentési kötelezettségeknek vesse alá magát. Minden országnak azonnal cselekednie kell” – nyilatkozta Andreas Carlgren, svéd környezetvédelmi miniszter.
Az Európai Unió konkrét javaslattal érkezett a tárgyalásokra, miután a múlt heti EU-csúcson megállapodás született a fejlődő országoknak nyújtandó finanszírozás összegéről (EurActiv.hu 2009.11.02.). Az Unión kívül egy fejlett ország sem tett eddig semmit az asztalra, így most érdemben kell reagálniuk az EU azon felvetésére, miszerint a tagállamok 2020-ig évente 22-50 milliárd eurót dobnak a közösbe, mely idővel eléri a kívánt, évenkénti 100 milliárd eurós összeget.
„A hosszú távú finanszírozás fontossága egyértelmű, azonban még Koppenhága előtt tisztázni kell, hogy az iparosodott országok pontosan milyen mértékben járulnak hozzá a finanszírozáshoz, s mindenekelőtt tisztázni kell, mi lesz az a minimumösszeg, mely a fejlődő országokat [is tettre készteti]” – nyilatkozta de Boer.
Afrika a tárgyalások felfüggesztésével fenyeget
A fejlődő országok közt is eluralkodott az Egyesült Államokkal szembeni fanyar hangulat, amiért az nem képes konkrét elkötelezettséget felmutatni.
Az afrikai országok a poszt-kiotói tárgyalások felfüggesztését javasolják, amíg nem történik lényeges előrelépés a gazdag országok kibocsátás-csökkentési céljaik tisztázását illetően. Közös álláspontjuk szerint, bármilyen megállapodás mögött ott kell lennie a gazdag országok kibocsátás-csökkentési és segélynyújtási kötelezettségeinek, történelmi felelősségüknek megfelelően.
Carlgren hangsúlyozta, hogy a javasolt klímaügyi finanszírozás nem veszélyezteti a Milleniumi Fejlesztési Célok elérése felé tett további haladást. Források szerint a svéd elnökség november végén újra asztalhoz ülteti a Környezetvédelmi Tanácsot, ahol várhatóan a jelenlegi fejlesztési segélyhez csatolt klímafinanszírozásról tárgyalnak.
Következő lépések:
- November vége: uniós környezetvédelmi miniszterek kiegészítő tanácskozása
- December 10-11: EU-csúcs
- December 7-18: ENSZ klímakonferencia Koppenhágában.
